Érd

Érd
Érdi kutyavár
Érd címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Érdi
Jogállás	megyei jogú város
Polgármester	T. Mészáros András József (FIDESZ-KDNP)
Jegyző	Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet
Irányítószám	2030
Körzethívószám	23
Testvértelepülései	Lista Léva Lubaczów Poynton Szászrégen Szabadka Hszücsou
Népesség
Teljes népesség	66 892 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	1057,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	60,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Érd Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′, k. h. 18° 55′47.383333333333, 18.916666666667
Érd Pozíció Pest megye térképén
Érd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érd témájú médiaállományokat.

Érd (németül Hanselbeck, horvátul Andzabeg) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, az Érdi járás székhelye. Érd 1978 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Érd Pest megye legnagyobb városa, de nem székhelye, így az egyetlen olyan magyarországi város, ami egy megye legnagyobb városaként nem megyeszékhely.

Fekvése

A Duna-parti település Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik.

A várost a Kádár-rendszer idején kerületekre osztották (ez különösen a postai irányítószámok bevezetése előtt volt nagy segítség a lakosságnak), ma már azonban a helyi ember inkább a városrészek neveiről ismeri fel, hol jár (dacára annak, hogy határaikat tekintve a mai városrészek mérete több helyen eltér a rendszerváltáskoritól).

Érd közigazgatási felosztása

Ker. sz. (1990)	Kerület neve (1990)	Városrész neve (2009)
I.	Ófalu (Óváros)	Ófalu
II.	Újfalu (Újváros)	Ófalu / Újfalu / városközpont
III.	Tisztviselőváros	Tisztviselőtelep / városközpont
IV.	Sasváros	Újtelep
V.	Tusculanum	Tusculanum
VI.	Postásváros	Postástelep / Érdliget
VII.	Ligetváros (Érdliget)	Érdliget
VIII.	Kertváros (Diósdliget)	Érdliget
IX.	Erdőváros	Parkváros (Felső-Parkváros) / Vincellér
X.	Dombosváros	Dombosváros (Alsó-Parkváros) / Fenyves-Parkváros
XI.	Munkásváros	Fenyves-Parkváros

Közlekedése

A korábban a város központján keresztül haladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főútvonalak itt találkoznak és ágaznak el. Az elkerülő út 1992-ben készült el. A székesfehérvári (30A) és a pusztaszabolcsi (40A) vasútvonalak öt megállóval nagy hivatásforgalmat bonyolítanak (Tétényliget, korábbi nevén Nagytétény-Érdliget és Érd alsó a 30a-n ; Érdliget és Érd felső, a 30a-n és a 40a-n (a 30a csak Érd felsőn áll meg), „Érd nagyállomás” a 40a-n található). Érd-Parkvárost szeli át a M7-es autópálya. Délen a Diósdnál az M0-s körgyűrűbe torkolló M6-os autópálya, melynek három érdi csomópontja van. Számos helyközi Volánbusz járattal érhetőek el a környező települések, a 699-es, 700-as, 705-ös, 710-es, 712-es, 715-ös, 720-as, 722-es, 724-es, 731-es, 732-es, 734-es, 735-ös, 736-os, 741-es, 742-es, 744-es, 746-os, 755-ös, 756-os, 1120-as és 1134-es járatokkal. A helyi közösségi közlekedést is a Volánbusz szolgáltatja, gyakran átfedéssel a helyközi járatokkal.

Története

Őskor, ókor

Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia-völgyben tárták fel 1963-64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ember vadásztelepét. A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták. A mintegy 50 ezer állatcsont és fog feldolgozását Kretzoi Miklós végezte, aki megállapította, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző. Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.

Az Óváros feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr.e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn. Kissé távolabb Százhalombatta felé kora vaskori (Kr.e. 650-550 táján épült) ún. hun-halmok néven ismert halomsírmező található. Hunoknak tulajdonítása Luczenbacher János (1796–1871) régész nevéhez fűződik, aki 1847-ben hét halmot ásatott meg és itteni sikeres munkálkodása emlékére magyarosította nevét Érdyre. Példáján fellelkesedve Érd első helytörténetírója, Kereskényi Gyula (1835–1911) plébános is végzett ásatást a halmokon. A mai általános régészeti felfogás szerint a sírhalmokba az ún. hallstatti kultúra népessége előkelőinek hamvait helyezték. Bemutatásával a százhalombattai Matrica Múzeum Régészeti Parkja foglalkozik. Az óvárosi Római út a hajdani légiók által járt hadiútra (limes) utal.

Az Árpád-ház idejében

Érd mai közigazgatási területét véve alapul, területünkön a honfoglalást követően több falu is kialakult: Érd, Székely, Deszka és Berki. A török időkben ezek közül több elpusztult, elnéptelenedett. Egy részükön vagy közelükben később nagybirtokosaink majorságokat létesítettek.

A mai Érd folyamatosan – bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Óváros volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. E szerint Tádé fia János Érd faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek (ispánnak). Más oklevelekből kiderül, hogy Érden ezen családokon kívül volt még birtoka az ócsai apátságnak, a királyi erdőőröknek és a királyi fegyvernököknek (fegyvergyártóknak). Feltehetően a helység neve vagy az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképzős változatából származik. Egy 1278. évi oklevél szerint a fegyvernökök földje ekkor már lakatlan volt. Ezt a Mihály utódjainak számító Berki család szerezte meg. Ez a Dunától távolabbi terület vált a 20. századi Parkváros magjává. Az itteni erdőségekre, tölgyesekre emlékeztet az 1990-ben alkotott városi címer dús lombú fája, míg a sárkányt ledöfő kereszt a helység birtokosának Ákosházi Sárkány Ambrusnak törökellenes harcát, átvitt értelemben az érdieknek mindenféle pogány betolakodó elleni évszázados küzdelmét jelképezi. A kék sáv az áldást és átkot egyaránt jelentő Duna folyam közelségére utal. Az arany korona három ága a helység történetében legjelentősebb szerepet játszó három nagybirtokos családot, az Illésházy grófokat, Batthyány Fülöp herceget és a Károlyi grófi családot jelképezi. A korona kilenc ágcsúcsában a település legősibb magjait láthatjuk: Óváros, Újfalu, Erlakovecz major, Fülöp major, Fekete Sas csárda (Újtelep), Csillag csárda (Érdliget), Kutyavár (Diósdliget), Berki (Vincellért), Ilkamajor (Parkváros).

A török hódoltság alatt

A török hódoltsághoz vezető végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban válik Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig.

Az itteni réven kelt át a Csepel-szigetre búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. Továbbindulás előtt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelként értelmezett. Sárkány Ambrus ekkor nem volt itthon, mert a király már korábban Pétervárad ostromlott várának felmentésére küldte. Brodarics István királyi kancellár VII. Kelemen pápához írt levele szerint a király még július 27-én is Érden tartózkodott. A levél alábbi sora jól jellemzi a korabeli állapotokat és az elkeseredett hangulatot, reménytelenséget: " Királynak nincsen semmije, a helyzet teljesen zavaros az emberek gonoszak és széthúznak, az ellenség túlerőben van.... "

A mohácsi csatát követően – ahol elesett Sárkány Ambrus is – a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. A híres Duna menti hadiút és Buda védelmére miként több más helyen (Ercsi, Adony, Dunaújváros, Dunaföldvár stb.) Érden is kis palánkvárat építettek a 16. században. Ez többször elpusztult, de újra felépítették. A 17. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. Az 1962–1965 közötti ásatások a palánk kiterjedését 147 méter körülire, míg a dzsámiét 11x10 méteresre tették. A török uralom felszámolásának hadi eseményeiben Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott: 1684. július 22-én (még Buda 1686. évi visszavétele előtt) itt verték szét Lotaringiai Károly szövetséges erői Musztafa pasa – Buda visszavívási kísérletekor az ostromgyűrűt dél felől feltörni próbáló – seregét. E csatát művészi alkotás is megörökítette. J. Waldtmann és U. Kraus: Csata Érd mellett 1684-ben című rézkarcán érdekes módon 2 minaret látható és megfigyelhetők a török seregben alkalmazott tevés alakulatok is.

Mint ismeretes a törökök a meghódított területek váraiba elsősorban leigázott népek fiait helyezték katonának. Így kerülhettek Érdre nem csak törökök, hanem szerbek is. Néhány családnak Érden török eredetű neve van: Kávrán, Kurán, Deffent, Csibrák, Bandzi stb. A 15 éves háborúban mind Érd, mind Berki elnéptelenedett. A magyar lakosság helyére feltételezések szerint 1630 körül – miként Ercsibe. Tökölre – Érdre a törökök elől menekülő délszlávok költöztek. Kutatások szerint zömük Szarajevó környéki bunyevác, dalmát, horvát volt, jóllehet a helyi lakosság őket is rácoknak nevezte, akárcsak a szerbeket. (Egyházi források később illérként is említi a népcsoportot.) Elkülöníti azonban őket i-ző nyelvjárásuk és katolikus hitük. Néhány családnév körükből: Bilics, Romics, Tokics, Polákovics, Kokics, Jovicza stb.

A magyar földesurak a hódoltságban lévő birtokaikra is fenntartották igényüket. Így papíron Érden a Sárkány családtól 1675-ben házasság révén az Illésházy család vette át a birtokot. (Illésházy Ferenc feleségül vette Sárkány Erzsébetet.) Az Illésházyak inkább a nagyobb biztonságot nyújtó felvidéki Trencsén és Liptó megyei váraikban tartózkodtak, érdi uradalmukat zálogba adták az ercsi Szapáry Péternek. Ő sokat hadakozott a török megszállókkal, személyét a helyiek emlékezete hőssé emelte, mondák szépirodalmi művek örökítették meg. Alakját a helységnek nevet adó 16. századi nevet adó, itt várat építő Hamza béggel hozza össze a Szapáry Péter bosszúja címen ismert történet, noha időben egy évszázad választotta el őket. Az újabb kutatások szerint azonban Hamza leszármazottai kapcsolatba kerülhettek vele. A középkori eredetű kastély ma is meglévő pincerendszerében egy zugot Szapáry török fogsága helyszínének tart a néphagyomány. A források szerint viszont a raboskodás helye a budai vár volt.

A monda szerint Hamza bég kegyetlen módon kínozva, vízen, száraz kenyéren tartva, a hegyen eke elé fogva sanyargatta az elfogott Szapáryt. Barátja, Batthyány Ádám azonban egy török agáért cserébe kiváltotta rabságából. Egyszer (egyes változatok szerint Buda visszavívásakor) fordult a kocka és Hamzát vezették fogolyként Szapáry elé. Ő azonban keresztényi könyörületességből megkegyelmezett neki és szabadon engedte egykori kínzóját. A török, aki félelmében már kiitta méreggyűrűje tartalmát, megrendülve e nagylelkűségen utolsó perceiben még felvette a kereszténységet.

Birtokosok a 18–19. században

A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet Érden.

Illésházy Miklós (1653–1723) 1722-ben váltotta vissza Érdet. Helyi urbáriumban szabályozta a jobbágyterheket. Országosan is ismert, .... kancellárként halála előtt nem sokkal ő írta alá a Pragmatica sanctiót, ami lehetővé tette Mária Terézia trónöröklését.

Illésházy József (1700–1766) csak rövid ideig volt Érd birtokosa, mert 1735–1752 között ő is elzálogosította azt báró Pongrácz Andrásnak, majd annak lányán keresztül báró Péterffy Jánosnak. A Péterffy család építtette a Kálvária-hegyen lévő Szenvedő Krisztus kápolnát. (1749).

Illésházy János (?-1799) tette a legtöbbet Érd szépítéséért. 1774-ben toronnyal bővítette a még Szapáry idején újjáépített Szent Mihály-templomot és emeletet húzatott az új plébániaházra. A templomkertet szobrokkal (pl. Nepomuki Szent János), keresztekkel ékesítette. Elkészíttette Szent Walburga szobrát és az újjáépített kastélyban egy kis kápolnát alakíttatott ki. Az ő idejében, 1776-ban kapott Érd (feltehetően egy korábbi de megszűnt státusz után) ismét mezővárosi rangot. Fia , Ferenc 10 évesen ismeretlen körülmények között (talán járványban) Érden halt meg és a templomban temették el. (1789).

Illésházy István (1762–1838) Érdnek országos vásártartási jogot szerzett. Fia nem lévén, vele kihalt a család.

Tőle Batthyány Fülöp herceg vásárolta meg Érdet, akinek apai ágon Illésházy Teréz grófnő volt a nagyanyja. Az ő rövid, húsz évnyi birtoklására esik az 1838. évi nagy dunai árvíz. Az elpusztult település helyett alapította a herceg Újvárost, a folyótól kissé távolabb eső területen (Fülöpváros). Ekkortájt épülhetett a fehérvári országút és az Újvárosba vezető út sarkán a Pelikán-fogadó, későbbi Batthyány–Wimpffen–Károlyi-kastély (ma: Magyar Földrajzi Múzeum).

1848-ban Érd, a Lánchíd építésének támogatásával kitűnt görög származású bécsi bankár, Sina György báró tulajdonába került. Fia, Sina Simon – aki apján is túltett mecénási bőkezűségével – a kastélyt 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette és jelentősen kibővíttette. Halála (1876) után lánya, Anasztázia gróf Wimpffen Viktorral kötött házassága révén Érd a sváb származású Wimpffen család kezébe került. A Wimpffenek után 1911-ben a Károlyi grófok váltak Érd legnagyobb birtokosaivá. A kastély viszont 1920-ban a katolikus egyház kezébe került. Jezsuita papnevelő (noviciátus), 1928-tól vizitációs apácazárda, 1940-től a front ideérkeztéig pedig az ország első KALOT-népfőiskolája működött falai között. A Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Titkársága által működtetett iskolában gazdasági, faluvezető-képző és népi kulturális tanfolyamokat tartották. Elismerését jelzi, hogy 1941-ben illetve 1942-ben látogatást tett itt két miniszterelnökünk, Teleki Pál és Bárdossy László is.) A kastélyt a háborúban hadikórházként használták, majd hosszú ideig gazdátlanul kallódott s végül – miután építőelemeit jórészét széthordták – a pótolhatatlan műemléki értéket 1971-ben lebontásra ítélték.

A mai Érd

A Székesfehérvár–Déli pályaudvar menetrend szerinti személyvonat Érd felső megállóhelyen (Stadler FLIRT motorvonatból összeállítva

Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni – jórészt erdőből és gyümölcsösből álló – birtokrészüket. A viszonylagos olcsó telekárak és a közeli munkahelyekre való bejárás lehetősége miatt később az ország minden részéből érkeztek betelepülők. A kezdeti üdülőtelepből hamarosan a főváros környéki agglomeráció legnagyobb települése, "Közép-Európa legnagyobb falva” jött létre. A meggondolatlan és gyorsütemű telepítés a háború után még évtizedekig nyomasztó gondok (vízhiány, magas talajvíz, járhatatlan utak stb.) forrásává vált. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és a téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezőgép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)

Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Fényes Elek statisztikus Magyarország geographiai szótárában 1851-ben így ír Érdről: „Fő gazdasága szőlőhegyében áll, mely igen becses bort terem”. Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az őszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színterei, a 18-19. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra.

A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével, folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ-Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével.

A Termál Szálló 1990. évi felépülésével az Óváros fürdőhellyé vált, ez új turisztikai perspektívát jelentett akkoriban Érd számára, a fürdőt és a hotelt azonban 2015-ben adósságai miatt be kellett záratnia az önkormányzatnak (a hozzá kapcsolódó, közkedvelt artézi kút üzemeltését azonban átvették). Jelenleg az épület árverésének előkészítése folyik.

Az 1910-1980 között üzemelő téglagyár kéményét 2016. augusztus 31-én (a nyilvánosság kizárásával) felrobbantották, a terület kirándulóhellyé alakítását tervezik.

1977-ben a 11. Honi Légvédelmi Rakétadandár harcálláspontja Érdre költözött. A dandár előbb ezred szintre alakult át, majd 2000-ben felszámolásra került, és a helyőrség megszűnt. Az objektum egyes részeit, a mai napig őrzik.

Politika

Polgármesterek

Megjegyzés: A választójogi törvény módosítása értelmében 2014-től az önkormányzati ciklusok 5 évesek.

• Harmat Béla (MDF) – 1990–1994, (Érdi Közéleti Társaskör) – 1994–2002
• Döcsakovszky Béla (MSZP) – 2002–2006
• T. Mészáros András (Fidesz) – 2006–2019

Országgyűlési képviselők (Pest 8. OEVK 1990–2014; 1. OEVK 2014-)

• Dr. Kovács László (MDF) – 1990–1994
• Miklós László (MSZP) – 1994–1998
• Várkonyi András (Fidesz) – 1998–2002
• Dr. Jánosi György (MSZP) – 2002–2010
• Aradszki András (Fidesz-KDNP) – 2010–2018

Gazdaság

A város kereskedelmi szolgáltatásának 75%-a a központokban és a főútvonalak mellett bonyolódik le.

A gazdálkodó szervezetek száma meghaladja az 5200-at, ebből a társas vállalkozások elérik a 2000-et.

Az egyéni vállalkozók a legkülönbözőbb ipari, szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet végzik főként kis- és középvállalkozások keretében. A helyi vállalkozók a népszerű tevékenységformák (élelmiszer-, ruha-, cipő-, mobiltelefon-kereskedelem) mellett őrzik a régi mesterségeket (kádár, népművész, keramikus, kulacskészítő) és megjelentek a bioboltok, bioéttermek is.

Az Érdre látogatót jelenleg közel 25 étterem és cukrászda, valamint több szálláslehetőség (fogadó, panzió, kemping) is fogadja.

A lakásszám meghaladja a 20 000-et és mivel az épülő lakások száma nagyobb a megszűnő, bontásra kerülő lakásokénál, a lakásszám évről évre nő.

Címere

A címer motívumai a település történelmének régmúltját idézik fel. A címerpajzs vízszintesen elválasztva két mezőre oszlik. A téglalap alakú, arany színezetű felső mezőben egy ötkaréjos zöld fa látható, mely a tervezők szerint az Árpád-kori Erdő/Erdu nevére és királyi erdőőr lakóira utal. (Más vélemény szerint az Érd név a vízfolyás, patak jelentésű "ér" főnév -d képzős származéka.)

A zöld lombsátor közepén egy aranyló korona helyezkedik el, három ága a település történetében kiemelkedő szerepet játszó ákosházi Sárkány, Batthyány és Illésházy családokra emlékeztet, míg a koronaágak szirmai Érd kilenc ősi településmagját szimbolizálják.

A címerpajzs kék színű alsó mezeje a település életében hajdan sokkal nagyobb jelentőségű Dunát (rév, kikötő, vízimalmok) jelképezi. Középen egy kerekre görbült vörös sárkány a hurkot formáló farkával latin keresztet döf a saját torkába. Horváth Lajos szavai szerint ez "utalás arra, hogy a Sárkány család tagjai a 15–16. században a Zsigmond király által alapított Sárkányos-rend vitézei voltak, mely rendnek feladata a török elleni küzdelem, végső soron az országunkat rontó gonosz elleni küzdelem volt."

Demográfiai adatok

A város népessége a 20. század kezdete óta folyamatosan nagy ütemben növekszik. 1990 és 2011 között mintegy 20 ezer fővel, közel másfélszeresére nőtt.

A következő ábra bemutatja, miként változott Érd lakosainak száma 1870-től:

Demográfusok prognózisai szerint, ha Érdre a jövőben is ekkora lesz a migráció akkor 2030-ra közel 90.000 lakossal is rendelkezhet.^[forrás?]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,3% németnek, 0,7% románnak mondta magát (16,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,1%, református 9,1%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 22,6% (34% nem nyilatkozott).

Látnivalók

Kakukk-hegy

A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen a bevezetőben ismertetett löszerdős sztyepp a szó szoros értelmében, erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdős sztyepnek leggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található. A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érd-Százhalombattai Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival – sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai Téglagyári-löszvölgyrendszer és téglagyár lejtői – a mezsgyék, illetve a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényzetű kisparcellák révén kapcsolatban van. A növényzet fennmaradásának kulcsa, hogy ez az ökológiai folyosókon keresztül megvalósuló kapcsolat a jövőben is meglegyen. Ezért szükséges lenne a Sánc-hegy jelenleg nem védett vagy eltérő szintű oltalom alatt álló lösznövényzetfoltjainak egységes védelme is. A Kakukk-hegyet 2007. áprilisában az ország 200. természetvédelmi területévé nyilvánították.

Az Érdi-magaspart

"Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet.

A magas partfalak védelmében együttesen fordulnak elő a keleti pusztai, sztyeppei növényfajok és a jégkorszak után hazánkba délről bevándorolt mediterrán növények." Az Érdi-magaspartot 1985-ben védetté nyilvánították.

Fundoklia-völgy

Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia. Az M7-es autópályától északra 1962 végén a völgyfő közelében véletlenül bukkant felszínre az érdi paleolitikus telep", mely a "mounstérien műveltség, tágabb értelemben a neandervölgyi ember kultúrájának világhírű magyarországi lelőhelye".

A Fundoklia-völgyben és környékén mintegy 25 védett növényfaj fordul elő és több védett gyíkfajnak és cickányfélének nyújt menedéket, de az erdei sikló is előfordul.

A terület 1999 tavaszán helyi védettséget kapott.

Harangjáték

1993-ban, Érd első okleveles említésének 750. évfordulóján adták át. A harangjáték 12 harangja 45 dallamot szólaltat meg.

Szent Mihály-templom

A 15. századi romokon újjáépülő templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.

A templomhajó padlósíkja mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le.

Napjainkra a copf főoltár, a barokk mellékoltárok és a kőből faragott keresztelő medence őrződtek meg a templom régi berendezési tárgyai közül.

A minaret

Minaret

"A római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják."

A dzsámi alapterülete 10x11 m-es volt. A 19. században a kupola leomlott villámcsapás következtében, amit 1971-re állítottak helyre, addig a helyiek „csonka” minaretnek is hívták.

A műemlék a Magyar Állam tulajdona, kezelője Érd Önkormányzata, nyitvatartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodik. Megtekinthető: május 1-jétől október 1-jéig, hétfő kivételével naponta 14-től 18 óráig. Ettől eltérő időpontú látogatás a művelődési központban történő előzetes bejelentkezéssel lehetséges. A kopott lépcsők, a világítás hiánya óvatosságra int minden látogatót. A körerkélyen egyszerre 3-5 főnél több nem tartózkodhat.

II. Lajos emlékmű

1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították. A római korból származó oroszlánnal díszített emlékmű II. Lajos magyar király érdi tartózkodását örökíti meg.

Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália kápolnája

18. századi barokk kápolna, Kereskényi Gyula 1886-ban készült könyve szerint 1734-ben épült a nagy pestis alkalmával.

"A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. Oldalfalán 1-1 ablak került elhelyezésre. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és az oltárát diadalív tagolja, térlefedésre csehsüveg boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti."

Magyar Földrajzi Múzeum

Balázs Dénes szobra

A város központjában található az "egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet."

A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas országút mellé 1820 és 40 között építették fel a vendégfogadó főépületét és a különálló kiszolgáló épületszárnyakat (a két istállóként működő oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszínt).

1910-től néhány évig tiszttartók lakják. 1923-tól a Szent István Polgári Fiúiskola működött a főépületben. 1942-ben a Községi Elöljáróság költözött Ófaluból a kúria épületébe. A 19. század végén az Alsó utcai, majd a 20. század elején Felső utcai oldalszárny, eredetileg istálló, épületei átalakultak polgári lakóépületté. A főépület 1979-ig Tanácsházaként szolgált, majd annak folyamatos kiköltözése után "1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeum lelt otthonra az öreg falak között."

Kutyavár

A Kutyavár Érd legrégebbi, 15. századi gótikus építménye. A legenda szerint Hunyadi Mátyás építtette vadászkutyái és azok gondozói, a kutyapecérek számára. Ma már csak romjai láthatóak. Nem tudni, valóban Mátyás király építtette-e, vagy az Elbenyi testvérek.

Fenyőerdő

Érd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben a védett erdőség, melynek telepített állományát az erdeifenyő (Pinus silvestris) uralja. Az erősen meszes, karsztos felszínen a csekély termőképességű talajon is jól megél az erdeifenyő.

Beliczay-sziget

Beliczay-sziget

Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2–3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Ófalutól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban. Valaha, a miocén kor végén a Pannon-tenger egyik sekély vizű öble foglalta el ezt a területet. Ebből az időszakból maradtak fenn a felszínen Diósd környékén is homokos, kavicsos, agyagos üledékek. Az Érd-Tétényi-öblözet kialakulását tektonikai okok magyarázzák. A terület a pleisztocén végén annyira megsüllyedt, hogy a Duna ágai kelet felől erre helyeződtek át.

Érd önkormányzata

A települési önkormányzatok saját ügyeikben önálló döntési joggal rendelkező, közvetlenül választott közjogi testületek, melyek a közfeladatok ellátásában vesznek részt. A helyi önkormányzatok működésének alapjait az országgyűlés 1990-ben az Alkotmányban fektette le, biztosítva a helyi önkormányzatok három legfontosabb jogát: az autonómiához valójogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, továbbá az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.

Érdet az Országgyűlés 82/2005. (XI.10.) számú határozatával nyilvánította megyei jogú várossá. A település ténylegesen a 2006. évi önkormányzati választások kitűzésének napjától, azaz 2006. július 11-étől megyei jogú város.

Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: Érd, Alsó u. 1-3. Az önkormányzat működési területe: Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területe.

Az önkormányzat szervei: a képviselő-testület (közgyűlés) a bizottságok a polgármester a részönkormányzatok testületei a képviselő-testület hivatala.

Az önkormányzat feladatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény szerint:

A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

Az önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően –, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók.

A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

Média a városban

2014 februárjában alakult meg az Érd Médiacentrum, amely önkormányzati fenntartású intézményként irányítja a város médiumait. Főszerkesztője Fekete Zoltán.

Érd TV

A városi televízió igen kezdetleges arculattal és technikaiközéleti eltséggel, a városi közgyűlés élő közvetítésével indult 2005. október 20-án 09 óra 10 perckor (bár a tesztadások már nyáron elkezdődtek). Ezt megelőzően a százhalombattai Halom TV számolt be a város fontosabb eseményeiről. A Telekom hálózatán kezdettől fogva, a Digi kábeltévén 2016. június 23. óta fogható az egész járás területén. Potenciális nézőszáma 2007-ben kb. 40 ezer fő volt, ma azonban már meghaladja a 100 ezret, de egyes adásai az interneten is elérhetőek. Nettó adásideje nagyjából napi 10-11 óra. Műsorismertetése az Érdmost 2018 végi vérfrissítése óta csak az Érdi Újságban érhető el.

Érd FM

A magát "a térség kedvenc rádiója"-ként fémjelző adó 101,3 MHz-en fogható Érd vonzáskörzetében a hajdani Rádió Junior, majd Rádió6 frekvenciáján. Formálisan egyidőben indult magával a médiacentrummal, 2014. február 23-án éjfélkor. Főleg mainstream könnyűzenét, városi és (az MTI-től átvett) országos híreket, magazinműsorokat sugároz napi 24 órában. A médiacentrum weboldalán is hallgatható, műsorai visszakereshetők.

ÉrdMost

Érd hivatalos hírportálja, amely 2014 novemberében indult ezen a néven (korábban rövid ideig erdmediacentrum.hu weblapon volt elérhető). Elsőszámú tájékozódási pont az érdiek számára, innen tudhatják meg, mi történt is mi fog történni a városban. Helyi hírek, programok, közüzemi és utazási információk, állásajánlatok, fotógalériák, valamint a tévé és rádió felvett adásai gazdagítják az oldal kínálatát.[2]

Érdi Újság

Nem az Érd Médiacentrum tagja, de hivatalosan az önkormányzat megrendelésére készül, 2014 óta a Maraton (Mediaworks) kiadásában. 1990 óta jelenik meg, 1998 óta ingyen. A Közép-Európai Sajtó- és Média Alapítvány 476 tagjának egyike. Jelenleg az egyetlen ingyenes közéleti hetilap a városban. Egyes interjúi leközlés után az Érdmoston is megjelennek.

Kertváros

Kéthetente megjelenő ingyenes lokalista-kulturális folyóirat programajánlókkal, életmódtanácsokkal.

Érden is elérhető a földfelszíni médiumok közül a

• Halom TV (1990-ben indult),
• az óbudai Főnix TV kulturális csatorna (2000-),
• és a Lakihegy Rádió, amely 2014 óta battai-szigetszentmiklósi váltott műsorral jelentkezik. (Ebbe olvadt bele a Rádió 6.)

Megszűnt sajtótermékek

• Érdi Lap (jobboldali ingyenes hetilap, 2003-2015)
• Érdi Tükör (hetilap, 1998-2002)
• Érdekes (folyóirat)
• Rádió Érd 87.8 (2011-2018)
• Rádió Junior (2002-2007)
• Rádió 6 (2007-2014)

Érd sportélete

Egyesületek

• Budapesti Honvéd: érdi utánpótlás vízilabda szakosztály
• ÉJC: Érdi Judo Club
• ÉTC: vívó szakosztály, akrobatikus torna szakosztály, cheerleader szakosztály, balett szakosztály
• ÉSWS: shaolin whusu szakosztály, akrobatikus torna szakosztály
• Delta: röplabda szakosztály
• Érdi VSE: kézilabda szakosztály, kosárlabda szakosztály, úszó szakosztály, szinkron úszó szakosztály, foci szakosztály, jégkorong szakosztály, jégkorcsolya szakosztály, floorball szakosztály
• Treff: kézilabda szakosztály
• Masters SE: akrobatikus rock'n'roll szakosztály
• BKG-VMG DSE: kosárlabda szakosztály

Testvérvárosok

• Lubaczów, Lengyelország
• Poynton, Egyesült Királyság (Anglia)
• Szászrégen, Románia
• Léva, Szlovákia
• Szabadka, Szerbia
• Hszücsou (Xuzhou), Kína

Ismert emberek, akik a városhoz kötődnek

Érd nevezetes szülöttei

• Endrődy János piarista áldozópap, egyházi költő és író (1756)
• Dr. Romics László belgyógyász, az MTA rendes tagja (1936)
• Ferencz Vilmos, a budapesti Székely Kör vezetője
• Sárosi Laura, Magyarország 1968 óta első tollaslabdázó olimpikonja, Érdi VSE-nevelés

Érdet lakhelyükül választó hírességek

• Cooky, a Rádió 1 műsorvezetője és lemezlovasa
• Nagy Alekosz, a Való Világ 4. szériájának győztese
• Csernoviczki Éva olimpiai érmes cselgáncsozó
• Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok úszó
• Erdélyi Mónika tévés műsorvezető
• Fásy Ádám mulatós zenész, műsorvezető
• Gergely Róbert eMeRton-díjas zeneszerző, színész
• Gundel Takács Gábor kvízmester, olimpiai nagykövet, hajdani sportkommentátor
• Krajnyák Zsuzsanna paralimpiai érmes kerekesszékes vívó
• Madarász Katalin népdal- és nótaénekes
• Novák Péter zenész, előadóművész, műsorvezető
• Rába Tímea modell, műsorvezető és férje, Tóbiás József baloldali politikus
• Szily Nóra tévés műsorvezető

Érd nevezetes halottai

• Kereskényi Gyula helytörténetíró (1911)
• Bogner Mária Margit szent életű apáca (1933)
• Bányai Sándor evangélikus lelkész (1975)
• Csuka Zoltán költő, műfordító, irodalomtörténész (1984)

További információk

Kereskényi Gyula:Érd (Hamzsabég) és Batta (Százhalom) községek történeti vázlata. Székesfehérvár, 1874. (Ismertetés Reform 276-ik szám)MEK online.

• Érd város honlapja. www.erd.hu
• Érd linkgyűjtemény. www.erd.lap.hu
• Érd templomai. nagyvofely.hu