Rinyaújlak
| Rinyaújlak | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Peti Csaba (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7556 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 261 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 10,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Rinyaújlak
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 05′ 09″, k. h. 17° 25′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 09″, k. h. 17° 25′ 01″ | |||
Rinyaújlak
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rinyaújlak témájú médiaállományokat. | |||
Rinyaújlak (horvátul Vilak[3]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Nagyatád és Barcs között félúton helyezkedik el, 2 km-re a 68-as főúttól, amiről Csokonyavisontánál lehet letérni Rinyaújlakra.
Története[szerkesztés]
Rinyaújlak nevét 1360-ban még mint királynéi birtokot említették először az oklevelek, később az Ákos nemzetség birtokába került, majd 1395-ben a Pécz nembeli Marczaliak birtoka lett.
Az 1401-1406 években Laak néven említették az oklevelekben.
1495-ben Wylak alakban fordult elő, és ekkor Báthoriak nyerték királyi adományul II. Ulászló magyar királytól.
1536-ban Nagy János és az itteni plébános volt a földesura, 1550-ben pedig Mátyás deák birtoka lett.
Az 1565-1566 évi török kincstári adójegyzék szerint 11 házból állt, 1571-ben pedig 29 házát írták össze.
1583-ban Ungnád Kristóf, 1598-1599-ben pedig Ráday Mihály, 1726-1733 között Malik Ferenc, 1773-ban Somogyi Sándor és Malik László birtoka volt.
A 19. század közepéig a gróf Széchenyi család csokonyai (Erdőcsokonya) uradalmához tartozott, az 1900-as évek elején pedig gróf Széchenyi Géza volt a nagyobb birtokosa.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 638 lakosából 635 magyar volt. Ebből 229 római katolikus, 408 református volt.
A település Géza-major felé nyúló dombhátán feküdt egykor Nagylak falu, ettől délkeletre Kislak vagy Tószeg. Tószeg, illetve Kislak az 1536 évi adólajstromban Kisújlak alakban fordult elő. Egy kis dombtetőn, az ótemető közepén, volt a két falu közös temploma. Téglatörmelékei még a 20. század elején is gyakran kerültek elő. Hagyomány szerint e két falu a "rácz futáskor" pusztult el. Lakosai elrejtőztek és a vész elmúltával a mai Rinyaújlakra költöztek
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 3,9% németnek, 0,4% szlováknak, 0,8% szlovénnek mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 21,2%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 8,5% (12,4% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1842-ben épült.
Hírességei[szerkesztés]
- Arany Bálint (Rinyaújlak, 1901. febr. 28. – Budapest, 1987. nov. 24.) : kisgazdapárti politikus, gépészmérnök
- Garami László (Rinyaújlak, 1921. október 5. – Budapest, 2003. május 18.) : szobrászművész
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Rinyaújlak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 1.)
- ↑ Rinyaújlak Helységnévtár
