Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)
A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket. A megyei jogú várossá alakulás módját, valamint az azzal járó jogokat és kötelezettségeket jogszabályok írják elő. 2006 óta Magyarországon 23 megyei jogú város van: valamennyi megyeszékhely Budapestet kivéve, és öt további város. (Budapest főváros a megalakulása óta különleges jogi helyzetben van a magyar városok között, ma sem tartozik a megyei jogú városok közé.)
Tartalomjegyzék
Történet[szerkesztés]
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján megyei jogú várossá nyilvánítását kérhette minden olyan város, amelynek lakossága meghaladta az 50 ezer főt. Valamennyi érintett város (szám szerint húsz) élt is ezzel a lehetőséggel és meg is kapták a címet. 1994-ben a törvény módosítása folytán lélekszámától függetlenül automatikusan megyei jogú város lett minden megyeszékhely, ezzel a címet Salgótarján és Szekszárd is megszerezte, végül 2006-ban kérte és kapta meg azt a Budapesti agglomerációban található Érd, melynek gyorsan növekvő népessége már a 90-es években átlépte az 50 ezer főt. A törvény nem rendelkezett arról, hogy a megyei jogú városi címet el lehetne veszíteni, így Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa bár nem megyeszékhelyek és népességük már nem éri el az 50 ezer főt, továbbra is viselhetik ezt a címet. (Esztergom önkormányzata – bár a város akkor csak 30 ezer fő körüli népességű volt – egyszer már benyújtotta erre irányuló kérelmét, az Országgyűlés azonban a törvénynek megfelelően elutasította azt.) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján megyei jogú városok a megyeszékhelyek és a 2012. január 1-jéig megyei jogú várossá nyilvánított városok. Ettől kezdve tehát új város csak akkor nyerheti el a címet, ha megyeszékhellyé válik, ha nem válik megyeszékhellyé, még 50 ezer fő fölött sem kaphatja meg ezt a címet. A jelenlegi megyei jogú városok viszont továbbra sem veszíthetik el e címüket.
A megyei jogú városokhoz hasonlítható helyzetben 1950 előtt a törvényhatósági jogú városok voltak. 1954–1971 között a négy legnagyobb vidéki város (Debrecen, Miskolc, Pécs és Szeged) volt megyei jogú város, 1971–1990 között pedig az öt legnagyobb vidéki város (az előbbieken kívül Győr) a megyei város címet viselte, melyet 1989-ben Kecskemét, Nyíregyháza és Székesfehérvár is megkapott. A rendszerváltozáskor, pontosabban a tanácsrendszer megszűnésével, azaz az 1990-es önkormányzati választások napján a nyolc város megyei város jogállása megszűnt, ám az új rendszerben mindegyik (további tizenkét várossal együtt) megyei jogú város címet kapott.
A megyei jogú város mint jogintézmény jellemzői[szerkesztés]
A megyei jogú városok jogi státusát jelenleg, 2017.08.10.-én a 2011. évi CLXXXIX. tv., az Mötv. rendezi:
"21. §
(2) A megyei jogú város települési önkormányzat, amely - törvényben meghatározottak szerint, az abban foglalt kivételekkel - azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, melyek saját területén túl a megye egészére vagy nagy részére kiterjednek.
(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.
(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a közgyűlés."
A megyei jogú városoknak városonként nem azonos tárgykörben és mélységben ugyan, de jellemzően – a megyei közgyűléssel is együttműködve – a következő feladatok teljesítésével kell számolniuk:
1. a középfokú oktatás (helyenként több országos beiskolázású oktatási intézmény fenntartása is) működtetése és fejlesztése,
2. a nemzetiségi nyelvű középiskolai oktatás,
3. a diákotthoni ellátás,
4. a felnőttek alap- és középfokú oktatása,
5. a művészeti oktatás,
6. a könyvtári és a levéltári szolgáltatás,
7. esetenként a színház, a szabadtéri játékok, szimfonikus zenekar fenntartása,
8. közművelődési intézmény, ifjúsági- és gyermekház működtetése,
9. sportlétesítmények fenntartása, a testedzési igények kielégítése, a testnevelés, a diáksport, a szabadidő-, a verseny-, és az élsport, a természetjárás, a turizmus feltételeinek biztosítása,
10. a távhőszolgáltatás, a kéményseprői szolgáltatások, a közfürdők működtetése,
11. kórház-rendelőintézet működtetése, drogcentrum szervezése,
12. nevelőotthonok, csecsemőotthonok, speciális szociális otthonok szervezése.
A megyei jogú városi és a megyei közgyűlés egyeztető bizottságot hoz létre a közös feladatokban való együttműködés előkészítésére és összehangolására. A bizottság tíztagú, a tagokat fele-fele arányban a megyei jogú városi, illetőleg a megyei közgyűlés választja. A bizottság megállapítja szervezetének és működésének részletes szabályait. A bizottság elnöki tisztségét – megállapodás szerint – felváltva a megyei jogú város polgármestere, illetve a megyei közgyűlés elnöke látja el. Az egyeztető bizottság a munkájába más érintett megyék képviselőit is bevonhatja. Bármelyik fél napirendet is tartalmazó javaslatára az egyeztető bizottságot 15 napon belül össze kell hívni.
Lista[szerkesztés]
A megyei jogú városok listája 2015 végén az alábbi. A közigazgatási beosztás 2015 végére, a népesség, a terület (km²) és a népsűrűség (fő/km²) 2015 elejére vonatkozó adat Magyarország 2015. évi közigazgatási helynévkönyve alapján.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Nemzeti jogszabálytár)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2015. Központi Statisztikai Hivatal
