Ötvöskónyi

	Ötvöskónyi
	; Ötvöskónyi címere
	; Ötvöskónyi címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Pusztai László (független)
Irányítószám	7511
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	904 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	33,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	27,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ötvöskónyi Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″
	Ötvöskónyi Pozíció Somogy megye térképén
	Ötvöskónyi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ötvöskónyi témájú médiaállományokat.

Ötvöskónyi község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyatádtól 6 km-re északra fekszik a 68-as főút mellett. Vasúti megállóhelye is van a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Ötvöskónyi 1929-ben jött létre Ötvös és Kónyi községek egyesítésével, bár a nevet már korábban is használták a két település közös vasútállomásának jelölésére.

Ötvös nevét 1333–1335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben Vtves és Wthwes alakban írták. A település első lakói feltehetően a 11-12. században királyi ötvösök voltak, akik a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvöseiként dolgoztak. A 16. század elején Báthori-birtok volt; a család várat is építtetett itt. Az 1500-as évek elején készült török portaösszeíráskor Magyar Kristóf és Miklós, valamint Óvári Fülöp birtokának írták. 1530-tól Pekry Lajos birtoka volt. 1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel. 1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. Az 1600-as évek végén végzett összeírásban már Somogy vármegye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, a Batthyány és a Pekry családok voltak.

Ötvöskónyit 1984. január 1-jén Nagyatádhoz csatolták, 1994-ben lett újra önálló község.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 28,6% cigánynak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 8,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 6,2% (20,6% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Chernel–Czindery-kastély, amelynek parkjában áll a megye legnagyobb fája, egy több mint 10 méter törzskerületű hárs, sajnos elég rossz állapotban van.^[5]^[6]
Barokk Nepomuki Szent János-szobor a kastélyparkban^[7]
A Báthori-várkastély romjai^[8]^[9]