Mosdós

Mosdós
A Pallavicini-kastély
Mosdós címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Keresztes József (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7257
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	931 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	55,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	16,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mosdós Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 21′ 30″, k. h. 17° 59′ 09″46.35831, 17.9857
Mosdós Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Mosdós témájú médiaállományokat.

Mosdós község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

Mosdós község a Kaposvártól 17 km-re keletre, a külső somogyi dombság lejtőjén, a 61-es főút mellett fekszik. Határát a Kapos szeli át, rétekkel, erdőkkel, szőlőkkel tarkított táj öleli. Kitűnő buszközlekedése van. Bár közvetlenül a település mellett halad el a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal, vasútállomás csak a két szomszéd falunál, Baténál és Nagyberkinél van. A községhez tartozik Gázlópuszta, Sárkánypuszta és Jajvölgytelep is.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.

Története

Mosdós már az ókorban is lakott volt. Erre utal a falu határában feltárt kelta telep is. A falu történetét a 16. század elejéről ismerjük. Az 1550 évi adólajstrom szerint ekkor Pető János volt a birtokosa. Az 1563 évi török kincstári adólajstromban 11, az 1573-1574 évi török defterben 17 házzal van felvéve. Az 1660 évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint Csobánc várához tartozott. Az 1700-1703 közötti években a Balogh család és Jankovics István birtoka volt. A falu a 17. században elpusztult, az 1715 évi összeírás adatai szerint „csak egy év óta települt”.

A falu az elnéptelenedése előtt a Szálláson élt, ami ma szántóföld. A visszatelepítés után, 1732-ben iskolát alapított a katolikus egyház. A Vigadó-hegyen lévő kápolnát 1779-ben építették. A falu mai templomát 1832-ben építették. Gróf Palavicini Ede 1892-ben épített itt magának kastélyt, amiben ma szanatórium működik.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 6,4% cigánynak, 0,3% horvátnak, 0,8% németnek, 1,3% románnak, 0,3% ukránnak mondta magát (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,8%, református 6%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 13,9% (15,4% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Pallavicini-kastély – A skót lovagvárakat utánzó kastély építését 1892-ben fejezték be. Építtetője, Pallavicini Ede a falu földesura volt, akinek nagyobb birtokai Szeged környékén voltak, mosdósi uradalmára vadászni járt. Az őrgróf asztmás betegségben szenvedett és úgy gondolta, hogy a környék klímája könnyít a betegségén. A kastély a gróf 1932-ben bekövetkezett haláláig otthonául szolgált. A nagy értékű ingatlan, benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvasagancs-gyűjteménnyel fia, György tulajdonába került, aki az intézmény sorsát intézőjére bízta.
  Az értékes ingatlant 1936-ban megvásárolta Somogy vármegye törvényhatósága, majdan kialakítandó gyógyintézet céljára. 1939-ben lengyel katonai menekülttábor, 1944 decemberében szovjet hadikórház. 1947-ben görög menekült gyermekek otthona. A Somogy Megyei Tüdő - és Szívkórház 1949. november 16-án kezdte meg mai rendeltetésének megfelelő működését.
  2002. július 1-től a Magyarországi Református Egyház kezelésébe került. A kastélyban van a székhelye a Magyar Gyermekgyógyászok Társaságának is.
• Mosdósról került a Szépművészeti Múzeumba egy 16. századi spanyol festmény, Sebastiano del Piombo ún. Ubedai pietájának másolata, 1994-ben.

• 

  A Vigadó-hegyi kápolna

• 

  Államalapítási emlékmű a Vigadó-hegyen

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

További információk

• Mosdós az utazom.com honlapján
• Európai borutak portál
• Légi felvételek a Pallavicini-kastélyról
• [1]