Orci

	Orci
	; Orci címere
	; Orci címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Vass Ferenc (független)
Irányítószám	7461
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	559 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	56,57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Orci Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 24′ 30″, k. h. 17° 52′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 24′ 30″, k. h. 17° 52′ 23″
	Orci Pozíció Somogy megye térképén
	Orci weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Orci témájú médiaállományokat.

Orci község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Orci kisközség Somogy megye székhelyétől, Kaposvártól északkelet felé található. A városhoz tartozó Toponártól 4 kilométerre fekszik a nyolc utcából álló település. Nyugati részén folyik el az Orci-patak, amely Taszárnál a Kaposba torkollik. (A szomszéd község, Zimány zsáktelepülés, ahonnan nem vezet tovább az út.)

Nevének eredete[szerkesztés]

Első írásos említése az 1332–1337. évi pápai tizedjegyzékben található, ekkor Orcze alakban írták. Ez puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A nyelvészek szerint az alapjául szolgáló személynév egy Ort- előtagú ófelnémet személynévnek lehet a becézett alakja (Orthold, Ortlieb, Ortmann). Az ezt követő írásos előfordulásai a következők: Orzy (1404), Orchy (1536. évi adólajstrom), Orczy (1542) és Orchÿ (1554). A mai Orci névalak a helyesírás szabályozása után került rögzítésre a település nevének ejtése alapján.

Története[szerkesztés]

A középkori falu a török időkben elnéptelenedett, lakói valószínűleg biztonságosabb helyre költözködtek. Egyes adatok szerint még 1715-ben 15 család lakta, s 1748-ban még láthatóak voltak a falu végén az egykori templom romjai. 1733-ban az Orczy család lett a település földesura, rajta kívül a Kegyes Tanítórendnek volt itt nagyobb birtoka. Később többször változtak a birtokosai, így a Zankó, a Wlassich és a Szalay család tagjaié volt a község. A 17–18. században pusztává lett falut az Orczy család akkori tagjai telepítették be új lakosokkal; a feltételezések szerint a Nyugat-Dunántúlon levő birtokaikról hozott református családokkal.

Orcinak volt egy ikertelepülése, a tőle északra található, római katolikus lakosságú Tömörke, amely távolabb esett az úttól, tehát fekvése sokkal biztonságosabb volt. A középkorban jelentékeny falu lehetett, ezt bizonyítják a 18. század eleji anyakönyvek is; lélekszáma elérte Orciét. 1756-ig lakossága népes, azután rohamosan csökken, 1826-tól pedig eltűnik a matrikulákból.

Orci lakossága 1836-ban volt a legmagasabb: 580 fő.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% lengyelnek mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,3%, református 7,1%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 13,9% (26,2% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus templomát az Orczy család a 18. században építtette (a pontos évszám nem ismert). Az egyszerű barokk műemléképületet később átalakították, majd a 20. században megnagyobbították (mérete: 10 méter × 6 méter). A falu 1968-ig a taszári plébánia filiája volt, jelenleg Toponárhoz tartozik.

A község első, 1737-ben épített református templomát a vármegye 1751-ben leromboltatta, helyébe az új 1844–47 között épült. Híveit sokszor anyakönyvezték a katolikusok között. A református vallású lakosság fokozatosan csökkent az úgynevezett egykézés miatt. A 19 század végén évente már csak egy-három gyermeket kereszteltek.

Híres orciak[szerkesztés]

Kunffy Lajos (1869 – 1962) festőművész.

Források[szerkesztés]

Barkóczy László – Fülöp László: Orci régi településtörténetéhez (Somogyi Honismeret. 2004/1. p. 40 – 45.
Kunffy Lajos Képtár és Emlékmúzeum, Somogytúr
Orci hivatalos honlapja
Orczy Lőrinc. A magyar irodalom arcképcsarnoka