Balatonendréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonendréd
Balatonendréd látképe.JPG
Balatonendréd címere
Balatonendréd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás község
Polgármester Késmárki Tibor (független)[1]
Irányítószám 8613
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 1311 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,41 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonendréd (Magyarország)
Balatonendréd
Balatonendréd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 50′ 19″, k. h. 17° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 19″, k. h. 17° 58′ 27″
Balatonendréd (Somogy megye)
Balatonendréd
Balatonendréd
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonendréd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonendréd témájú médiaállományokat.

Balatonendréd község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonendréd a Balaton déli partján fekszik Budapesttől kb. 120 km távolságra. Az M7-esről közvetlen lejárattal rendelkezik, a tó felől pedig Zamárdiból ágazik el az út, amelyen végighaladva a községbe jutunk. A Balaton déli partjától mintegy 4–5 kilométerre fekvő egykori zsáktelepülést 2012 óta már déli irányban Lullával és azon keresztül Tabbal is út köti össze.[3] Közúton vagy kerékpáron lehet csak megközelíteni, vasútja nincs ugyan, de az autóbuszjáratok Siófok felé viszont rendszeresek és gyakoriak. A településről - keleti irányba - Ságvár felé csak egy földút halad.

Balatonendréd a Balatonboglári borvidék részét képezi.[4]

Története[szerkesztés]

Egy 1082-ből származó oklevél említi először a falu nevét, melyet az Endre-András névből eredeztetnek. A község védőszentje is Szent András. Előbb a veszprémi, majd a fehérvári káptalan birtoka lett. 1390-ben Zsigmond király a karthauzi szerzeteseknek adta cserébe. A Karancsó-hegyen egy honfoglaláskori lovas sírjára bukkantak.

A török uralom idején járási székhellyé nyilvánították, majd 1545-ben várát megerősítették. A megszállók kiűzésekor állítólag a menekülő törökök a Várcsige-hegy oldalában ásták el kincseiket, amit azóta is hiába keresnek. A török időkből maradt meg a község több helységneve is. A Rózsa-hegyet a török bég kertjéből eredeztetik, a Duda-hegy pedig a vezér mulatóhelye lehetett.

A falu további története a tihanyi apátság birtokpereiből követhető nyomon. 1593-tól a 15 éves háborúban valószínűleg elpusztult a falu, majd a következő száz évben folyamatosan benépesült, s gyarapodott. A 18. század közepén csűrt és malmot építettek. Ekkortájt térhettek vissza a lakók a református hitről a római katolikusra. Iskolája már a 17. században is volt a falunak. A 18. század végén építettek egy újabbat, melyet aztán egy évszázad múltán tovább bővítettek.

A két világháborúban összesen 99 balatonendrédi esett el, 1993-ban avattak emlékművet a tiszteletükre. 1948-ban alakult a termelőszövetkezet, mely 8 évig működött. 1956-ban a falu szülötte, Vidovics Ferenc Somogy egykori főispánja felrázta a községet. A forradalom leverése után néhányan a főispánnal külföldre menekültek, míg a többiekre börtön és meghurcoltatás várt. Az 1959-es tsz megalakítása az ipar fejlődését is elősegítette. A lakosság több mint háromnegyede a mezőgazdaságból élt. Az előző század 60-as éveiben szövetkezeti támogatással fölelevenedtek a régi néphagyományok, a közművelődés, és az oktatás színvonala is emelkedett. Egyebek mellett új művelődési ház épült. 1970-ben Endrédet összevonták Zamárdi tanácsával. A társközségi szerepkör hatására romlott az előző években nyert fejlődés. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan nőni kezdett a lélekszám, lakóteleppel bővült a település. A Zamárdi felé eső területen 86 telket parcelláztak. 1985-ben érdekképviselet szerephez jutott a helyi elöljáróság. Bővítették az iskolát, telkeket osztottak. Az önállóság teljesen 1990-ben valósult meg. Először a körjegyzőséggel, majd két év múlva az önálló önkormányzattal.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 12,5%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 4,7% (21,7% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kájel Csipkeház
  • Vadétkek sütő-és főzőversenye

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M15/T008/tjk.html Balatonendréd települési választás eredményei] (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Elkészült a Lullát Balatonendréddel összekötő útszakasz. NIF, 2012. december 12. (Hozzáférés: 2015. április 26.)[halott link]
  4. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  5. Balatonendréd Helységnévtár

További információk[szerkesztés]