Kapos
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Kapos | |
 | |
| A Kapos partja Kaposvárott | |
| Közigazgatás | |
| Országok |
 Magyarország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 112,7 km |
| Vízhozam | 4,4 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 3170 km² |
| Forrás | Kiskorpád közelében |
| Torkolat | Sió, Tolnanémeditől északra |
| é. sz. 46° 44′ 12″, k. h. 18° 28′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 12″, k. h. 18° 28′ 31″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kapos témájú médiaállományokat. | |
A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtő területének. Magyarország délnyugati részén helyezkedik el Somogy és Tolna megyében, a Mecsek és a Somogyi-dombság között. Teljes hosszában Magyarország területén folyik.
Tartalomjegyzék
Folyása[szerkesztés]
A folyó Somogy megyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna megyébe lép át, Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval.
A hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m3/s. Szélessége 12-15 méter, közepes mélysége pedig 1,4 méter.
Szabályozása[szerkesztés]
A Kapos folyó csaknem egésze szabályozva van, ez a Kapos-csatorna vagy Zichy-csatorna, melyet 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására.[1]
Vízgyűjtője[szerkesztés]
A Kapos vízgyűjtő területe három megyére terjed: Somogy (a megye középső része), Baranya (a megye északi, északnyugati része) és Tolna (a megye nyugati és középső része). A területen öt város és 203 falu található. A vízgyűjtőterületének nagysága 3170 km2.
Mellékvizei[szerkesztés]
A Kapos legjelentősebb mellékvize a Koppány, mellyel Szárazd közelében egyesül. További jelentősebb mellékvizei: Deseda-patak, Orci-patak, Baranya-csatorna. Egyéb mellékvizei: Cingető-patak, Bárdi-patak, Hetesi-árok, Jutai-árok, Berki-patak, Töröcskei-patak, Zselic-patak, Kisgáti-patak, Surján-patak, Taszári-vízfolyás, Tocsári-patak, Baté-Magyaratádi-vízfolyás, Kiris-patak, Hársasberki-patak, Nosztályi-patak, Kercseligeti-patak, Sárádi-patak, Baranya csatorna, Hábi-patak, Kiskondai-patak, Méhész-patak, Szarvasdi-árok, Sajtosmalmi-árok, Gyulaji-árok, Füstöshalmi-árok, Pankai-ér, Fürgedi-patak, Méhes-patak,
Környezetvédelem[szerkesztés]
2013. szeptember 24-én a cukorgyártás egyik mellékterméke, vinasz folyt ki a kaposvári cukorgyár területéről. A szennyeződés a Kisgáti-patakon keresztül eljutott a Kaposba is. 2013. szeptember 27-én 28-án Tolna megyében halászok arról számoltak be, hogy haltetemek úsznak a folyó felszínén a Döbrököz, Kurd (település) és Szakály közti szakaszon. A szennyezés hatására a folyó vize vörösesbarnára színeződött, szúrós szagúvá vált és habzani kezdett. Pincehelynél harcsák és busák pusztultak el.[2]
Part menti települések[szerkesztés]
- Kiskorpád
- Kaposfő
- Kaposmérő
- Kaposújlak
- Kaposvár
- Sántos
- Taszár
- Kaposhomok
- Baté
- Kaposkeresztúr
- Mosdós
- Kisberki
- Nagyberki
- Szabadi
- Csoma
- Attala
- Kapospula
- Dombóvár
- Döbrököz
- Kurd
- Csibrák
- Dúzs
- Szakály
- Regöly
- Keszőhidegkút
- Belecska
- Pincehely
- Tolnanémedi
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kapos csatornája a' Dombóvári Nagy Hídtól, a' Sió és Kapos egybefolyásáig, B. terv, maps.hungaricana.hu
- ↑ Rejtélyes halpusztulás Tolna megyében. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
