Gamás

Gamás
Gamás címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Tóth Péter (független)
Irányítószám	8685
Körzethívószám	85
Népesség
Teljes népesség	748 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	17,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gamás Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 37′ 16″, k. h. 17° 45′ 44″46.62123, 17.76232
Gamás Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gamás témájú médiaállományokat.

Gamás község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Természeti környezet

Az északról a Vörös-heggyel, nyugatról a Malom-patakkal, keletről a Tetves-patakkal határolt területet nevezhetjük Gamás vidékének. Jellegzetesen somogyi táj, észak–déli dombvonulatokkaln amiket rövidebb oldalágak és helyenként tekintélyes vízmosások osztanak fel. Változatos formavilága -mely a lankás oldalaktól a meredek letörésekig terjed- minden nézőpontból más képet tár elénk.

Az alapkőzet főként lösz, ami alatt felső pliocén kori folyami homokhordalék fekszik. Kedvező klíma és az erdővegetáció hatására a Ramann-féle és az agyagbemosódásos barna erdőtalajok váltak meghatározóvá. A vízrendezés előtt a völgyekben jelentkező időszakos vízhatásra réti talajok és a lejtőhordalék kombinációi alakultak ki.

Vízgazdálkodás szempontjából hátrányos, hogy itt húzódik egy északnyugat–délkelet irányú vízválasztó. Az északi oldalról a Balatonba folyik a Tetves-patak, déli oldalról a Kaposba vezet a Malom-, Orci-, Szelestye-, és a Deseda-patak. Elhelyezkedésükből adodóan vízhozamuk csekély és erősen ingadozó, ezért valójában csak ároknak nevezik őket.

A községtől délre, 2,4 km távolságra, a Szelistyei-árok kanyarja felett egy ősi földvár, az úgynevezett Törökvár maradványai láthatók.

Növényzete

A domborzat mellett a legfontosabb tájbélyeg az erdő. A dombtetők jellegzetes erdőtársulása a cseres-kocsánytalan tölgyes, majd lefelé haladva gyertyános-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsányos tölgyes követi egymást. A patakok mellett égeresek és füzesek uralkodnak. Az északi lejtőkön és a párásabb zugokban a bükkösök kisebb foltjai is fellelhetők. Az erdőtársulásokat nagyon változatossá teszi, hogy a második lombkoronaszintben elegyfaként déli flóraelemek, szelídgesztenye, ezüst hárs és virágos kőris jelennek meg.

A gyepszintben a nagyvirágú lednek és különösen a borostyán burjánzik csoportosan. Fasorok védelmében gyakori a közönséges ördögcérna (másik nevén: „semfűsemfa”).

A gazdag növényvilág változatos és gazdálkodás szempontjából jó minőségű vadállományt tart el. A számos díjazott disznóagyar és a világranglistára felkerült szarvastrófea közül kiemelkedik az 1968-ban a Tuskósi-erdőben lőtt világrekord szarvasbika.

Története

A Gamás név (Gamas és Gomas írásmóddal is) az 1055-ös tihanyi alapítólevélben fordul elő először.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 4,2% cigánynak, 1,9% horvátnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 5%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 8,6% (17,5% nem nyilatkozott).

Nevezetességek

Gamás egyetlen műemléki védelem alatt álló épülete az 1814-ből származó római katolikus templom. Az eredeti barokk épületet 1886-ban átépítették, majd miután tornya leégett, 1947-ben új tornyot kapott. 2014-ben felújították. A mellette álló, egyszerű külső megjelenésű plébániaépület belső falfestményei értékesek.

Az első világháború hőseinek emlékére monumentális talapzatú, fegyverével a földön fekvő katonát ábrázoló műkő emlékművet emeltek, amelynek oldalán fehér kőtáblán a második világháború hősi halottainak nevét is felsorolták. Az emlékművet 2016-ban felvették a somogyi értéktárba is.

További információk

• Gamás a világ közepe