Ráksi
| Ráksi | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fonai Tibor Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7464 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 419 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,17 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ráksi
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 30′ 51″, k. h. 17° 55′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 51″, k. h. 17° 55′ 18″ | |||
Ráksi
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Ráksi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ráksi témájú médiaállományokat. | |||
Ráksi egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Igaltól délre, Szentgáloskér, Igal és Magyaratád közt fekvő település. Szántódtól, a Balaton partjától 40 km-re, azaz kb. 25 percre fekszik, míg Kaposvártól kb. 24 km-re, azaz kb. 15-25 percre. Budapesttől való távolsága légvonalban 140 km, közúton 160 km, ez autóval 2–2,5 órás utazást jelent.
154-172 m magasan fekszik, főutcája észak-déli irányban, míg mellékutcái erre merőlegesen találhatóak. Mezőgazdasági területek határolják, aminek egy része búza-, illetve cukorrépa-termelőterület, kisebb részben szőlő. A falu keleti részén található egy tó is, amit horgásztóként hasznosítottak. Nyugati határát labdarúgópálya zárja, egyben az aszfaltozott út is itt ér véget.
Története[szerkesztés]
Ráksi Árpád-kori település. Nevét már 1272-ben említették az oklevelek villa Rakusi alakban írva, mint a nyúlszigeti apáczák birtokát. 1398-ban Rakossy, a 15. században Raxi alakban írták. 1429-ben már plebániája is említve volt. 1536-ban Dombai János, 1550-ben Dersfi Farkas volt a birtokosa. 1563-ban a török kincstári fejadólajstrom szerint 12, az 1573-ban és 1580-ban pedig 18 házból állt. Az 1660 évi dézsmaváltság-jegyzék szerint a veszprémi püspökség birtokában volt. Az 1715 évi összeírásban már csak puszta, ekkor a gróf Batthyány családé, de később már a veszprémi püspökség birtoka volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 797 lakosából 722 magyar, 74 német volt. Ebből 674 római katolikus, 31 református, 81 evangélikus volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 1,8% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 4,4%, evangélikus 4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 4,7% (28,2% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1872-ben épült.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Ráksi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Ráksi Helységnévtár
