Bolhás

	Bolhás
	; Bolhás címere
	; Bolhás címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Galba Mihály László (független)
Irányítószám	7517
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	431 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	13,3 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	31,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bolhás Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 15′ 48″, k. h. 17° 16′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 48″, k. h. 17° 16′ 17″
	Bolhás Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bolhás témájú médiaállományokat.

Bolhás egy község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található, közúton zsákfalu.

Története[szerkesztés]

Bolhást már a 14. században említették írásban, ekkor nevét Villa Bolhas alakban írták, ekkor a segesdi királynéi birtokhoz tartozott (amire a címer alsó részén található liliomos arany korona is utal), később Mátyás király birtokába került. 1533-ban készült a község harangja, amely később a föld alá ásva vészelte át a történelem viszontagságait, majd egy földmunka során előkerült, és a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságának épületébe vitték megőrzésre. A település a török megszállás idején elnéptelenedett. Lakói ekkor az erdőkbe húzódva kerestek maguknak menedéket, majd a törökök kiűzése után visszatelepültek, de a 18. század elején ismét elhagyták a települést. Bolhás 1721-ben népesült be újra.

Az 1830-as években Tallián Ignác, akinek családja már a 17. század óta birtokolta a falut, vidéki udvarházat építtetett Bolháson. A református templom 1853-ban épült, a katolikus kápolnát a rajta elhelyezett tábla szerint 1864-ben építtette gróf Zichy Anna. Ugyanebben a században a Somssich család gőzmalmot is működtetett a faluban, amelynek része volt Imre-major, Júliafalva-major, Richárd-major és a középkorban nagy jelentőségű Szentlászló faluból kialakult puszta is. Ennek közelében állt régebben az Alma nevű földvár és a Szent László-monostor is.

A térség más településeinek jelentős fejlődést hozó, 1872-ben megnyílt Dombóvár–Zákány-vasútvonal érintette ugyan Bolhást is, de megállója nem volt, az csak az 1930-as évek után létesült. Ekkor több mint 1000-en éltek a településen. Később kiépítették a szennyvízelvezető-rendszert is.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,8%, református 12,6%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 10% (3,2% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A település egyetlen műemléke a Tallián-kúria,^[5] de emellett jelentős értéket képvisel még a hozzá tartozó katolikus kápolna, a református templom, a parókia, néhány régi lakó- és gazdasági épület, valamint egy 82 éves, faragott szőlőfürtökkel díszített kőkereszt.^[6]