Heresznye

	Heresznye
	; Heresznye címere
	; Heresznye címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Barcsi
Jogállás	község
Polgármester	Kolics Gábor (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7587
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	245 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	21,21 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	9,9 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Heresznye Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 03′ 21″, k. h. 17° 16′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 21″, k. h. 17° 16′ 28″
	Heresznye Pozíció Somogy megye térképén
	Heresznye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Heresznye témájú médiaállományokat.

Heresznye (horvátul Rasinja^[3]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyatádtól délre, a Dráva közelében, Vízvár és Bolhó között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Heresznye Árpád-kori település, melyről az okleveles adatok a tatárjárást megelőző korszakig nyúlnak vissza.

Nevét már 1219-ben említették az oklevelekben-ben Haraznia iuxta Dravam alakban. Később, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, tehát már ekkor egyházas hely is volt, majd 1384-ben pedig már két Heresznye helységről emlékeznek meg az oklevelek.

1399-ben az egyik, Egyházasheresnye, a székesfehérvári káptalané, a másik, Felrétheresnye, az Alsólendvai Bánfiaké volt, majd később a Marczaliak birtokába került, 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul.

Az 1536-os adólajstrom szerint Felsőheresznye Török Bálinté, Alsóheresznye pedig Báthori Andrásé és az itteni plébánosé volt.

1550-ben Felső-Heresznye Tahy Ferencé, Bolhó-Heresznye Báthori Andrásé.

Az 1660-as pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék Szent-Györgyvár tartozékaként említette. ,

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól.

1726-ban és 1733-ban már csak puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. 1750-ben pedig már ismét önálló jobbágyközség volt, és a Széchenyiek voltak továbbra is a földesurai, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosa báró Solymossy Ödön volt.

A 18. század közepén a Dráva áradásai miatt lakói lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták.

1880-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmadrésze leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 715 lakosából 87 magyar, 628 horvát volt. Ebből 707 római katolikus, 6 izraelita volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 28,3% cigánynak, 27,1% horvátnak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,2%, református 0,8%, felekezet nélküli 6,3% (13,3% nem nyilatkozott).^[4]

Források[szerkesztés]

Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
↑ Heresznye Helységnévtár