Kapoly
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Kapoly | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Tabi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vidus Lajos (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8671 | ||
| Körzethívószám | 84 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 667 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 30,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kapoly
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 17° 58′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 17° 58′ 15″ | |||
Kapoly
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kapoly témájú médiaállományokat. | |||
Kapoly község Somogy megyében, a Tabi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A település a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon közelíthető meg vasúton.[3] A helyi vasútállomáson 2001 óta megszűnt a menetjegykiadás.[3]
Története[szerkesztés]
Kapoly neve először a III. Béla király által a székesfehérvári János lovagok részére kiállított megerősítő levélben fordult elő. Nevének változatai: 1337-ben Keethkapul alakban írták, 1347-ben Egyházaskapoly, 1400-ban Kápolnáskapoly néven szerepelt. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt, de az 1267 évi pápai bulla szerint a tihanyi apátságnak is voltak itt birtokai. Neve később1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. 1400-ban Kápolnáskapoly birtokrészeit Zsigmond király Osztopáni Bálintnak és Péternek adományozta. 1460-ban az egyik Kapoly Ugron Imre birtoka volt. 1488-ban Bálványosi Györgynek Egyházas és Kápolnás helységekben levő birtokait nyerték adományul Nagylucsei Orbán egri püspök és testvérei, továbbá Endrédi Somogyi Bernát, de 1488-1489 között birtokai voltak itt Bocskai Jakabnak is. 1512-ben Kápolnás-Kapolyt Perneszi Pál fia, Imre nyerte adományul II. Ulászló királytól. 1536-ban Kápolnás-Kapoly Baronyay Máté, Ewleweldy (Óleveldi) László, Perneszi István özvegye, Perneszi Egyed és Imre, Egyházas-Kapoly pedig Ugron Bernát és Pál, Perneszi Imre, a veszprémi püspök, Kys Mihály és Baronyay Máté birtoka volt. Az 1557 évi adólajstrom szerint pedig mindkét Kapoly a Perneszi nemesekbirtoka volt. 1577-ben osztopáni Perneszy András felsőlendvai várnagy nyerte adományul Rudolf királytól. 1583-ban Kápolnás-Kapoly Perneszi Andrásé, Egyházas-Kapoly pedig a veszprémi püspökségé volt. 1598-1599-ben Nagykapoly néven a tihanyi várhoz tartozott. Az 1609 évi urbárium szerint Nagykapolyon 10 jobbágy lakott. 1612-ben Zala vármegye törvényszéke Nagykapolyt, Lullyát, Felsőendrédet és Alsóendrédet Tóti Lengyel Jánosnak ítélte oda. 1645-ben pedig a tihanyi apátsághoz tartozott. 1660-ban mindkét Kapoly a Perneszieké volt. 1665-ben Perneszi János Kis-Kapoly helységben fekvő birtokait Szabó Jánosnak idegenítette el. 1695-ben birtokosai Perneszi Zsigmond és Anna Julianna voltak. 1715-ben 6 háztartását írták össze és ekkor Babócsay Ferenc özvegye, született Perneszi Anna Julianna, volt a földesura. 1733-ban fele a Perneszi családé, fele pedig a tihanyi apátságé volt. 1776-ban Tallián Gábor örökösei, Tallián Antal, Horváth József, Nagy özvegye, Terstyánszky özvegye, Forintos özvegye és Farkas János voltak itt birtokosok. 1848 előtt a tihanyi apátság, a Tallián és a Csapody családok, az 1900-as évek elején pedig csak a tihanyi apátság volt birtokosa. 1855-ben itt nagy kolerajárvány pusztított, ekkor 60-an haltak meg kolerában.
Kapolyhoz tartozott Böcscsehegy, Kapolyi-puszta és Simon-major is. A Kapolyi-puszta helyén fekhetett a középkorban Kápolnás, vagy másként Nagy-Kapoly.
A 17. század második felében elpusztult, a 18. században németek települtek le a faluba.
A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott. 1910-ben 1020 lakosából 1018 magyar volt. Ebből 404 római katolikus, 577 református, 30 evangélikus volt.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 74,1%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (25,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,4%, református 16,3%, evangélikus 1,2%, felekezet nélküli 6,4% (32,4% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Katolikus templom[5]
- Református templom[6]
- Kádár-ház (A Fiumében született Czermanik János József, aki három hónapos korától itt töltötte gyermekéveit a nevelőszüleinél, később Kádár János néven a 20. századi magyar történelem meghatározó alakjává vált. Az épületet több helyütt tévesen Kádár János szülőházának nevezik.)[7][8][9]
- II. világháborús emlékmű
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kapoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ a b Kapoly vasútállomása (magyar nyelven) (html). Vasútállomások.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Kapoly Helységnévtár
- ↑ Kapolyi római katolikus templom (magyar nyelven) (html). műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Kapolyi református templom (magyar nyelven) (html). Magyar templom - templomaink.hu. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
- ↑ Kádár-ház, Kapoly (magyar nyelven) (html). Magyarországi Turista Kalauz. (Hozzáférés: 2011. június 13.)[halott link]
- ↑ Kádár szülőháza ma már az enyészeté. Kapos.hu, 2014. február 17. (Hozzáférés: 2017. október 17.)
- ↑ Nádfedél és padlófűtés Kádár János emlékházában. mno.hu, 2017. november 4. (Hozzáférés: 2017. november 7.)
