Somogyacsa

	Somogyacsa
	; Somogyacsa címere
	; Somogyacsa címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Harkány Sándor (független)
Irányítószám	7283
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	174 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	7,03 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	24,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Somogyacsa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 17° 57′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 35′ 24″, k. h. 17° 57′ 20″
	Somogyacsa Pozíció Somogy megye térképén
	Somogyacsa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyacsa témájú médiaállományokat.

Somogyacsa község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti részén, a Somogyi dombságban, a Koppány-patak mellett fekszik. A legközelebbi város Tab.

Története[szerkesztés]

Somogyacsa (Acsa) nevét 1406-1429-es években Acha alakban írva említette először oklevél. Ekkor részben kisnemeseké, részben a veszprémi püspöké volt, de 1480-ban már az egész birtok a veszprémi püspök birtoka volt, aki még az 1536 évi adólajstromban is földesuraként szerepelt. 1563-ban a török kincstári fejadólajstromban csak 5, az 1573-1574 éviben 8, az 1580-asban 6 házzal volt felvéve. Az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt, 1695-ben pedig Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferenczné, birtokaként volt említve. 1726-ban már csak puszta és ismét a veszprémi püspökségé. A jelenlegi helységet Padányi Biró Márton veszprémi püspök 1746-ban telepítette újra.

A település római katolikus templomának szentélye a 17. században épült, de a hajója és tornya 1805-ben.

A községhez tartozott Gerézd-puszta is, amely a középkorban falu volt.

Gerézd[szerkesztés]

Gerézd neve már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. 1480-ban ez is a veszprémi püspökség birtoka volt. 1484-ben Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1563 évi török kincstári fejadólajstrom szerint 7 és, 1575-ben pedig 8 házból állt. Az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben is a veszprémi püspökség birtokaként szerepelt. 1726-ban már csak mint puszta volt említve.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,1%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,6% horvátnak, 5,1% németnek, 0,6% szlováknak mondta magát (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,7%, református 1,3%, evangélikus 3,8%, görögkatolikus 1,9%, felekezet nélküli 13,5% (21,8% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Flórián római katolikus templom, amit a 18. század második felében építettek késő barokk stílusban.
Kálvária
Kócos-hegy - középkori vársáncok
Pogány-domb - vársáncok
Szent Márton-kápolna Gerézdpusztán