Szekszárd

Szekszárd
Garay tér
Szekszárd címere Szekszárd zászlaja
Mottó: A jövő városa / Az élhető város
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Szekszárdi
Jogállás	megyeszékhely megyei jogú város
Polgármester	Ács Rezső (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	7100
Körzethívószám	74
Testvértelepülései	Lista Bezons (Franciaország), Óbecse (Szerbia), Tornio (Finnország), Bietigheim-Bissingen (Németország), Lugos (Románia)
Népesség
Teljes népesség	32 156 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	341,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100-180 m
Terület	96,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szekszárd Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″46.35597, 18.70382
Szekszárd Pozíció Tolna megye térképén
Szekszárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szekszárd témájú médiaállományokat.

Szekszárd területén talált római szarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából

Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegszárd vagy Szegzárd, ritkábban nyomtatásban a Szexárd alak is előfordult, németül: Sechshard vagy Sechsard) megyei jogú város, Tolna megye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye. Borváros, kb. 4500 pincével. Az ország legkisebb lélekszámú megyei jogú városa.

Földrajz

A Dunántúli-dombság és az Alföld találkozásánál fekszik. Határában elhaladó jelentős vízfolyás a Sárvíz folyó, mely a Bakony Fejér megyei vonulataiban ered, és többek között a Sió és a Kapos vizét vezeti el a Dunába. A városban több patak is folyik: a Szekszárdi-Séd (Remete-patak), Parászta-patak (Parásztai-Séd), Völgységi-patak.

Nevének eredete

Kézai Simon szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) A legvalószínűbb feltevés, hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Ez nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy Szent László lovát Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér. Néhány esetben fehér pettyes (almásderes) s csak egy esetben barna. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent. A szár jelentése is lehet fehér.

Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint Szekszárd neve félig-meddig elavult szár (kopár, kopasz, tar) szavunkból eredhet: „Innen a Szárhegy helynév Erdélyben, és I. Béla király Szegszár neve, ki szeg szinű, és kopasz fejü volt, s ebből származott volna Szegszárd helynév. »Es viteték az szegszárdi monostorban, kit még éltében rakattatott vala; de miért hogy ennen maga és (is) szár homloku vala, az ő akaratja szerént nevezteték Szegszárdnak«. (Carthausi névtelen. Toldy F. kiadása 94. l.).«”

A Földrajzi nevek etimológiai szótára a fentiektől némileg eltérően a helység nevét a régi magyar szegszár (sötétsárga, barnássárga) színnévből származtatja, ami a -d kicsinyítő képzővel egy személynévvé válhatott és így lehetett előzménye a városnévnek.

Története

A Római Birodalom idején Alisca néven hivatkoztak rá, a limes hadiút vonalánál, a Dunántúli oldalon.

Szekszárdot 1015-ben említik először. I. Béla király 1061-ben alapította a bencés apátságot (ami a Béla téren található a vármegyeházánál), itt is temették el.

Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.

A város 1543-ban került török kézre, és a budai vilajeten belül itt alakították ki az egyik szandzsák központját. A török időkben a város sokat szenvedett, kolostora elpusztult. A Rákóczi-szabadságharc idején itt fogták el Béri Balogh Ádámot.

1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.

A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei: a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.

Leírás a településről a 18. század végén:

"Magyar, és német elegyes Mezőváros Tolna Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Sár vize mellett, Tolnához egy jó magyar mértföldnyire. Hajdan nevezetes gazdag Apátúrsága vala, és a’ Benediktinusoknak jeles Klastromjok itten, mellyet II. BÉLA Király 1061-dikben fundált, ’s teste is ide helyheztetttetett, de az Ozmanok’ járma alatt elenyészett; virágzásakor száz lovasokkal segéllették a’ Királyt. Szerentsétlenűl elégett e’ Városnak nagy része 1795-ben, nevezetes Szentegyházával egygyütt, de azólta jelesen felépíttetett; postája, ispotállya is van. Legnevezetesebb épűlet benne a’ Vármegyeháza, mind igen kies fekvéséért, mind pedig Várhoz hasonlító épűletére nézve; határja jó termékenységű, veres borai híresek, és külső Országra is elhordatnak; lakosai kézi mesterségekkel, és gazdáskodással élnek; vagyonnyai külömbfélék." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)

A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.

A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.

A 19. század közepén már 14 000-en lakták. 1905-ben alakult rendezett tanácsú várossá, az első világháború végén Szerbia területi igényt támasztott rá, a második világháborúban a szovjetek 1944. november 30-án foglalták el. 1994. október 30-tól megyei jogú város.

Lakossága az utóbbi években folyamatosan csökken.

Demográfia

Népcsoportok

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,1% horvátnak, 4,6% németnek, 0,2% románnak, 0,1% szerbnek, 0,1% szlováknak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás

A 2011-es népszámláláskor a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,6%, református 7%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23,6% (28,9% nem nyilatkozott).

Közlekedés

Szekszárd vasútállomása a város felől

Szekszárdot az M6-os autópályán, a Budapesttől Pécsen át Barcsig tartó 6-os számú főúton, Szeged felől Bátaszékig az 55-ös, onnan az 56-os számú közúton lehet megközelíteni. A várostól északra fekvő Szent László hidat (amely a tervezett M9-es autópálya része) 2003-ban adták át.

Vonattal a MÁV 46-os számú (Sárbogárd–Szekszárd–Bátaszék) vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Szekszárd-Palánk és Őcsény között található. Elérhető továbbá távolsági autóbuszokkal Budapestről. 2010. április 10-én új ütemes menetrend került bevezetésre, ennek köszönhetően új expressz járatok közlekednek, napi 4 járatpárral két óránként, menetidejük 1 óra 55 perc. Az autóbuszok emelt sebességgel közlekednek és ingyen Wi-Fi-vel felszereltek. Ezen felül minden órában indul járat.

Helyi közlekedés

A városban kizárólag autóbuszok járnak a városrészek között. Egy átszállással szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni. A szolgáltatást a Dél-dunántúli Közlekedési Központ látja el többnyire 2007-es évjáratú alacsony padlószintű Euro4-es motorokkal szerelt Mercedes Conecto típusú szóló autóbuszokkal, a jelenleg hatályos közszolgáltatási szerződés értelmében legkésőbb 2018 végéig. Az utóbbi években a város sok pénz fordított a közösségi közlekedés modernizálására. A buszokban található globális helymeghatározáson alapuló (GPS) utastájékoztató rendszer összehangolásra került a főbb megállókban újonnan kiépítésre került LED-es utastájékoztató táblákkal, melyek jelzik, hogy hány perc múlva érkezik a következő járat az adott megállóba. A 2015-ös és 2016-os években a város gerincvonalán több autóbuszöböl és egy autóbusz-forduló is megújult. A sokszor erősen megsüllyedt deformálódott aszfaltburkolatot könnyebben javítható ellenállóbb térköves borítás váltotta. A helyi vonal és menetrend lassan egy évtizede változatlan, ám a változtatás a közeljövőben elkerülhetetlennek tűnik. A helyi buszközlekedést használók száma ugyanis évek óta folyamatosan csökken, az értékesített jegy és bérletekből származó bevételek évről évre elmaradnak az előző évi adatokhoz képest, miközben a szolgáltatás üzemeltetési költségei folyamatosan növekednek (bérköltség és amortizáció). A bevétel és utasszám csökkenés oka részben demográfiai: Egyre több a 65 év feletti ingyen utazó, valamint a fiatalkorúak, tanulási vagy munkahelyi okok miatti elvándorlása is kimutatható (Csökkenő bevétel tanuló/nyugdíjas bérletekből). A veszteséges üzemeltetés többletterhét a közszolgáltatási szerződés értelmében Szekszárd város költségvetése hivatott kompenzálni, ami az utóbbi években évi 100-200 millió forintra rúgott.

Két pályaudvarral rendelkezik a város:

• A távolsági-helyközi állomás a vasútállomás mellett, a Pollack Mihály utcán található. Itt található az egyik helyijáratos pályaudvar is. Ez az állomás a több mint 320 km hosszú Dél-dunántúli Pirostúra egyik végpontja.
• A másik helyijáratos állomás a TESCO-áruháznál van.

2007-ben beszerzett új alacsony padlós MB Conecto típusú autóbusz. Ilyen busszal látja el a város közlekedését a DDKK Zrt.

Vonalhálózat

2009. júniustól:

• 1: Autóbusz-állomás - Szent László u. - Béla király tér - Kápolna tér - Hosszú-völgy
• 2, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Műszergyár - Palánk
• 2Y, Autóbusz-állomás - Wesselényi u. - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk
• 2A, (gyorsjárat), Palánk - Műszergyár - Újváros - Posta - Autóbusz-állomás
• 3, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás
• 3A, Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt.
• 4, Tesco áruház - Tartsay u. - Autóbusz-állomás - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
• 4A, Tesco áruház - Bencze F. u. - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
• 4Y, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Holub u. - Liszt tér - Mérey u. - Kőrösi u. - Bottyán-hegy
• 5, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Baranya-völgy
• 5, Baranya-völgy - Csatár (Nyári időszámítás alatt hétvégén 6:25-kor)
• 5Y, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Baranya-völgy
• 6, Autóbusz-állomás - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy
• 6Y, Autóbusz-állomás - Béla tér - Kórház - Csatár - Otthon u. - Szőlőhegy - Tót-völgy
• 7, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás - Liszt tér - Béla tér - Munkácsy u. - Alisca u. - Csatár - Tesco áruház
• 7A, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás
• 7B, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Munkácsy u. - Béla tér - Posta - Autóbusz-állomás - Tolnatej Zrt. - Ipari Park - Autóbusz-állomás
• 8, Szőlőhegy - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár - Palánk
• 8A, Szőlőhegy - Otthon u. - Csatár - Kórház - Újváros - Műszergyár
• 88, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Béla tér - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár - Palánk
• 89, Tesco áruház - Csatár - Kórház - Béla tér - Kadarka u. - Jobbparászta - Műszergyár
• 9, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Jobbparászta
• 9Y, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Zrínyi u. - Újváros - Jobbparászta
• 98, Tesco áruház - Csatár - Alisca u. - Kórház - Újváros - Műszergyár - Jobbparászta - Újváros - Kórház - Alisca u. - Csatár - TESCO Áruház.
• 11, Autóbusz-állomás - Újváros - Mocfa csárda (helyközi járatok közlekednek a vonalon)

Épületegyüttesek

Szekszárd – Megyeháza-Bencés Apátság maradványai

Belváros:

• Luther tér
• Szent István tér
• Garay tér
• Béla király tér
• Babits Mihály utca
• Bezerédj utca
• Szent László utca
• Fürdőház utca
• Kadarka utca
• Liszt Ferenc tér
• Széchenyi utca
• Rákóczi út

Luther tér

Épületek:

• Szekszárdi evangélikus templom (1928), Bajcsy-Zsilinszky u. 2.

Egyéb látnivalók:

• Millenniumi kapu (2000)

Szent István tér

Wosinsky Mór Megyei Múzeum

Épületek:

• Wosinsky Mór Megyei Múzeum (1900-1901), Szent István tér 26.
• Művészetek Háza, zsinagógának épült 1897-ben.
• Garay János Gimnázium (1896-97), Szent István tér 7-9.

Egyéb látnivalók:

• Szent István tér emlékoszlop (2000)
• Wosinsky Mór szobra (1982)
• A bölcskei kikötőerőd faragott kövei
• Holocaust emlékmű (2004)
• Szent István szobra (2002)
• Babits Mihály szobra (1) (1971)
• 1. világháborús emlékmű (1924)
• 2. világháborús emlékmű (1992)
• 1956-os forradalmi emlékmű (2000)
• 1956-os forradalmi emlékoszlop
• Korábban itt volt az 1919-es mártírok emlékműve, de 2009-ben eltávolították

Garay tér

• A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.

Épületek:

• Pirnitzer áruház (1890)
• Deutsche Bühne Ungarn (német nyelvű színház, 1913), Garay tér 4.
• Régi takarékpénztár (1895–96), Bezerédj u. 2. – Béla tér – Garay tér 18.
• Garay pince, Garay tér 19.
• Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda (1878), Garay tér 9.
• Garay étterem (1893), Széchenyi u. 29-31., Garay tér 1-7.

Egyéb látnivalók:

• Garay János szobra.

Béla király tér

A Törvényszéki Palota ügyészségi része

A Törvényszéki Palota bírósági része

A Belvárosi templom épülete az I. Béla király téren

A teret a legtöbb forrás egyszerűen „Béla tér” néven említi.

Épületek:

• Belvárosi katolikus templom (1802–1805)
• Régi megyeháza (1828–1833), Béla király tér 1.
• Bencés apátság romjai (1061), a régi megyeháza udvarán
• Főispán Étterem Béla tér 1., a régi megyeháza pincéjében.
• A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben). Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
• Fejős-ház, Béla tér 5.
• Fischhof-ház (Vesztergombi borház, 1800 táján), Béla tér 7.
• 

  A nemrég felújított városháza
  Városháza (1842–1846, átalakították 1908-ban), Béla tér 8.
• Belvárosi plébánia (1775), Béla tér 9.

Egyéb látnivalók:

• Béla király szobra (1986).
• Az apátsági templom boltozati vállköve (1061), a régi megyeháza udvarán.
• Gyűrűkert (2009) a régi megyeháza udvarán.
• Borkút a régi megyeháza udvarán.
• A mohácsi vész emléktáblája (1926) Béla tér 1., a régi megyeháza nyugati homlokzatán.
• Tolna megye kőcímere: a 18. században készült címer másolata a régi megyeháza külső parkjában.
• Bezerédj István emlékműve (1942), a régi megyeháza külső parkjában.
• Szentháromság-szobor (1753).
• Szent László szobra (2001).
• Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve (2014), a régi megyeháza kertjének támfalán

Széchenyi utca

• Mayer-ház (1838–1840), Széchenyi u. 19.
• Augusz-ház (épült az 1820-as évektől), Széchenyi u. 38. Itt vendégeskedett többször is Liszt Ferenc.
• Diczenty-ház (1898), Széchenyi u. 40.
• Mattioni-ház, Széchenyi u. 53. (udvar) – Mattioni Eszter festőművész (1902–1993) szülőháza
• Ellmann-ház

További látnivalók

• Szent János és Pál-kápolna (18. század), Béri Balogh Ádám u. 2.
• Újvárosi templom, Pázmány tér 6.
• Remete kápolna (18. század), a Balremete szőlőhegy dombján
• Régi présházak
• Kálvária kilátó a Bartina-hegyen
• Prométheusz park mesterséges sziklákkal - a szobrok Varga Imre alkotásai
• Frigyes főherceg kiállítási pavilonja – a Bárányfoknál, a Gemenci Kirándulóközpontban
• Bati-kereszt kilátó

A Szentháromság-szobor a háttérben a Belvárosi templommal

Szobrok

Garay János szobra

Bezerédj István emlékműve

Szent László szobra

Lesenyei Márta: Béla király – szoborcsoport

• Szentháromság-szobor – a város legrégibb, barokk stílusú szobrát 1753-ban emelték az 1738–1740-es pestisjárványra emlékezve. Alkotói ismeretlenek. Abból, hogy ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll Temesvár főterén, egyesek az alkotók azonosságára következtetnek, de ezt a feltételezést a szakértők nem erősítették meg.

Az oszlop tetején három alak foglal helyet:

• az Atya
• a Fiú és
• a Szentlélek – ez utóbbi glóriától övezett galamb formájában.

Alul, az oszlop körül végigfutó, hétszög alakú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. Eredetileg ide kellett kitenni a szentelésre váró húsvéti sonkát. Az oszlop tövében álló szobrok:

• Szűz Mária
• Szent Rókus
• Szent Sebestyén
• Szent Kajetán

Legalul, a déli oldalon álló jelképes sír kovácsoltvas ajtaja a barokk fémművesség szép darabja, a város legrégebbi ilyen emléke. Mögötte szent Rozália pihenő szobra egy ismeretlen helybéli mester alkotása.

A talapzat mindhárom oldalán egy-egy kőtáblán latin nyelvű kronosztichon olvasható: szövegeikben a római számként is értelmezhető betűk összege az 1740-es évszámot adja. A három tábla szövege magyarul:

• „Tiszteltessék, dicsértessék a szekszárdiakat a pestisjárványban megmentő Szentháromság”,
• „A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett”, illetve
• „A kiváló Pinczés úr gondnoksági szolgálatakor üdvösen bevégeztetett”. A rossz állapotú szobrot 2016 őszén és telén teljesen felújították.

• Garay János szobra a Garay téren áll. A késő reneszánsz stílusú műalkotást Szárnovszky Ferenc készítette, 1898-ban. A művész a költő szobrát Barabás Miklós rajza alapján formázta meg. A szobrot Párizsban, a Gruet-cégnél öntötték. A talapzatot Hector d'Espona műépítész tervezte és Andretti Anzelm budapesti kőfaragó készítette el. Az elején helyet foglaló, a főalaknak babérágat nyújtó géniusz Köllő Miklós alkotása. A nőalaknak Kálmán Dezső kölesdi pap a Borcsa nevet adta. A nyugati (hát-) oldalon dombormű ábrázolja „Az obsitos” egyik jelenetét. A talapzat két oldalára Garay János leghíresebb verseinek címét vésték.
• Bezerédj István emlékművét Konrád Sándor szobrászművész formálta meg 1942-ben. A Béla téren áll, a Megyeháza kertjében.

A Szekszárdi Kaszinó választmánya 1896-ban döntötte el, hogy szobrot állít Bezerédj Istvánnak. A pénz nagyon lassan gyűlt, a döntő áttörést a Simontsits Elemér által 1903. február 14-én rendezett „vívóakadémia” hozta meg – ennek bevétele jelentősen hozzájárult a szoboralaphoz. Radnai Gyula szobrászművész egy félkör alakú építményben elhelyezendő mellszobrot tervezett, de ebből a különféle részletkérdések vitája miatt nem lett semmi. 1911-ben a Kaszinó választmánya Jankovich Gyula és Horvay Gyula szobrászművészekkel pályáztatta meg az újabb szobortervet. A megvalósítás ezúttal a háború miatt hiúsult meg, mivel az ezt követő inflációban az összegyűjtött pénz értékét vesztette.

1941-ben a százéves fennállását ünneplő Szekszárdi Kaszinónak sikerült elég támogatót találnia egy, az eredeti elképzelésnél szerényebb kivitelű mellszobor felállításához. A munkát egy helybeli fiatal szobrászművészre, Konrád Sándorra bízták. A szűkös anyagiak miatt ideiglenesen alumíniumból elkészített szobrot 1942-ben állították fel a Megyeháza bejárata elé (később sikerült bronzba önteni). Eredeti helyén 1970-ig állt, jelenlegi helyére több évi huzavona után került.

A talapzaton három dombormű látható:

• a középsőn Bezerédj István látható jobbágyai közt,
• a jobb oldalin Bezerédj István első felesége, Bezerédj Amália ül íróasztalánál, mellette kislánya, akinek a közkinccsé vált „Flóri könyve” című verses kötetét írta.
• a bal oldali domborművön Bezerédj második felesége, Bezerédj Etelka, Arany János „Jóságos özvegye” látható Deák Ferenccel, Arany Jánossal, Csengeri Antallal, Bartal Györggyel és Bezerédj Pállal – utóbbi a Deák által neki átnyújtott húsvéti cikket olvassa.

A domborműveket Bodnár István kis versei magyarázzák.

• A Kilátó emlékmű Kiss István munkája. 1983. augusztus 20-án avatták fel. A város lakói igen vegyesen fogadták az emlékművet, amit szőlőszobornak csúfolnak. Az ellenérzésekben jelentős része volt annak, hogy mű szőlőlevelein feltüntették a város akkori tanácsi hivatalnokainak nevét. Valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy a talapzatba tervezett várostörténeti domborműveket nem készítették el – helyettük szórópalackos graffitik „díszítik”.
• Illyés Gyula szobra Janzer Frigyes műve. A város főutcáján, az íróról elnevezett pedagógiai főiskola bejárata előtt áll.
• A Borkút a régi megyeháza külső parkjában áll. Szatmári Juhos László szobrászművész és Baky Péter alkotása. Rendezvényeken a szobor hordójának csapjain kétféle bor csapolható.
• Szent László szobra Nagy Benedek alkotása. Szekszárd védőszentjének szobrát 2001-ben avatták fel a Béla téren. A szobor a Bécsi Képes Krónika egyik iniciáléja alapján készült, és azt a jelenetet ábrázolja, amikor a király megment egy magyar leányt az őt elraboló kun vitéztől. Tartóoszlopon a Szent Lászlót dicsérő, 1470 körül szerzett latin himnusz 1500 körüli magyar fordításának első versszaka olvasható. A himnusznak két csonka másolata maradt fenn a Gyöngyösi-, illetve a Peer-kódexben. A teljes vers ebből a kettőből állítható össze. A legendák szerint hajdan a szobor mostani helyén állt Szent László kútja. Éppen ezért a bravúros plasztikai megoldású alkotás egyúttal ivókút is.
• Szent István szobra a Szent István téren, a Babits Mihály Művelődési Ház mellett áll. Farkas Pál szobrászművész alkotását 2002. augusztus 20-án avatták fel. A szoborhoz szükséges pénzt közadakozásból teremtették elő. A gyűjtést Szigetvári Ernő szekszárdi lakos szervezte.
• Ugyancsak a Szent István téren áll a Szent István tér emlékoszlop. Bakó László művét 2000. augusztus 20-án avatták fel.
• Sárkányos kerékvető (Bezerédj u.)
• Béla király szobra Lesenyei Márta műve (1986). Szekszárd alapításának 925. évfordulójára emelték.
• Háry János szobrát dr. Joó Ferenc adományából készítette el Farkas Pál szobrászművész, 1992-ben. A Liszt Ferenc téren, annak a Diczenty-ház felé néző oldalán áll.
• Háry János másik szobra az Obsitos udvarház (Garay tér 16.) bejárata feletti párkányon üldögélve tekint le a járókelőkre. Adorjáni Endre bronzból készült alkotását 2007-ben öntötték.
• Az Ivó szarvas szobra a Mészáros Lázár utcában, a Gemenc Szálló előtt látható.

Götz Sándor szobrászművész alkotását 1976-ban állították fel.

• Babits Mihály szobra (1) a Szent István tér dísze. Kiss Kovács Gyula munkája 1971-ben készült el. Először a költő nevét viselő művelődési ház melletti kis térre állították fel, onnan helyezték át a mai helyére, a Sétakert platánjai alá.
• Babits Mihály szobra (2) Farkas Pál munkája. 1981-ben avatták fel. A töprengő költő életnagyságú bronzalakja Babits Mihály szülőházának udvarán, egy mészkő talapzaton álló mészkőfotelben ül.
• Liszt Ferenc szobra Borsos Miklós alkotása. A mellszobrot 1981-ben avatták fel a Liszt Ferenc téren. A zeneszerzőnek a Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja kezdeményezésére állítottak szobrot a róla elnevezett zeneiskolának helyet adó Augusz ház melletti sétakertbe.
• Wosinsky Mór mellszobrát Farkas Pál készítette el, 1982-ben. A múzeum első igazgatójának szobrát először a múzeum épületében helyezték el, később került mostani helyére: a Szent István tér 26. (azaz a múzeum) előtt áll. A szobor egy másik példányát 1995-ben állították fel a Bezerédj utcában, a római katolikus plébánia udvarán. Létezik egy harmadik példánya is, az Tolnán, a sportcsarnok előtt áll.
• Az első világháborús emlékmű Orbán Antal munkája (1924). A Szent István téren áll.
• A második világháborús emlékmű Fusz György munkája (1992). Ugyancsak a Szent István téren áll.
• Az 1919-es mártírok emlékműve Makrisz Agamemnon alkotása. Talapzatán a Tanácsköztársaság bukása után kivégzett kommunisták névsora olvasható. Ugyancsak a Szent István téren állt. 2009. október 5-én az önkormányzat döntése alapján a budatétényi Szoborparkba szállították.
• Az 1956-os forradalmi emlékmű is a Szent István tér dísze. Csíkszentmihályi Róbert munkáját 2000. október 29-én, a Szekszárdi Nemzeti Bizottság megalakulásának évfordulóján avatták föl. 1956. október végéig egy szovjet hősi emlékmű állt itt; eltávolítása után a helyén egy kis fűzfa sarjadt. 1971-ben egy fehér kőszobrot állítottak ide – hogy az emlékműnek helyet csináljanak, Tar István: A Bőség szobra című alkotását a Tartsay Vilmos utcába helyezték át.
• Az emlékmű mögött egy 1956-os forradalmi emlékoszlopnak nevezett kopjafa áll. Bakó László kompozícióját 1989-ben a Béla téren állították fel; ezt is 2000. október 29-ére hozták át ide. Az oszlop talapzata egy négyszögletes kőlap, amin mind a négy irányból az 1956 évszám olvasható.
• Az Oázis szökőkút Kis Ildikó műve, a Találka tér dísze.
• A Millecentenáriumi emlékmű Adorjáni Endre és Farkas Pál munkája (1996). A Liszt Ferenc téren áll. A siklósi márványból vágott, az egymást követő évszázadokat jelképező lapokat helyi jellegzetességekre és eseményekre utaló motívumok díszítik.
• A Millenniumi kaput a Forma-Symposion művészei:
• Csíkvári Péter (tervező)
• Bakos Ildikó
• Gábor Éva Mária
• Gáti Gábor
• Király Vilmos
• Ligeti Erika (alkotók)
• Szatmári Juhos László (kivitelező, a csoport alapítója) gyártották le 2000-ben. Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren, ahol az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve nyit teret a jövő felé. A három szerkezeti egységből álló, félig kőből, félig fémből készült szimbolikus kapu szárnyán az öt művész összesen 20 bronztáblán (domborművön) fentről körben lefelé haladva mutatja be az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kulturális eseményeit, eredményeit.
• Az Őszike szobor a Liszt Ferenc tér díszkútjának főalakja. Fusz György szobrászművész alkotta 1997-ben. Az Őszike (tücsök) elnevezés Babits Mihály: Szerenád című versére utal.
• A Zsidó áldozatok emlékműve (domborműves sztélé) Konrád Sándor szobrászművész alkotása.
• A Bőség szobra a Tartsay Vilmos utcában áll. Tar István alkotását (1971) eredetileg a Szent István tér díszének szánták, de 2000-ben áthelyezték ide, hogy a téren helyet csináljanak az 1956-os emlékműnek.
• Cenci néni keresztje
• A Holokauszt-emlékmű Szatmári Juhos László alkotása (2004). A Szent István téren, a Művészetek Háza előtt, a Boldogság-kapu mellett látható (a Művészetek Háza a második világháború előtt zsinagóga volt).
• A Gyűrűkert Szatmári Juhos László alkotása. A bronz térplasztikát az ezeréves Tolna megye tiszteletére a Megyeháza kertjében, egy tömzsi oszlopon helyezték el. A gyűrű a kötődés, a város iránti hűséget jelképe. A kompozíció középpontban a templom áll, amit a Dunántúlra jellemző táj vesz körül szántóföldekkel, növényekkel. A művet 2009-ben dr. Puskás Imre dr. Pálos Miklós és Kapitány Zsolt alelnökökkel együtt leplezte le, majd Szabó Vilmos Béla evangélikus esperes, Rácz József református esperes és Ravasz Csaba katolikus plébános szentelte fel, illetve áldotta meg.
• A Hunor és Magyar székelykapu az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (jelenleg Szent László Középiskola, Széchenyi utca 2–14.) belső udvarán, a régi épületnél áll 2000 óta. Király László műve nem egy szokványos székelykapu, hanem igényes, sajátos stílusú alakokkal utal őseinkre. A kapu két oldalán Hunor és Magyar izmos, erős férfialakja áll őrt. A Rege a csodaszarvasról jelenetei között a „Száll a madár, száll az ének” idézetet olvashatjuk.
• Az ugyancsak az egykori Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (Széchenyi utca 2–14.) belső udvarán, a régi épületnél álló harangláb is Király László munkája. A 2007-ben felállított kompozícióba bronz harangot terveztek, de az végül nem készült el. Egy ünnepségre úgy kértek kölcsön egy harangot, majd az alkotó néhány év múlva belátta, hogy a tervezett harangról le kell mondania, fából faragott egy pótlást annak helyére.
• A középiskola hosszú utcafrontja előtt három alkotás áll:
  • Ady Endre mészkőből készült mellszobrát tömzsi, négyszögletes márványoszlopon helyezték el, 1969-ben. Az oszlopon az ADY felirat olvasható. Hadik Gyula műve az iskola egykori névadójának állít emléket;
  • Bakó László: Sivatagi rózsa című szobrát 2002-ben állították fel;
  • van még egy sajátos, részben figurális benyomást keltő kompozíció is.
• Wigand János síremlékét a Garay János Gimnázium Öregdiák Szövetsége állíttatta 1923-ban az alsóvárosi temetőben, az intézmény első igazgatójának sírjára.

Képgaléria

• 

  Lesenyei Márta: Béla király – a szoborcsoport főalakja

• 

  „A legkiválóbb Trautsohn József apáti kormányzósága alatt fogadalomból emeltetett” – kronosztichon Garay János szobrának talapzatán

• 

  Bezerédj István mellszobra

• 

  Bezerédj Etelka (dombormű Bezerédj István emlékművének talapzatán)

• 

  Bezerédj István jobbágyaival (dombormű Bezerédj István emlékművének talapzatán)

• 

  emléktábla Bezerédj István emlékművének talapzatán

• 

  Gyűrűkert

• 

  A mohácsi vész emléktáblája (1926) a régi megyeháza nyugati homlokzatán

• 

  A Vöröskereszt Tolna megyei szervezetének épülete (Dózsa Gy. u. 1.)

• 

  Ady Endre szobra az Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (Széchenyi utca 2–14.) előtt

• 

  Sajátos térkompozíció az Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (Széchenyi utca 2–14.) előtt

• 

  Bakó László: Sivatagi rózsa című szobra (2002) az Ady Endre középiskola, szakközépiskola és kollégium (Széchenyi utca 2–14.) előtt

• 

  Főtér, (I. Béla király tér) 2017-ben

• 

  Főtér, 2017-ben

• 

  Városháza

• 

  A Bencés Apátság maradványai a Megyeház udvarán

• 

  A Főtér makettja

Múzeumok

• Babits Mihály szülőháza, múzeum (Babits u.)
• Wosinsky Mór Megyei Múzeum
• Mézeskalács Múzeum – (Munkácsy u.)
• Művészetek Háza
• Babits Mihály Emlékház
  • Baka István emlékszoba
  • Dienes Valéria emlékszoba
• a régi Megyeháza kiállításai:
  • A régi vármegyeháza világa
  • Liszt Ferenc emlékkiállítás
  • Mattioni Eszter festőművész tárlata
  • Esze Tamás emlékszoba
• Bogár Tanya – néprajzi magángyűjtemény
• Mészöly Miklós Múzeum
• Hímzés Múzeum

Rendezvények

• Pünkösdi Fesztivál
• Duna-menti Folklórfesztivál
• Szekszárdi Szüreti Napok
• Adidas Streetball fesztivál
• Gemenc Nagydíj (Az ország legrangosabb és legnagyobb kerékpárversenye UCI 2.2)
• Gróf Zichy Futóverseny
• Szent László napok - a Pörkölt és a bor ünnepe
• Borvidék Félmaraton Futóverseny
• Microphon Próba 2016 előtt

Oktatás

Felsőoktatás

Pécsi Tudományegyetem – Illyés Gyula Kar

Szekszárdiak

• Babits Mihály
• Baka István
• Csalog Zsolt
• Csányi László író, Babits-kutató (1915-1993)
• Csengey Dénes
• Déry István
• Dienes Valéria
• Dúzsi Tamás
• Flatt Károly
• Földes Eszter
• Garay János
• Gáti Oszkár
• Győry György
• Gyüdi Sándor
• Hadnagy Albert
• Hollós László
• Kozmann György
• Kovács Győző
• Kőrösi Sándor
• Lajtai Kati
• Láng József
• Lázár Ervin
• Lengyel Pál (nyomdász)
• ifj. Leopold Lajos
• Mattioni Eszter
• Merő Béla
• Mészöly Miklós
• Ónody György
• Parti Nagy Lajos
• Rapai Ágnes
• Rády József
• Rubold Ödön
• Schwartzer Antal
• Sebő Ferenc
• Szakály Ferenc
• Tormay Béla
• Tormay Károly
• Tóth Auguszta
• Wosinsky Mór
• Zeke Gyula

Az ún. Remete kápolna a város szélén

Testvér- és partnervárosok

• Aalen, Németország
• Bezons, Franciaország
• Bietigheim-Bissingen, Németország
• Camagüey, Kuba
• Facsád, Románia
• Lugos, Románia
• Óbecse, Szerbia
• Ravenna, Olaszország
• Tornio, Finnország
• Waregem, Belgium
• Esztergom, Magyarország (2007)

Források

• Czuczor Gergely és Fogarasi János (1870): A magyar nyelv szótára. Ötödik kötet. Pest. (Szár (3) szócikk.)
• Kaczián János: Szekszárd (Szekszárd, 2004.) ISBN 963-9578-18-5
• Hivatalos honlap (magyar, német, angol)
• Szekszárd.lapozz.hu - linkgyűjtemény
• Startlap linkgyűjtemény
• Szekszárdi Turistakalauz
• Szekszárd, a Bikavér szülőhazája
• Múzeumok, galériák, emlékművek, szobrok
• Szekszárd Borvidék Kft.
• szoborlap.hu
• Szekszárd a XVIII. században és a XIX. század első felében
• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2