Debrecen

Debrecen
A nagytemplom
Debrecen címere Debrecen zászlaja
Becenév: Kálvinista Róma, Cívisváros
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Hajdú-Bihar
Járás	Debreceni
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Papp László (Fidesz)
Irányítószám	4000–4044, 4225
Körzethívószám	52
Testvértelepülései	Lista Érmihályfalva Nagyvárad Paderborn Klaipėda Setúbal Cattolica Lublin New Brunswick Sumen Sziktivkar Tajtung Jyväskylä Risón Lecijón Szentpétervár Pátra Tongliao
Népesség
Teljes népesség	202 214 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	438 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Terület	461,666 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Debrecen Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 48″, k. h. 21° 38′ 21″47.53, 21.639166666667
Debrecen Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
Debrecen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Debrecen témájú médiaállományokat.

Debrecen (latinul: Debretinum, németül: Debrezin, szlovákul: Debrecín, románul: Debrețin, lengyelül: Debreczyn) Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város. A megye lakosságának mintegy 38,2%-a él itt. Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik. Kelet-Magyarország régió, az Észak-Alföld statisztikai régió és a Tiszántúl nagy táj szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja, Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyvárosa.

A 13. században említik először írásban. 1361-ben mezővárosi, 1693-ban szabad királyi városi rangot kapott. Nevét az egész kontinensen ismerték híres vásárairól és református iskolájáról, mely európai viszonylatban is kiemelkedőnek számított. Történelme során kétszer az Országgyűlés színhelye volt: 1848–49-ben, és 1944-ben. Az évszázadok folyamán többször is tűzvész áldozata lett, a második világháborúban jelentős károkat szenvedett. Debrecen város napja: április 11.

Fekvése

„	Micsoda körülményeknek köszönheti Debrecen létrejöttét, azt nem tudom, de azt sem fejthetem meg, mi bírhatott rá harmincezer embert, hogy olyan vidéket válasszon magának lakóhelyéül, ahol sem forrás, sem folyó, sem tüzelő, sem építőanyag nincs…	”
– Robert Townson angol utazó, 1793

Az ország keleti részén Hajdú-Bihar megye földrajzi közepétől nem messze, Budapesttől 230 km-re fekszik. A román határ mintegy 35 kilométerre keleti irányban húzódik. Debrecent elérik illetve a városból indulnak ki a 4-es, 33-as, 35-ös, 47-es, 48-as, 354-es és a 471-es főutak illetve az M35-ös autópálya, valamint a 100-as, 105-ös, 106-os, 107-es (Sáránd és Létavértes között 2009. december 12-től szünetel a személyszállítás), 108-as, 109-es, 110-es és a 333-as (Zsuzsivasút) vasútvonalak.

A város két táj, a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekszik. A Nyírség homokos terület, északról lejt dél felé, nyugati határa a Tócó völgyénél húzódik. A Hajdúhát löszös terület, nyugati irányba lejt. Debrecen egész területe a Nyírségen helyezkedik el. Jelentős magasságkülönbségek nincsenek, a Református Kollégium falában elhelyezett magassági pont 119,6 méterre van a tengerszinttől.

A település elsősorban a harmad- és negyedidőszaki üledékes kőzetekre és fekete mezőgazdasági talajra építkezett.

Éghajlata

Debrecenben és környékén a napsütéses órák száma sok éves átlag alapján körülbelül évi 2000. 2013-ban itt mérték az ország napsütéses óráinak legmagasabb számát, ami ebben az évben 2321,7 óra volt.

Az évi átlaghőmérséklet 10 °C körüli. A legmelegebb hónap a július +21 °C, a leghidegebb pedig a január −2 °C átlaghőmérséklettel. A téli hónapokon kívül gyakoriak az áprilisi vagy májusi fagyok.

Debrecen éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	0,6	4,1	10,4	16,6	21,7	24,6	26,5	26,1	22,4	16,5	8,5	2,6	15,1
Átlaghőmérséklet (°C)	−2,6	0,2	5,1	10,7	15,8	18,7	20,3	19,6	15,8	10,3	4,5	−0,2	9,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−5,5	−3,0	0,6	5,4	10,1	13,1	14,4	13,7	10,3	5,3	1,3	−2,8	5,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)	37	30	34	42	59	80	65	61	38	31	45	44	566
Havi napsütéses órák száma	55	82	146	191	239	250	282	261	201	160	70	45	1982
Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Története

A Nagytemplom

A honfoglalás előtt a területen több különböző népcsoport élt. Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén. A szarmaták által épített Csörsz árok két nyomvonala is átmegy a városon (é. sz. 47° 33′ 04″, k. h. 21° 38′ 34″47.551111111111, 21.642777777778 és é. sz. 47° 31′ 42″, k. h. 21° 43′ 20″47.528333333333, 21.722222222222).

Már a rómaiaknak volt itt katonai telepük. Anonymus szerint a honfoglaló magyarok e vidéket Mén Marót bolgár fejedelemtől foglalták el, de a honfoglalás óta állandóan magyarok lakták s így hazánk egyik legtősgyökeresebb magyar városa.

A középkorban

1091-ben már jelentékeny hely volt és 1218-ban II. Andrástól városi jogokat nyert.

A Piac utca a 20. század elején

Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehető forrása egy török (kipcsak) *Tébrésün ~ *Débrésün, jelentése: mozogjon, éljen. Szláv származtatásai nem elfogadhatóak.) A három falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország leggazdagabb, így egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően.

1245-ben újból felépült a mai nagytemplom helyén állott templom, később pedig Debrecen a Csák Máté ellen való küzdelmekben oly jó szolgálatot tett, hogy ezek fejében Nagy Lajos mezővárosi kiváltságokat adományozott a városnak 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt.

A 15. század elejétől a város számos újabb kiváltságot nyert el az uralkodótól illetve földesurától. Legfontosabbak ezek közül talán a vásárok tartását engedélyező kiváltságlevelek, hiszen a következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát, folyamatos fejlődését. A török pusztítás, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt a 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.

Légi felvétel középen a Nagytemplommal, mögötte a Református Kollégiummal, balra hátul a Déri Múzeummal. Előtérben a Kossuth tér, jobbról az 1-es villamosvonallal

A török megszállás idején

A mohácsi vész után Debrecen sorsa viszontagságos volt; védurai közül legnevezetesebb volt enyingi Török Bálint, aki a reformációt 1536-ban Debrecenbe behozta és az Méliusz Juhász Péter, a város első református püspöke alatt annyira elterjedt, hogy 1552-re a katolikus gyülekezet teljesen megszűnt.

Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral vagy városfallal, és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. Talán ez is hozzájárult a polgárok nyitott gondolkodásához, ami előkészítette az utat a reformáció számára. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. Ekkoriban alakult ki a cívis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogásával. A 16. század közepén már a teljes lakosság protestáns, így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet.1538-ban megalapították a Debreceni Református Kollégiumot, amely a Debreceni Egyetem jogelődjeként az ország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye.

Debrecen hanyatlása

A 17. század végére, szinte semmivé lett már a korábbi másfél évszázad alatt kialakított debreceni biztonság; az erők egyensúlya megbomlott, Erdély nem védhette többé a Habsburgok ellen Debrecent, a Habsburgok nem védték a török ellen, s a debreceni kereskedelmet oltalmazó török fermánok is erejüket vesztették. A gazdag Debrecen végnapjai következtek. Előbb gazdaságilag ment tönkre Debrecen a kétoldali rablások következtében, s mert a korábbi, viszonylag békés török-Habsburg- hatalmi egyensúly felbomlása lehetetlenné tette a távolibb vidékkel és országokkal folytatott, jól gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatok fenntartását.

A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna-székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ. Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak. 1725-ben Debrecenbe helyezték át a kerületi táblát.

A 19-20. században

Az Aranybika Szálló

A város gyorsan fejlődött, de konzervativizmusát mindig megtartotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált – Kossuth szavaival élve – a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849 április 14-én Kossuth a Református nagytemplomban mondta ki a Habsburg–Lotaringiai-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Debrecen tanúja volt a szabadságharc egyik utolsó csatájának is, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédség egyik fontos elővédjét (Nagysándor József hadteste), a város nyugati részén zajlott augusztus 2-án.

A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Magasabb épületek, villák épültek, parkokat alakítottak ki, így a város egyre inkább nagyvárosias külsőt öltött. 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatású városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad).

Nagyváraddal mindig „konkurenciaharcot” vívott a város, mint Hajdú és Bihar vármegyék központjai. Az első világháború után azonban, amikor Magyarországtól elcsatolták a Partium területeit, Debrecen határközeli várossá vált. A gazdasági válságból a turizmus és a tudomány nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált.

Belváros, Piac utca

A második világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. Az 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen egy időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a háború előtti állapotok teljes visszaállítását az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elvesztette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül Debrecen a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Bár az újonnan épült lakótelepek megváltoztatták a városi arculatát, de otthont teremtettek azoknak, akiknek háza elpusztult a háborúban.

1956. október 22-én az egyetemisták csatlakoztak a MEFESZ, ezzel kezdetét vette az 1956-os forradalom a városban. Másnap sortűz is dördült a belvárosban lévő rendőrfőkapitányság előtt: a golyózáporban 2 diák az életét vesztette. Ám a halálos lövéseket nem követte nagy felzúdulás, tömegharag, köszönhetően a nemzetőrségnek és a forradalom-barát katonáknak. 26–27-én a forradalom intézményesülni kezdett a munkástanácsok és bizottságok megalapításával. A november 4-ei szovjet inváziót nem követte komoly ellenállás.

Napjainkban Debrecen a Tiszántúl legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos tudományos,kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja.

Közigazgatás

Országgyűlési képviselők

• Kósa Lajos (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megye 1. sz. egyéni választókerület.
• Pósán László (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megye 2. sz. egyéni választókerület.
• Tasó László (Fidesz-KDNP) Hajdú-Bihar megye 3. sz. egyéni választókerület.

Önkormányzat

Bővebben: Debrecen polgármestereinek listája

Címere

Lásd még: Debrecen címere

« Egyenesen fennálló égszínkék hadipajzs, alján három csúcsú halomból képzett zöld mező közepén zöld lombkoronájú pálmafa emelkedik. Alatta fehér színű gyapjas bárány áll, három lábával két nyitott könyvön, felemelt és kissé behajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, a kereszten lecsüngő és szétterjesztett fehér kereszttel hímzett veres lobogó. A bárány egész testének súlyával a pajzs jobb oldala felé fordul és lép. A pajzs tetején nyílt sisak felett a koronán kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő felemelt fejű és kitátott szájú főnix madár, mely a koronából felcsapó lángoknál magát perzseli. A sisak felső részéről egyik oldalon veres és fehér, a másik oldalon arany és kék színű címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illetve a pajzshoz simulva. A főnix madár feje felett tündöklő napot ábrázolnak. »

Népesség

Lakosságszám
Év	Népesség	Átl. vált.(%)
1870	45 132	—
1880	50 320	1,09%
1890	56 246	1,11%
1900	73 878	2,73%
1910	90 764	2,06%
1920	101 543	1,12%
1930	116 013	1,33%
1941	124 148	0,62%
1949	115 399	−0,91%
1960	134 930	1,42%
1970	167 860	2,18%
1980	198 195	1,66%
1990	212 235	0,68%
2001	211 034	−0,05%
2011	211 320	0,01%
2018	202 214	−0,63%

Debrecen lakónépessége 2011. január 1-jén 211 320 fő volt, ami Hajdú-Bihar megye össznépességének 38,6%-át tette ki. Debrecen, Hajdú-Bihar megye legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 457,7 ember volt. Debrecen népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 21% volt. A nemek aránya Debrecenben kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 149 nő jut. 2017-ben a férfiaknál 72,9, a nőknél 79,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 4,2%-a, mintegy 8 803 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

Debrecen Magyarország második legnépesebb városa. A 18. században Magyarország legnagyobb városa volt, Budát, Pestet és Pozsonyt is megelőzve, napjainkban Magyarország második legnépesebb városa. Népességszámát tekintve két jeles fordulópontot érdemes megemlíteni, 1919-et amikor is népessége átlépte a 100 000 főt és 1982-t amikor a 200 000 fős lakosságot. A város történetében először a II. Világháború idején akadt meg a fejlődés. Debrecen népességnövekedése - a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan - az 1960-as években felgyorsult, a népességszám megduplázódott a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 212 235-en, azóta stagnál a város népessége.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló debreceniek túlnyomó többsége reformátusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a római katolikus és a görög katolikus.

Etnikai összetétel

Jelentős nemzetiségi csoportok
Nemzetiség	Népesség (2011)
Cigány	1 352
Német	1 303
Román	739
Arab	345
Orosz	305

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 211 034 fő volt, ebből a válaszadók 202 592 fő volt, 199 794 fő magyarnak, míg 1 108 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 577 fő német, 213 fő román és 186 fő ukrán etnikumnak vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 211 320 fő volt, ebből a válaszadók 188 032 fő volt, 179 229 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak. Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben az arabok (345 fő) és az oroszok (305 fő) száma nőtt. A német (1 303 fő) nemzetiségűek száma meg kétszereződött. A román (739 fő) nemzetiségűek száma meg háromszorozódott. A cigánynak vallók száma (1 352 fő) kismértékben nőtt csak, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Debrecenben él a legtöbb magát arabnak, orosznak, románnak, németnek valló nemzetiségi.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak							Egyéb/Nem válaszolt	Összesen
2001	94,67%	0,53%	0,27%	0,10%	0,04%	-	4,39%	100%
2011	84,81%	0,64%	0,62%	0,35%	0,16%	0,14%	13,28%	100%

Városrészek

Légi felvétel az egyetemről

Holló László mellszobra a Tócóskertben

Belváros

A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel (gledícsával) kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva. A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.

A belváros központi területe a Nagytemplom szűkebb környéke, innen indul ki a város főutcája, a Piac utca, kelet-nyugati irányban kereszteznek az úgynevezett „derék-utcák” (pl. Széchenyi, Kossuth, Csapó utcák). A belváros emeletes házai főleg a Piac utca vonalán és a keresztutcák első felében találhatóak.

Kertségek

A Tócóvölgyi lakótelep látképe

Debrecenben a legtöbb városrész neve kertre végződik. A városban a 17-18. században a szálláskertes-ólaskertes településforma volt jellemző. A hosszan elnyúló telkek hátsó részén, túl a gazdasági udvaron, dúsan termő szőlők és gyümölcskertek voltak a 18. század végétől kezdve. A lakosság növekedésével egyre kisebb területre szorultak vissza a kertek, és az újabb utcák nyitásával lassan beépültek, ez arra késztette a várost, hogy az a város árkán túl létesítsen megfelelő területet a szőlők, gyümölcsösök és veteményesek számára. Így alakultak ki a várost övező kertségek. Nemcsak gazdasági hasznot hoztak, hanem a város levegőjét is tisztították. A városi tanács 1890-ig szigorúan tiltotta a kertségekben a lakóházak építését. A lakosság 1890–1910 között megkétszereződött, egyre többen települtek ki a kertségekbe. A Boldogfalvi-, Csapó- és a Homokkert teljesen beépült a 20. század elejére. A lakótelepek terjedésével a kertségeket felszámolták és bérházakkal építették be, emiatt fokozatosan kintebb szorultak. A mai Debrecent szintén kertségek veszik körül (pl. Bellegelő-kert, Bizcó István-kert, Bayk András-kert, Bánk, Nagycsere, Bocskaikert), jó részük már szinte belterületnek tekinthető.

Közlekedés

Helyi közlekedés

Debrecenben 1884. október 2-án indult meg a tömegközlekedés gőzhajtású városi vasúton (Magyarországon elsőként), amit 1911-ben váltott fel a villamos. Az 1960-as évek végéig 6-7 villamosvonal is volt a városban, de az 1970-es években (a korabeli vidéki közlekedéspolitikának megfelelően) központi utasításra Debrecen valamennyi egyvágányú viszonylatát felszámolták, helyettük autóbusz-közlekedést vezettek be. Egyetlen vonal maradt meg (az 1-es), ami a mai napig közlekedik a Nagyállomás és az Egyetem között. A 2000-es években merült föl komoly lehetőség egy új villamosvonal elindítására, a város pályázatát 2008-ban hagyta jóvá az Európai Unió. A 2-es villamos a város két legzsúfoltabb (31, 32) autóbuszjáratát váltotta ki indulása után. Trolibuszok 1985 óta közlekednek a városban. Az autóbusz-közlekedés 2009. július 1. óta a villamoshoz és trolibuszokhoz hasonlóan a DKV Zrt.-hez tartozik.

Ma Debrecenben a tömeg- (vagy közösségi) közlekedésről az előbb említett DKV gondoskodik. A városban háromféle (villamos, autóbusz, trolibusz) tömegközlekedési eszköz vehető igénybe, összesen 67 (2 villamos, 5 trolibusz és 60 autóbuszjárat), a DKV Zrt. által üzemeltetett viszonylaton. A kötöttpályás elektromos vontatású járművek (villamos, trolibusz) számozása 1-től 9-ig terjed, 10-től felfelé az autóbuszokat jelölik (A kellemetlenségek elkerülése érdekében nincs azonos számozású busz, troli vagy villamosvonal). Jelenleg az Inter Tan-Ker Zrt. végzi a buszok karbantartását.

A Nagyállomás fő várócsarnoka

A városban 2010-ben kezdődött meg egy második villamosvonal megépítése mely összköltsége 17,6 milliárd forint. Az új szakaszon 18 db új villamos közlekedik, a menetrend szerinti forgalom 2014. február 26-án indult el a 2-es villamosvonalon.

Helyközi és távolsági közlekedés

• A távolsági és helyközi közlekedést Debrecenben és környékén a Hajdú Volán Zrt. és a MÁV végzi.
• Debrecenben számos kerékpárút található, melyekből egy a város és Józsa között lett megépítve.

Közúti közlekedés

Debrecen a 4-es, a 33-as, a 35-ös, 47-es, 48-as, 354-es és a 471-es főútvonalak találkozópontja, illetve Debrecent érinti az M35-ös autópálya. Ezen kívül mellékutak és egyéb alacsonyabb besorolású útszakaszok érnek be a városba, illetve indulnak ki onnan.

Vasúti közlekedés

A város egyetlen főpályaudvara a Nagyállomás. A város különböző részein kisebb vasútállomások, mint például a Tócóvölgy vasútállomás (korábbi nevén Debrecen-Vásártér) vagy megállóhelyek is találhatóak mint például a Debrecen-Csapókert, vagy a Debrecen-Kondoros illetve a Debrecen-Szabadságtelep. A városhoz összesen 18 vasútállomás és megállóhely tartozik.

Légi közlekedés

A Debreceni nemzetközi repülőtér (IATA: DEB; ICAO: LHDC) Kelet-Magyarország legfontosabb és egyben legnagyobb forgalmú repülőtere, Magyarország öt nemzetközi repülőterének egyike, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér után a második legforgalmasabb, mintegy 300.000 utasforgalommal évente. A város központjától 7 km-re délre található a 47-es főút mellett.

A Wizz Air menetrend szerinti járatokat közlekedtet heti tízszer London–Lutoni repülőtérre, heti háromszor a hollandiai Eindhovenbe, heti kétszer pedig Milánó Bergamo, Párizs Beauvais-Tille, Malmö illetve Tel Aviv repülőterére. A társaság 2013-ban további úticélok felé is indított járatokat Debrecenből, de mind a milánói (malpensai), mind a dortmundi járat az alacsony kihasználtság miatt még az év vége előtt megszüntetésre került. A Wizz Air 2015 decemberében bázist nyitott Debrecenben, ami további járatok indításával járt együtt, aminek köszönhetően új desztinációként elérhető vált Brüsszel, Malmö és Párizs amely városokba kezdetben heti 2-2 járat indult, ám 2016-ban mind a brüsszeli, mind a malmői járatok megszűntek, de a malmői járat 2017-ben újra indul. Szintén decemberben indult újra a korábban megszüntetett milánói járat, immár Milánó Bergamo repülőtérre.

A Wizz Air és Lufthansa heti háromszori müncheni járatain kívül indulnak még charter gépek többek között Törökország, Bulgária és Görögország népszerű üdülőhelyeire is. Moszkvából is érkeztek gépek 2012-től 2015-ig, amikor is a feszült EU-orosz politikai helyzet generálta szankciók miatt a járatot fel kellett függeszteni.

A Lufthansa 2016. április 11-én megnyitotta müncheni járatát, ami heti háromszor közlekedik. A járatot a Lufthansa Crj-900-as gépekkel teljesíti.

Kultúra

Debreceni virágkarnevál

Debrecen a 16. század óta a térség szellemi-kulturális központja, amivé elsősorban a reformáció és rangos iskolája, a Kollégium tette. Vonzáskörzete az évszázadok alatt az Eger és Nagyvárad közötti északkeleti országrészen alakult ki, amire ma is érvényesülő hatást gyakorol a történelmi határok megváltozása. Debrecen az ország egyik legnagyobb egyetemi központja, egyeteme az ország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő és a legnagyobb felsőoktatási intézménye 14 karral és mintegy 123 milliárd forint éves költségvetéssel. Itt tanul a legtöbb (4200) külföldi hallgató a magyar egyetemek közül

A 19. század második felében a debreceni sajtó jelentős személyiségeket vonzott a városba, bár hosszú távon megtartani nem tudta őket. Itt kezdte újságírói pályafutását pl. Ady Endre, Krúdy Gyula, Tóth Árpád. A debreceni irodalom kiemelkedő alakjai többek között Oláh Gábor, Szabó Magda, Tóth-Máté Miklós, az ország egyik legnagyobb és legismertebb költője, Csokonai Vitéz Mihály, szintén a város szülötte.

Csokonai Színház

1789-ben alapították meg Debrecenben a Nemzeti Játékszín Társaságot, amely a Fehér Ló vendégfogadó szekérszínében (a mai Megyeháza helyén) tartotta előadásait. Az első kőszínház 1865-ben készült el, és 1916-ban nevezték el a város nagy költőjéről Csokonai Színháznak. Az első igazgató Reszler István volt. Színészcsoportjában olyan művészek léptek föl, mint Blaha Lujza, Foltényi Vilmos, Fektér Ferenc. A színtársulat anyagi helyzete általában csapnivaló volt, mégis itt léptek fel a századforduló magyar színművészetének legjobbjai (pl. Krémer Jenő, Bércky Ernő, Rózsa Lili, Rózsahegyi Kálmán, Csortos Gyula). A színházban napjainkig jeles színészek és rendezők alkotnak.

Egyházi élet

Attila téri görögkatolikus templom

A 12. század végén a mai Debrecen helyén már templomos falvak voltak. A középkorban a város nagy és vallásos katolikus település volt, több templommal, melyek között a legnagyobb a gótikus Szent András templom volt, melyet I. Imre váradi püspök építtetett 1297 és 1317 között. Ez volt az Alföld legnagyobb gótikus kegyúri temploma.

A 16. század első harmadától fogva Debrecen vallási életét egyre jelentősebb mértékben előbb a lutheri, majd a kálvini reformáció határozta meg. Az 1551. évet határkőnek foghatjuk fel, mert ettől kezdve a város kálvinista vezetése – a többi hajdúvároshoz hasonlóan – tiltotta a katolikusok letelepedését, a katolikus templomokat pedig a reformátusok foglalták el. A reformáció debreceni térhódítása így olyan mértékűvé vált, hogy 1552-ben lényegében megszűnt a római katolikus egyházi élet a városban. ferences szerzetesek csak 1715-ben telepedhettek vissza a városba, s szintén királyi parancsra 1716. április 27-én kijelölte ki a debreceni magisztrátus a Szent Anna-székesegyház mai helyét, valamint a katolikusok számára külön temetkezési helyét.

A lakosság vallási összetétele (2011)

Újabb jelentősebb vallási mozgás csak a 19. században tapasztalható újra a városban. A görögkatolikus hívek beköltözése Debrecenbe a század elején kezdődött meg. A város az 1840. évi XXIX. törvényével teremtette meg a zsidók betelepedésének lehetőségét, s a Debreceni Zsidó Hitközség 1852-ben alakult meg. 1882-ben jött létre a cívisváros önálló evangélikus egyházközsége, s 1892-ben alakult meg a baptista gyülekezet. Az unitárius leányegyházközség pedig csak 1921-ben alakult meg.

A 20. században újabb nagy jelentőségű változás történt az egyházi életben. 1993. május 31-én megalakult II. János Pál pápa rendelkezésére a római katolikus Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye, székesegyháza a korábbi Szent Anna plébániatemplom.

Ma már számos további egyház és egyháznak nem minősülő vallási szervezet van jelen közösségeivel Debrecen vallási életében, így – a teljesség igénye nélkül – az Evangéliumi Pünkösdi Közösség, a Metodista Egyház, a Hit Gyülekezete, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (Mormon Egyház), az Új Apostoli Egyház, a Jehova Tanúi, a Magyarországi Bahá’í Közösség, a Krisna-tudatú Hívők Közössége, a Dianetika Misszió valamint a Református Presbiteriánus Egyház.

Oktatás

Az egyetem főépülete

Debreceni nagy múltú iskolaváros, Az oktatásban való meghatározó szerepe a 16. századig nyúlik vissza. A Debreceni Református Kollégium a reformáció térhódítása után Sárospatak és Nagyenyed mellett főiskolaként működött már a kezdetektől , és az „ország iskolája” volt. Hatalmas vonzáskörzete mellett 40 középfokú és 120 alsófokú résziskolája működött szerte az országban. A Kollégiumban a rendkívül viszontagságos idők ellenére európai szintű műveltséget és tudást adtak át a diákoknak Nyugat-európai, főleg svájci és német egyetemek mintájára. Olyan európai hírű professzorok tanítottak itt, mint Hatvani István, Maróthi György, Budai Ézsaiás, Martonfalvi Tóth György, Sinai Miklós, Komáromi Csipkés György.

A Debreceni Egyetem több mint 30 000 hallgatójával és 1500 oktatójával az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, 14 karával és 24 doktori iskolájával a legszélesebb képzési és kutatási kínálatot nyújtja. A Kollégium jogutódja, és ezzel Magyarország legrégebben, folyamatosan ugyanabban a városban működő felsőoktatási intézménye. Valamint itt található a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem is.

Gazdaság

Ipar

Debrecenben, a korábban kézműiparáról és élelmiszeriparáról híres városban csak a második világháborút követően indultak be a talán túlságosan is előtérbe helyezett nehézipari fejlesztések. Az 1950-es évektől kezdődően mentek végbe a jelentős munkaerőbázisra alapozó feldolgozóipari beruházások, amelyek az 1990-es években lezajlott privatizációs folyamatnak köszönhetően nagyrészt külföldi kézbe kerültek. A város az ipar területén is vezető szerepet tölt be a régióban, ám a régió országos összehasonlításban kedvezőtlen értékekkel rendelkezik. A kis- és középvállalkozások között keveset találunk, amely termelési potenciáljával a helyi gazdaság húzó tényezői között lenne említhető. Problémát jelent számukra a tőkéhez és a piachoz jutás is. Kevés a külső befektető, a friss tőke. A nagy multinacionális cégek hiányában a kis- és középvállalkozások beszállítói hálózatainak kibontakozása is lassabban halad.

A nehézipar, a tömegtermelés hiánya, ami korábban a gazdasági elmaradás jegye volt, mára előnnyé válhat Debrecenben, itt nincsenek jelen kiterjedt rozsdaövezetek. A versenyképes gazdaság azokra a helyi adottságokra alapozódhat, amelyek versenyelőnyt jelentenek a térség számára. A város jelentős - a térség kedvező mezőgazdasági adottságaira alapozó - élelmiszer-feldolgozó kapacitásokkal rendelkezik. Az ágazatban azonban az elmúlt években negatív folyamatok zajlottak le. Több száz munkahely szűnt meg a szektorban, kilátástalan helyzetbe sodorva a gyárak beszállítói körét is (Hajdú-Bét Rt., Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft.). A magas biopotenciállal rendelkező területek kihasználásának új formáit kell megtalálni. Ilyenek lehetnek a különböző biomassza hasznosítási formák, amelyek közül az alkohol, az ecetsav gyártásához, gyógyhatású készítmények előállításához a szükséges adottságokkal rendelkezik a város.

Az elmúlt évtizedekben szintén fontos szerepe volt a városban, különösen a női munkaerő foglalkoztatásában a különböző könnyűipari ágazatoknak. A napjainkban zajló világgazdasági változások következtében a magyarországi textil- és bőripari kapacitások jelentős része felszámolásra került az ágazat nagyarányú piacvesztése miatt. A nagyobb vállalkozások olyan országokban létesítettek telephelyet, ahol az olcsó munkaerő lehetőséget ad a versenyképes áron történő termelésre. Így történt ez Debrecenben is, a 2000-es évek elejére a textil- és ruházati ipari kapacitások döntő többsége leépítésre került, több száz betanított és szakmunkás vált munkanélkülivé (gépkezelők, gyártósori betanított munkások), köztük jelentős arányban pályakezdők is. A jelenlegi piaci viszonyok alapján hosszabb távon egyedül a városban igen jelentős hagyományokra visszatekintő nyomdaiparnak biztosított a felvevőpiaca.

TEVA Gyógyszergyár Zrt. Debrecen

Richter Gedeon Nyrt. Debreceni Biotechnológiai Üzeme

A másik adottsága Debrecennek a jelentős szellemi potenciál, ami lehetővé teszi a tudásipar meghonosítását Debrecenben. A versenyképes gazdasági szerkezet jellemzője az innovációra, technológia váltásra képes nagyvállalatok jelenléte, valamint innovációra képes, kis- és közepes vállalkozások beszállítói együttműködése a nagyvállalatokkal. A tudásipar az egyetemek, kutatóintézetek, gyógyintézetek, gyógyszergyárak, az informatikai ipar, a mezőgazdasági alapanyaggyártás fejlett kapcsolatrendszerén alakulhat ki. A nagyvállalatok körében érdemi kutatások és fejlesztések folynak jelenleg a gyógyszeriparban a TEVA Gyógyszergyár Zrt. révén, valamint a Richter Gedeon Nyrt. újonnan felépült biotechnológiai üzemében. Innovációra képes kis- és közepes vállalkozások is vannak szép számmal Debrecenben. Ezek azonban tőkeszegények és hiányzik a mögöttük álló nagyvállalati szféra, az állandó és biztos piac. A tudományos, műszaki, ipari parkoknak ezért különösen nagy jelentősége lehet a kis- és közepes vállalkozások innovációinak felkarolásában, a fejlesztések támogatásában, a késztermékek piacra kerülésében.

A kis-és közepes vállalkozások többsége Debrecenben is a helyi vagy esetleg megyei piaci igényekre épít. A Debrecenben is jelentős kézműves hagyományokra építő, speciális fogyasztói igények kielégítésére vállalkozó cégek száma növekszik, a jövőben fokozatosan bővülő piacokra számíthatnak. Ezek a kis- és közepes vállalkozások szakembereik kivételes szakmai tudását tudják elsősorban kamatoztatni.

Hazánkban az ipar ágazatai közül elsősorban a gépipar volt az, amelyikben nagyszabású beruházások zajlottak le, különösen a személygépkocsi gyártáshoz kötődő alkatrészgyártás, összeszerelés esetében. Debrecenben azonban a történeti előzmények és adottságok miatt nem kimondottan ez az ágazat játszotta a vezető szerepet. Ki kell azonban emelni az egykori Gördülőcsapágy Művek telephelyén létrejött új vállalkozásokat, elsősorban a FAG Components Hungary Kft.-t. A város három nagyvállalata is szorosan az egészségügyhöz kötődik, a TEVA Gyógyszergyár Zrt. a vegyipar jelentős debreceni hagyományira épít, míg a Medicor Kéziműszer Rt. egészségügyi segédeszközöket gyárt évtizedek óta, valamint a Richter Gedeon Nyrt. biotechnológiai üzeme, ahol a legmodernebb eljárásokkal készülnek gyógyszerek.

A városban az 1990-es évek végéig az ún. barnamezős beruházások domináltak, az 1990-es évek elején megkezdődő privatizációs folyamat eredményeként pedig az iparban a külföldi tulajdonú vállalatoknak van nagyobb jelentősége. Hangsúlyozandó azonban, hogy nemcsak településszerkezeti, de gazdaságossági szempontból is célszerű a ma meglevő, de nem kellő intenzitással használt vagy használaton kívüli telephelyek újrahasznosítása, intenzifikálása, rehabilitációja. Ezáltal nemcsak a területhasználat lehet gazdaságosabb, de a meglevő infrastruktúrák kihasználtsága is javul, a (város)üzemeltetési költségek csökkenthetők. Ezért a településnek feltétlenül érdeke, hogy ne maradjanak alulhasznosított zárvány-területek. Az elmúlt években megvalósult, a város cégei által megvalósított nagyberuházások és az elsősorban a kertvárosi területek lakásépítései jelentős mértékben hozzájárultak a városkép fejlődéséhez, és ugyanakkor fontos megrendeléseket biztosítottak alvállalkozóként a helyi építőipari kis- és középvállalkozások számára.

2016.-tól újabb nagy multinacionális vállalatok választották Debrecent a kiválóadottságainak és jó infrastruktúrájának köszönhetően. pl.: National Instruments, Continental, BMW stb. A város gyorsan és dinamikusan fejlődik.

Munkanélküliek száma

Év	Munkanélküli (fő)	Munkanélküli (%)	Munkaképes népesség (fő)
2000	7 415	5,59%	132 599
2001	6 964	5,21%	137 142
2002	6 170	4,49%	137 142
2003	6 089	4,41%	137 912
2004	6 378	4,64%	137 409
2005	7 319	5,32%	137 558
2006	7 158	5,18%	138 024
2007	8 376	6,01%	139 251
2008	9 116	6,56%	138 793
2009	11 463	8,16%	140 444
2010	12 729	9,07%	140 295
2011	12 647	9,05%	139 735
2012	12 792	9,30%	137 942
2013	12 613	9,20%	136 765
2014	10 973	7,59%	144 639
2015	9 959	6,93%	143 670
2016	8 473	5,94%	140 911
2017	7 692	5,43%	141 617
2018	6 986	4,98%	140 070

Mezőgazdaság

Petőfi téri toronyház

Debrecen évszázadokon át egy kiterjedt mezőgazdasági térség centrumában helyezkedett el, ami a város gazdasági életét hosszú időn át erősen befolyásolta, s a mai napig az átlagosnál magasabb a mezőgazdaság szerepe a város gazdaságában. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban már csak a városban foglalkoztatottak 1,9%-a dolgozott. Az ágazat szerény aránya azonban megtévesztő, hiszen az arra épülő élelmiszer-gazdaság mind a város foglalkoztatásában, mind a város gazdaságában összehasonlíthatatlanul nagyobb szerepet játszik ma is, és így lesz ez a jövőben is. A debreceni földbőség és a földek jó termőképessége, valamint a történelmi előzmények következtében a városban az agrárium súlya ma is magasabb a hazai nagyvárosok átlagánál. A város kiterjedt határát és termőföldjét évszázadokon át a legfontosabb természeti erőforrásként tartották számon, s így van ez ma is. A mintegy 46 000 hektáros (csak Budapest és Hódmezővásárhely területe nagyobb az országban) és változatos agrárhasznosításra lehetőséget adó terület jelentősége napjainkra csökkent a 205 ezer fős népességgel rendelkező város életében, az élelmiszer-gazdaság komplex megközelítése vált meghatározóvá. A természeti adottságok döntően befolyásolták a művelésági szerkezetet és annak racionális alakíthatóságát. A földrajzi szempontból változatos földterület a gazdálkodási formák különböző típusainak kialakulását tette lehetővé. Talajtani adottságok alapján legértékesebbnek a város ÉNy-i, a Hajdúháthoz tartozó része tekinthető, szemben az alacsonyabb termőképességű nyírségi területekkel.

A legjobb, lösztakarón kialakult termőföldek a Tócótól nyugatra találhatók, amelyek a magas színvonalú növénytermesztés (búza-kukorica-cukorrépa) és az állattenyésztés (elsősorban sertéstenyésztés) alapját jelentik. A Tócótól keletre az erdő a domináns művelési ág, a szántó alárendelt, a földminőség közepes vagy gyenge. A város belterületét övező területeken nagy gazdasági értéket jelent a kiterjedt intenzív kertkultúra. A művelési struktúra módosulásának szembetűnő vonása az elmúlt évtizedekben éppen a kert, a szőlő és a gyümölcsös területének a növekedése volt. Az igazi nagyvárosi területhasznosítási forma térhódítása nyomán a kertek ma már szinte összefüggő formában ölelik körül a város belterületét.

Turizmus

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 251 ezer vendégéjszakával (2012) Magyarország 13. legnépszerűbb települése.

Látnivalók

A Református Kollégium

• Debreceni Református Nagytemplom
• Debreceni Református Kollégium
• Debreceni Református Kistemplom
• Debreceni Megyeháza
• Debreceni Városháza
• Debreceni Egyetem
• Füvészkert
• Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola
• Szent Anna-székesegyház
• Divinus Hotel - 5 csillagos szálloda wellness szolgáltatással
• Régiposta étterem
• Nagyerdő (gyógyfürdővel, kis tóval, állatkerttel, vidámparkkal, az egyetem főépületével)
• Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont
• Déri Múzeum (gazdag gyűjtemény, többek között Munkácsy Mihály festményei; ókori egyiptomi gyűjtemény)
• Virágkarnevál minden évben augusztus 20-án
• A Debreceni Református Kollégium Múzeuma (könyvtár, képtár, iskolatörténet)
• Delizsánsz Kiállítóterem
• Holló László Emlékmúzeum
• Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum
• Zsuzsi Erdei Vasút
• Állatkert
• Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ [2] - Kelet-Magyarország legnagyobb és legmodernebb kongresszusi központja. Itt található többek közt a 4 csillagos Lycium szálloda és a MODEM.

Sport

Gyulai István Atlétikai Stadion

Hódos Imre rendezvénycsarnok

2010 sportaerobic OB zsűri a Hódos Imre rendezvénycsarnokban

Debrecen hosszú évtizedek óta kiemelkedő szerepet játszik a hazai sportéletben. Az 1920-as évek végén a Bocskai FC Magyarország egyik legjobb futballcsapata volt. Csatársorát, a híres „ötösfogat”-ot (Markos, Vincze, Teleki, Zemlei, Hevesi) Európa-szerte ismerték. Az 1936-os berlini olimpiára két debreceni tornász, Nagy Margit és Tóth Lajos is kijutott. A cívisvárosban kezdte pályafutását minden idők egyik legnagyobb magyar kardvívója, Kovács Pál is. Debrecen hírnevét öregbíti Barcza Gedeon, aki a magyar sakkozás nagymestere volt, s többször volt magyar bajnok és olimpiai kerettag. A DVSC-nek kitűnő birkózógárdája volt, s egyik kiválósága, Hódos Imre 1952-ben aranyérmet nyert a helsinki olimpián. A későbbi súlyemelő világbajnok, Veres Győző is Debrecenben kezdte pályafutását.

Az 1990-es évek óta Debrecen tudatosan erősíti pozícióit mind a hazai, mind a nemzetközi sportéletben. A futballisták mellett a női és férfi kézilabdások, a röplabdások, valamint a férfi kosárlabdázók szerepelnek évek óta eredményesen az élvonalban. A 2000-es évektől számtalan rangos nemzetközi sporteseménynek adott otthont a cívisváros, mint például a 2001-es ifjúsági atlétikai világbajnokság, a 2002-es tornász világbajnokság, vagy a 2004-es női kézilabda-Európa-bajnokság (az egyik helyszín Debrecen volt). Debrecenben 2001 óta 14 rangos nemzetközi sporteseményt rendeztek, amelyek közül 5 világ- és 9 Európa-bajnokság volt.

A világversenyek rendezése mellett a sportlétesítmények területén is nagy előrelépések történtek. 2002-ben felépült a Főnix Csarnok, 2006-ban a Sportuszoda, amivel több évtizedes hiányt pótoltak (Debrecenben 2006-ig nem volt fedett pályás, 50 méteres versenyuszoda). 2001-ben felépült az új atlétikai stadion, 2005-ben kibővítették az Oláh Gábor utcai stadiont, és felépült a tócóskerti jégcsarnok. 2014-ben elkészült a megújult Nagyerdei stadion a régi stadion helyén.

Debreceni sportlétesítmények

• Nagyerdei stadion: a Nagyerdei körút–Pallagi út–Ady Endre utca közötti területen fekszik. 1990 előtt ez a stadion volt az évenként rendezett május 1-jei felvonulás végállomása. Az 1980-as években a Loki is játszott itt bajnoki meccseket (akkor mint DMVSC), kb. 22-25 ezer fő befogadására volt alkalmas. A város legnagyobb stadionja, mely 2014 tavaszára újult meg teljesen. Ide költözött át a DVSC az Oláh Gábor utcai stadionból. Több mint 20000 ember tekintheti meg a mérkőzéseket.
• DEAC Sporttelep (Debreceni Egyetemi Atlétikai Club): Móricz Zsigmond út–Dóczy József utca sarkán található. 1926-ban adták át.
• Vágóhíd utcai stadion (becenevén a Loki stadion). A DVSC megalakulásától kezdve itt játszott az 1993-as labdarúgó bajnokság utolsó NB II-es meccséig. Az Eger SE ellen tartott a nyár elején találkozó 2–1-es debreceni győzelemmel ért véget.
• Kinizsi pálya: Vágóhíd utca, a Loki pálya mellett közvetlenül. Ezt 2006 körül felszámolták és privatizálták, kereskedelmi és szolgáltató épületeket építettek fel az ingatlanon.

Pályán a Loki

• Oláh Gábor utcai stadion: korábban DMTE stadion és Haladás SE sporttelep a DVSC-sporttelep mellett. Az NB I-be felkerülés (1993 ősze) óta itt játszik a DVSC labdarúgócsapata. Többször felújították és modernizálták, jelenleg 12 500 néző befogadására képes, a vendégszektor 900 férőhelyes. A belépőjegyek ára 500 Ft-tól 2500 Ft-ig nyúlik labdarúgó-mérkőzésekre.
• DATE sportpálya: a Debreceni Agrártudományi Egyetem sportpályája.
• Hajdú Volán sporttelep: a Gázvezeték utca–Egyletkert utca sarkán található a város salakmotor pályája
• Hódos Imre rendezvénycsarnok: általános célú sportcsarnok (kézilabda, birkózás, sportaerobic). 2500 férőhelyes.
• Főnix Csarnok: általános célú rendezvénycsarnok, a „Hódos” mellett, koncertek, ritkán kézilabda-mérkőzések gálák és kiállítások helyszíne. Közel 9000 ember fér el benne, Magyarország 2. legnagyobb csarnoka (1.SYMA BUDAPEST)
• Debreceni Dózsa szabadtéri kézilabdastadion: Kassai út, jelenleg a HBM RFK OKICS (Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Oktatási-kiképző Csoport) működik benne.
• Gyulai István atlétikai stadion: az Oláh Gábor utcai DVSC-sporttelep területén található.
• Debreceni Sportuszoda: Hadházi–Zákány utca sarkán található modern uszoda, amiben úszó Európa-bajnokságot, és még számos neves rendezvényt bonyolítottak le. Több ezer ember fér be, illetve mindennap működik.
• Városi strandfürdő: ennek a helyére épült fel a Főnix Csarnok 2002-ben.
• Kerekestelepi fürdő: három medencés (egy 25 méteres hideg vizes és két gyógyvizes, meleg vizű medence) gyógyvizű fürdő, a szájhagyomány szerint a gyógyvíz minősége a hajdúszoboszlói gyógyvízzel vetekszik.
• Apafai lőtér: 4-es főút (E573)–Lőtér utca. Aktív, a város legjelentősebb lőtere (polgári és rendőri célra egyaránt használják).
• Simon László utcai sportpálya. A Loki pálya felett egy kispályás sporttelep van, jelenleg lőtér.
• Debreceni Dózsa lőtér: a Vulkántelepen található sportlőtér az Ifjúsági sporttelep területén. Megszűnt, a sporttelep területe a debreceni Nyugati Ipari Park területébe olvadt be.
• Buday Ézsaiás utcai sportpálya: kispályás, füves labdarúgó pálya, rendszerint íjászok lőpályája
• Műjégpályák: az Oláh Gábor utcában és a Derék utcai Debreceni Jégcsarnok.
• BSK („B” típusú Sport Kombinát): a Magyar Néphadsereg (ma Magyar Honvédség) Kossuth Lajos laktanyájának sportpályája, amely a Szabó Lőrincz utcából közelíthető meg.

Labdarúgás

6 bajnoki cím, 5 szuperkupa-győzelem, 5 magyarkupa-győzelem, 1 ligakupa-győzelem.

A Debreceni Vasutas Sport Club (egykori nevén Debreceni Lokomotív, becenevén Loki) debreceni sportegyesület és futballcsapat, amelyet 1902-ben alapítottak. A csapat hivatalos mezszíne piros-fehér. A DVSC a ’90-es évek közepétől fokozatosan Magyarország egyik legjobb futballcsapatává nőtte ki magát: az elmúlt nyolc évben hat bajnoki címet ünnepelhettek. Az 1902-es alapítást követően 1995-ig várni kellett az első komolyabb eredményre, ekkor bajnoki 3. lett az együttes. 2003-ban és 2004-ben is bronzérmes lett a DVSC, 2005-ben viszont felértek a csúcsra, és azóta csak egyszer sikerült leszorítani őket onnan, 2008-ban, de 2009-ben, 2010-ben és 2012-ben újra begyűjtötték a bajnoki címet. A Debreceni VSC ötszörös kupagyőztes is (1999, 2001, 2008, 2010, 2012). Nemzetközi színtéren is találkoztak már komoly ellenfelekkel, így például a VfL Wolfsburggal 1999-ben, a Girondins Bordeaux-val 2001-ben, a Manchester Uniteddel 2005-ben, majd 2009-ben a Lyon, a Liverpool, a Fiorentina, a Levszki Szófia, 2010-ben többek között a PSV és a Sampdoria voltak az ellenfelek. Legemlékezetsebb sikerét a Hajduk Split ellen érte el az együttes: a horvát csapatot hazai pályán 3–0-ra tudta megverni a Loki, míg Splitben 5–0 arányban győzött a debreceni csapat. 2009-ben 14 év után második magyar csapatként a Bajnokok Ligája főtáblájára került.

A csapat szurkolótábora jelentős és kiemelkedő Magyarországon(átlagnézőszám 7000, rangadókon 12 ezres a közönség). Kiemelkedő és színvonalas ultracsoport hazánkban a Szívtiprók Ultras Debrecen 1994(SZ.U.D.) mentalitásban, lelkesedésben, létszámban(2000 óta mindenhol ott volt ez a csoport), de emellett számos kisebb-nagyobb csoport és drukkerhad szorít a DVSC-nek. A szurkolók nagy riválisa keleten a Nyíregyháza, valamint a fővárosban az Újpest, Fradi és a Vasas, nyugaton szurkolói rivalizálás van a Győrrel, a Zalaegerszeggel és a Péccsel is. A debreceni B szektort legtöbbször megtöltik a fanatikusok.

A város 2011-ben új stadion építéséről határozott a régi Nagyerdei stadion helyén. A létesítményt 2014-ben adták át.

A debreceni labdarúgócsapat a 2011/2012-es szezonban 46 év után veretlenül hódította el a serleget.

A DVSC-vel szoros együttműködésben, főleg saját nevelésű fiatalokra épít a jelenleg harmadosztályú Debreceni EAC. A klub története során több alkalommal szerepelt már az NB II-ben, míg az NB III-ban egy, a megyei szinten kétszer nyert bajnokságot.

Debreceni VSC női kézilabda

A DVSC női kézilabdacsapatának történetét 1948. május elsejétől számíthatjuk. Bokor Ferencnek, a MÁV-igazgatóság pénzügyi ellenőrének felhívására ugyanis ekkor gyűltek először össze a kézilabdát szerető debreceni lányok, akik elsősorban vasutas szülők gyermekei közül kerültek ki. Az NB I-be jutás egy új, a mai napig is tartó fejezetet nyitott a klub történetében. A Loki immár harminc éve szerepel megszakítás nélkül a legjobbak között. Az első évek számtalan nehézséggel jártak. A debreceni hölgyek Komáromi Ákos vezetésével veretlenül lettek elsők az NB I-ben 1987-ben. Négy elvesztett európai kupadöntő után újra a nagy álom kapujába ért a DVSC, ám ezúttal be is teljesült, amire a csapat, és a közönség évek óta várt: a debreceni hölgykoszorú az 1994/95-ös szezonban megnyerte az EHF-kupát. Új korszak kezdődött 2009 márciusában a DVSC kézilabdázóinál. Jelenleg a DVSC női kézilabda csapata erős a bajnokságban, az anyagi gondok után hullámvölgyet követően együtt maradt a társaság. Legnagyobb riválisuk az erősebb kerettel rendelkező Győri ETO, nagy rivális kézilabdában is a Ferencváros és a Békéscsaba, illetve a Vác. A csapat székhelye a debreceni Hódos Imre Sportcsarnok, ami 2500 szurkolót képes befogadni, a szurkolói csoportok ugyan azok, mint a labdarúgásban, vagyis a kézilabdában is a Szívtiprók Ultras Debrecen 1994 (SZ.U.D.) buzdítja a debreceni lányokat. Jelenlegi vezetőedző: Köstner Vilmos Magyar Bajnok: 1955, 1987 Magyar Kupa-győztes: 1985, 1987, 1989, 1990, 1991 EHF-kupagyőztes: 1995, 1996 KEK ezüstérmes: 1990, 1992

Média

Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája és Gimnáziuma,
1992–2012 között Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Debrecen látképe a Nagytemplom tornyából

A Debreceni Egyetem

Televízió

Debrecenben jelenleg két helyi sugárzású televíziós adó működik:

• Alföld Televízió
• Debrecen Televízió

– kábelen: UPC (digitális) és Telekom (IP-TV)

– sugárzott adás: DVB-T földfelszíni digitális:

Debrecen Televízió földfelszíni digitális (DVB-T) adás paraméterei:

csatorna	frekvencia	polaritás	hálózat	teljesítmény	adótorony helye
34	578 MHz	H (horizontális)	MFN (többfrekvenciás)	0,156 kW	Toronyház, Bethlen utca 49.

A városban ugyanúgy fogható minden országos televíziós csatorna, mint más településen.

Debrecen földfelszíni digitális (DVB-T) adó paraméterei:

mux	csatorna	frekvencia	polaritás	hálózat	teljesítmény	adótorony helye
A	46	674 MHz	H (horizontális)	SFN (egyfrekvenciás)	12,9 kW	Pallag
B	51	714 MHz	H (horizontális)	SFN (egyfrekvenciás)	13,2 kW	Pallag
C	49	698 MHz	H (horizontális)	SFN (egyfrekvenciás)	13,5 kW	Pallag
D	32	562 MHz	H (horizontális)	SFN (egyfrekvenciás)	13,5 kW	Pallag
E	29	538 MHz	H (horizontális)	SFN (egyfrekvenciás)	14,1 kW	Pallag

Rádió

A városban az országos rádiók mellett több olyan adó is van, amit helyben üzemeltetnek.

Debrecen földfelszíni adás paraméterei:

frekvencia	rádió neve	forrás	teljesítmény	adótorony helye
89,0 MHz	MR2 – Petőfi Rádió		1,00 kW	Pallag
90,0 MHz	FM90 Campus Rádió		0,50 kW	Toronyház, Egyetem tér
91,4 MHz	Dankó Rádió		1,20 kW	Pallag
92,3 MHz	Magyar Katolikus Rádió (MKR)		0,30 kW
94,4 MHz	Európa Rádió		1,00 kW	Toronyház, Petőfi tér 10.
95,0 MHz	Rádió 1 FM95		0,51 kW	Toronyház, Petőfi tér 10.
99,7 MHz	MR1 – Kossuth Rádió		1,38 kW	Pallag
101,1 MHz	Retró Rádió		3,02 kW	Pallag
104,6 MHz	Best FM		0,80 kW	Toronyház, Bethlen utca 49.
106,6 MHz	MR3 – Bartók Rádió		1,00 kW	Pallag

Online média

OFF Média

• Dehir.hu
• 4024.hu
• HajdúPress
• Debreceninap.hu
• civishir.hu
• Hajdú Online (Haon)

Híres debreceniek

Debrecenben születtek

• Ábrahám Ernő (1882–1945) újságíró
• Adorján Sándor (1858–?) író, újságíró, műfordító
• Ambrus Zoltán (1861–1932) író, kritikus, MTA tag
• Apáti Miklós (1662–1724) protestáns prédikátor
• Bacsó Bálint (1786–1854) orvos, állatorvos
• Balogh Zoltán Tibor (1953–2002) magyar-amerikai matematikus
• Baranyi László (1729–?) magyar királyi testőr, városi tanácsos
• Baumgartner Zsolt (1981–) autóversenyző, az első magyar Forma–1-es pilóta
• Békés András (1927–2015) Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas magyar rendező, érdemes és kiváló művész
• Békés Itala (1927–) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész
• Békessy Béla (1875–1916) olimpiai ezüstérmes kardvívó, honvédtiszt
• Beregszászi Nagy Pál (1790–1865) mérnök, építészeti felügyelő
• Bertók Lajos (1966–2006) színművész
• Bíró Gergő (1996–) népdalénekes, a Csillag születik című műsor felfedezettje
• Blattner Géza (1893–1967) festő, grafikus és bábművész
• Bódi Sylvi (1981–) modell
• Boldisár Kálmán (1869– ?) történész, Debrecen rendőrkapitánya
• Böőr Zoltán (1978–) magyar válogatott labdarúgó
• Böszörményi Géza (1924–2004) filmrendező, forgatókönyvíró
• Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) költő
• Csősz Imre (1969–) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok cselgáncsozó
• Deák Éva (1954–) színésznő
• Diószegi Sámuel (1761–1813) református lelkész
• Dózsa Gergely (1978–) színész, a Holló Színház tagja
• Dobozy Imre magyar és amerikai szabadságharcos (Debrecen, 1827-Új Buda, Iowa, USA, 1885)
• Dzsudzsák Balázs (1986–) magyar válogatott labdarúgó
• Éles Bulcsú (1983–) magyar grafikus
• Fazekas Mihály (1766–1828) költő
• Fejszés Attila (1984–) színész, a Győri Nemzeti Színház tagja
• Fésűs Nelly (1968–) musicalszínésznő
• Flaskay Mihály úszó
• Fonyó Barbara (1972–) énekesnő, színésznő
• Forgács Attila (1962–) magyar szociálpszichológus, klinikai szakpszichológus
• Garay Nagy Tamás (1961–) magyar színész
• Gábor Bernadett (1980-) énekesnő- Desperado együttes
• Gáborjáni Szabó Kálmán (1897–1955) magyar festő, grafikus, művésztanár
• Gáll Ádám (1953–) festőművész
• Gervai Péter (1972–) a magyar Wikipédia alapítója
• Gombos Edina (1976–) műsorvezető
• Gubás Gabi (1974–) színésznő, szabadúszó
• Gyarmati Olga (1924–2013) olimpiai bajnok atléta
• Hadházi László (1964–) Karinthy-gyűrűs humorista
• Hajdu István (Steve) (1971–) színész
• Hankiss Elemér (1928–2015) szociológus
• Haranghy Jenő (1894–1951) festő, grafikus, iparművész
• Heller Tamás (1946-) előadóművész
• Husi Géza (1962–) gépészmérnök, számítógépes tervezőmérnök, a mechatronikai mérnök képzés debreceni alapítója
• Iván Kovács László (1930–1957) az 1956-os forradalom idején a Corvin közi ellenállók főparancsnoka
• Jacsó István (1913–1985) edző, sportvezető, jogász. A MOB egyetlen tagja, aki nem szavazta meg a Los Angeles-i olimpia bojkottját
• Kállay Ferenc (1790–1861) művelődés- és nyelvtörténész, jogász, az MTA tagja
• Kanizsa Tivadar (1933–1975) kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó
• Kapás Boglárka (1993–) olimpiai bronzérmes úszó
• Kárpáti György (1934–2009) kanadai magyar neurológus, molekuláris biológus, az MTA tagja
• Kertész András (1956–) nyelvész, tudományfilozófus, egyetemi tanár, MTA tag
• Kiss Dezső (1929–2001) fizikus, az MTA tagja, a részecske- és magfizikai kutatások kiemelkedő alakja
• Kiss Lajos (1922–2003) nyelvész, szlavista, az MTA tagja
• Kocsár Miklós (1933–) zeneszerző
• Kocsi Csergő János (1647–1711) református püspök, hittudós, költő
• Konrád György (1933–) író, esszéíró, szociológus
• Kósa Lajos (1964–) politikus, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke
• Koszorús Ferenc I. esztergomi páncélos hadosztály parancsnoka
• Kovács Pál (1912–1995) hatszoros olimpiai bajnok vívó
• Krizsánné Csíkos Antónia (1887–1987) festőművész
• Lakatos Imre (1922–1974) matematika- és tudományfilozófus
• Lendvai Ildikó (1946–) politikus, az MSZP volt elnöke
• Lőrincz Lajos (1935–2010) közigazgatás-tudós, az MTA tagja
• Lukács László (1968–) énekes, a Tankcsapda frontembere
• Major Melinda (1974–) színésznő, szabadúszó
• Makó Lajos (1854–1908) színművész, rendező, színházigazgató, műfordító
• Máthé Gábor (1985–) teniszező, siketlimpiai bajnok
• id. Máthé Imre (1911–1993) botanikus, agrobotanikus, az MTA tagja
• Medgyessy Ferenc (1881–1958) Kossuth-díjas szobrász
• Mikecz Róza (1951–) mentálhigiénés szakember, műfordító
• Molnár Levente (1972–) rockzenész, a Tankcsapda gitárosa
• Nemes Katalin (1915–1991) zongoraművész és -tanár
• Németh Gábor (1958–) színész, szinkronszínész
• Ormos Mária (1930–) Széchenyi-díjas történész, az MTA tagja
• Ökröss Bálint (1829–1889) jogász, jogtudós, az MTA tagja
• Pálffy István (1959–) újságíró, műsorvezető, országgyűlési képviselő
• Papp Lajos (1935–) Németországban élő magyar zeneszerző
• Pálfy Péter Pál (1955–) matematikus
• Petőfi Zoltán (1848–1870) Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia
• Pikó Sándor (1948–) képzőművész, a Lux együttes dobosa
• Rácz Géza (1958–2016) színész
• Rusz Sándor (1972–2010) költő
• Sándor Tamás (1974–) 11-szeres magyar labdarúgó válogatott, 4-szeres magyar bajnok
• Sári Éva (1977–) énekesnő
• Senánszky Petra (1994–) többszörös világ- és Európa-bajnok uszonyos úszó
• Schafarzik Ferenc (1854–1927) geológus, az MTA tagja
• Schell Judit (1973–) Jászai Mari-díjas színésznő
• Szabó Judit (1974–) színésznő
• Szabó Magda (1917–2007) Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító
• Szalay A. Sándor (1949–) Széchenyi-díjas asztrofizikus, MTA tag
• Szelecsényi Norbert (1949–) zongoraművész
• Szolnoki Péter (1970–) Zenész (Zenekarok: Bon-Bon, Sziluett, Bang Bang, Bulldózer)
• Taróczy Nándor (1874–1973) magyar katonatiszt, hírszerző
• Tánczos Adrienn (1975–) magyar színésznő
• Tikász Sándor (1951–) a Lux együttes gitárosa
• Tisza Tibor (1984–) labdarúgó
• Tokaji Csaba (1979–) színész
• Tokaji Zsolt (1971–) író, műfordító, orientalista
• Tóth Anita (1972–) színésznő
• Tóth András Tozzi (1976–) újságíró, szerkesztő, riporter, kulturális szervező
• Tóth Imre (Művésznevén: Bruti) (1970–) magyar humorista, dalszerző, zenész, műsorvezető
• Újházi Ede (1841–1915) színész, az Újházi-tyúkleves atyja
• Vadász János (1903–1977) filmrendező
• Vályi-Nagy Tibor (1912–1969) orvos, egyetemi tanár
• Váradi József (1965–) a Wizz Air diszkont légitársaság vezérigazgatója és részvényese
• Vásáry André (1982–) férfi-szoprán énekes
• Vásáry István (1887–1955) polgármester, pénzügyminiszter
• Vásáry Tamás (1933–) zongorista
• Vekerdi József (1927–2015) Széchenyi-díjas nyelvész
• Virágh József (1947-) magyar színész
• Völgyesi Gabriella (1977–) A Unique együttes énekesnője
• Wadgymar Artúr (1824–1899) katonaorvos

Debrecenben éltek

• Ady Endre (1877–1919) költő, újságíró
• Arany János (1817–1882) költő
• Bay Zoltán (1900–1992) fizikus, a Református Kollégium diákja
• Bényi Árpád (1931–2006) festőművész
• Bihar Ferenc (1847–1920) honvédelmi miniszter
• Bornemisza Barnabás János (1915–1985) grafikusművész
• Bornemissza László festőművész (1910–2000)
• Borsos József építészmérnök (1875–1952)
• Borsos Károly református pedagógus, gimnáziumi és főiskolai tanár, a Mezőtúri Református Kollégium igazgatója, klasszika-filológus, vallásfilozófus, szabadkőműves (1871–1933)
• Cserhalmi György színész (1948–)
• Cserhát József költő (1915–1969)
• Csikai Gyula (1930–) fizikus, az MTA tagja
• Cs. Uhrin Tibor festőművész (1936–2010)
• Egri László (1988–) költő, tanár, történész
• Égerházi Imre festőművész (1925–2001)
• Fejes Tamás (1973–) a Tankcsapda dobosa
• Filep Tibor (1935–) újságíró, történész, sakkozó
• Haraszty Árpád (1907–1987) botanikus
• Hatvani István (1717–1786) professzor, természettudós
• Herpay Gábor (1885–1946) levéltáros, Debrecen családtörténetének kutatója
• Hofi Géza (1936–2002) a Csokonai Színház tagja (1960–63 között)
• Hódos Imre (1928–1989) olimpikon birkózó
• Holló László (1887–1976) festőművész
• Horthy Miklós (1868–1957) Magyarország kormányzója
• Kalmár Pál (1900–1988) dalénekes, a „Szomorú vasárnap” első előadója
• Kárpáti Károly (1906–1979) olimpiai bajnok birkózó, edző, szakíró, sportvezető
• Kesztyűs Loránd (1915–1979) orvos, immunológus, az MTA tagja, a magyarországi immunológia úttörő jelentőségű alakja
• Kiss Tamás (1912–2003) költő, esszéíró, irodalomtanár
• Kiss Tamás (1936– ) Városépítész, több debreceni városrész nívó-díjas tervezője
• Komáromi János Gábor (Karl Lujó, 1967–2015) hajléktalan performer, filmstatiszta
• Konrád György író
• Kovács Tibor Ferenc orvos, kutató
• Kölcsey Ferenc (1790–1838) költő, a Himnusz szerzője
• Krompecher István (1905–1983) orvos, anatómus, hisztológus, az MTA tagja, a magyarországi csont- és porcszövettani kutatások iskolateremtő egyénisége
• Krúdy Gyula (1878–1933) író
• Lukács László (1968–) a Tankcsapda frontembere
• Láposi Lőrinc rendőrtiszt
• Latinovits Zoltán színész (1931–1976)
• Maróthi György (1715–1744), a Kollégium fiatalon elhunyt matematika-fizika professzora, a Kántus (többszólamú kórus) megalapítója
• Mikolás Tibor Ybl-díjas építész
• Móricz Zsigmond (1879–1942) író
• Oláh Gábor (1881–1942) költő
• Petőfi Sándor (1823–1849) költő
• Pünkösti Árpád újságíró
• Segner János András (1704–1777) orvos, fizikus, a Református Kollégium diákja
• Szabó Lőrinc (1900–1957) költő
• Szalay Sándor (1909–1987) fizikus, az ATOMKI alapítója
• Szikszai György (1738–1803) debreceni esperes-lelkész, író, nyelvész
• Szipál Márton (1924–2016) fotóművész
• Szokolay Örs (1931–1974) Városépítész, Debrecen 1970. évi általános rendezési tervének kidolgozója
• Tar Sándor (1941–2005) író, szociográfus
• Tóth Árpád (1886–1928) költő
• Vántus István (1935–1992) zeneszerző, a Református Kollégium diákja
• Zám Tibor (1929–1984) író, tanár, szociográfus

Testvérvárosai

Cattolica, Olaszország Csungking, Kína Jyväskylä, Finnország Klaipėda, Litvánia Lublin, Lengyelország Nagyvárad, Románia New Brunswick, New Jersey, USA

Paderborn, Németország Risón Lecijón, Izrael Setúbal, Portugália Szentpétervár, Oroszország Sumen, Bulgária Tajtung, Tajvan Tongliao, Kína

Források, irodalom

• (Szerk. Dr. Zelizy Dániel): Debreczen sz. királyi város egyetemes leirása. Debrecen, 1882. Online
• (Főszerk. Ránki György): Debrecen monográfia I - V. - Debrecen, 1981. - Alföldi Nyomda 6056.66-19-1.
• Sápy Lajos: Debrecen település és építéstörténete - Debrecen, 1972.
• Sápy Lajos: A városrendezés kezdete Debrecenben a XIX. század elején - Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1948-56. - Debrecen, 1957.
• Sápy Lajos: Utcakapitányságok területi felosztása Debrecenben a XVI-XIX. században - Déri Múzeum Évkönyve 1978.
• Sápy Lajos: A régi debreceni temetők és síremlékek - Dééri Múzeum Évkönyve, 1962-64. - Debrecen, 1965.
• Debrecen templomai (Tóth könyvkereskedés, 2005) : 978-963-596-346-7
• Kiss Tamás: Debrecen Belváros-rehabilitáció városrendezési előkészítése - HAJDÚTERV, 1981. - Dokumentáció a HBM. Levéltárban
• Sápy Lajos: Újsorosi házak Debrecenben - Déri Múzeum Évkönyve, 1972. - Debrecen, 1974.
• Tóth Pál: Debreceni utcanevek - ISBN 963-596-284-3
• Kiss Tamás: Debrecen: Műemékvizsgálat és műemlékjegyzék - DTV. 1979. - Dokumentáció a HBM. Levéltárban
• Hajdú-Bihar Megye Kézikönyve (Szekszárd, 1998) ISBN 963-9089-08-7
• Rádióhálózatok, Észak-Alföldi Régió
• Síró Béla: Debrecen megpróbáltatásai ISBN 978-963-596-534-2
• Murányi János: Debrecen lexikon ISBN 963-596-469-2
• A Pallas nagy lexikona
• Kálnási Árpád: Debreceni cívis azótár

További információk

• Hivatalos oldal
• Debrecen térkép és útvonaltervező
• A Debreceni Dohánygyár története
• Debrecen Önkormányzatának ingyenes lapja
• Debrecen éghajlati jellemzői
• Airport Debrecen
• Egyházi élet Debrecenben
• Gazdaság - Debrecen
• Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona
• Debrecen Turisztikai Információk
• Debrecen 2018 - légi felvételek

Kapcsolódó szócikkek

• Debrecen polgármesterei
• Debrecen díszpolgárai
• Debreceni Egyetem
• Debreceni Református Kollégium
• ATOMKI
• Debrecen tömegközlekedése
• Debreceni Főnix Csarnok