Csurgó

	Csurgó
	A református gimnázium épülete
; Csurgó címere	; Csurgó zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Csurgói
Jogállás	város
Polgármester	Füstös János (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8840
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	4741 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	83 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	59,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Csurgó Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 17° 05′ 55″Koordináták: é. sz. 46° 15′ 15″, k. h. 17° 05′ 55″
	Csurgó Pozíció Somogy megye térképén
	Csurgó weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csurgó témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a magyarországi városról szól. Hasonló címmel lásd még: Csurgó (Románia).

Csurgó város Somogy megyében, a Csurgói járás központja.

Fekvése[szerkesztés]

A település Somogy megye délnyugati részén található, Somogy megye legnyugatabbi városa. A horvát határhoz is közel fekvő Csurgó három tájegység találkozásánál épült fel: az északnyugati Öreghegy és az Újhegy a Zalaapáti-hát legdélibb része, a Zákány–őrtilosi-dombság peremvidéke, északkeleten Belső-Somogy közel sík homokhátai határolják, míg délen a Dráva egykori medrének magaspartja.^[3]

Vonattal a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amely mentén két megállója is van: magában a városban Csurgó vasútállomás, a Szenta felőli határon, külterületen pedig Zrínyitelep megállóhely.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[4]

Története[szerkesztés]

Csurgó területe már az őskorban lakott volt, erre utalnak a város határában talált őskohó-maradványok. A római korban itt haladt el a Pannónia provinciát a Tengermellékkel és a birodalom központjával összekötő hadi- és kereskedőút.^[5]

Első okleveles említése 1019-ből származik: a zalavári apátság alapítólevele szerint Szent István ekkor a Benedek-rendi barátoknak adományozta a falu jövedelmét. Az Árpád-korban eleinte a somogyi szabad királyi kanászok földjének részét képezte, majd III. Béla testvére, Margit a keresztes lovagoknak adományozta. Ők a Felső-Csurgó nevű településrészen, egy mocsárvidékből kiemelkedő dombon települtek le: a hagyomány szerint először a templáriusok, majd a 12. század végére az ispotályosok. A jeruzsálemi Szent János-lovagrend valamikor 1217 és 1226 között alapította az első rendházat a területen, ez a rendház erődítményként, kórházként és templomként is szolgált. A hagyomány szerint IV. Béla a muhi csata után délnyugat felé menekülve Csurgón is áthaladt, ahol meg is szállt, a Szűz Mária-kút vizéből pedig ivott is.^[5]

Csurgót 1405. szeptember 28-ai adománylevelével Zsigmond királytól mezővárosi rangra emelte.^[5] Vára a 15. században épült, de a 18. században lerombolták, 13. századi temploma szintén majdnem teljesen megsemmisült a török megszállás idején, de 1731-től kezdve újjáépítették.^[5] 1543-ban ide költözött, s két évig itt élt Tinódi Lantos Sebestyén, miután ura, Török Bálint török fogságba esett. Az 1792-ben alapított gimnáziumban tanított 1799. május 26-tól 1800. február 17-ig Csokonai Vitéz Mihály. Csokonai itt fejezte be Dorottya című vígeposzát.

Csurgó 1850-ben lett ismét mezőváros, majd 1896-tól itt működött Somogy vármegye első tanítóképzője. 1871-ben járási székhellyé vált. 1872-ben elkészült a fiumei vasútvonal Csurgón áthaladó szakasza, ezzel bekapcsolódott az ország közlekedési hálózatába. Városi jogot 1989-ben nyert ismét.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A városban 2007-ben 5150 fő élt és összesen 2093 lakás volt.^[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 0,4% németnek, 4,3% cigánynak, 0,1% horvátnak, 0,1% románnak, 0,1% szerbnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,6%, református 11,1%, evangélikus 4,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 8,9% (22% nem nyilatkozott).^[7]

Látnivalók[szerkesztés]

Városi Múzeum
Szentlélek-templom (13. századi eredetű, a barokk korban átépítették, de tornya még romanikus stílusú)
A Csokonai Református Gimnázium (18. század vége, eklektikus) és annak könyvtára Somogy megye első történelmi emlékhellyé nyilvánított helyszíne.^[8]
Csokonai Közösségi Ház
Városi Könyvtár
Sportcsarnok
Meller-kastély: a 19. század végén épült eklektikus, saroktornyos épület bejárati folyosójának oldalát szecessziós, eozinmázas csempék díszítik, és ugyancsak szecessziós a főkapuja is. Belül még eredetiek a kerámia padlólapok, a parketta, a falépcsők és a faburkolatok is.^[9]
Basakút: egy korábban meglevő forrás megásatásával 1600 táján építtette ki Ibrahim pasa.^[10]
Zis-tó: az Alsok városrészben található tó helyén régen mocsaras terület volt, később a földet kitermelték belőle, így kialakult a tó medre. 1990 után kikotorták a medret, a környéket rendezték, azóta kedvelt horgász- és kirándulóhely.^[11]

Rendezvények[szerkesztés]

Csuszafesztivál: 2004 óta rendezik meg arra a legendára alapozva, hogy a túrós csusza annak a Török Bálint 16. századi hadvezérnek volt a kedvenc eledele, akinek felesége Csurgón óriási virágoskertet létesített. A fesztivált a gasztronómiai elemek mellett számos művészeti program is kíséri évről évre.^[12]
Őszi fesztivál: a kétnapos rendezvényen bemutatkoznak a környék termelői, valamint mezőgazdasággal kapcsolatos szakmai előadások hangzanak el. A nagyközönséget kiállítás, vásár és szüreti mulatság várja.^[13]

Sport[szerkesztés]

A Csurgói KK érte el Csurgó történetében a legnagyobb sportsikereket, amikor bejutott a magyar férfi kézilabda-bajnokság első osztályába. A város rendelkezik megye I szintű labdarúgócsapattal is.

Híres szülöttei, lakói[szerkesztés]

Itt lakott Csokonai Vitéz Mihály 1799-1800-ban, a református gimnázium helyettes tanáraként;
Itt született Kiss Angyal Ernő dal- és zeneszerző;
Itt született Nádasdi Sárközy Elemér, festő;
Itt született Csurgói Máté Lajos (1931-2001) festő, grafikus, író, zenész
Itt született Dr. Nacsa Lajos katolikus plébános;
Itt született Laky Dezső (1887–1962) statisztikus, gazdaságpolitikus, 1940–1941-ben közellátásért felelős tárca nélküli miniszter, az MTA tagja
Itt született Bokor József filozófus, író A Pallas nagy lexikona szerkesztője;
Itt élt Hadik Magda szobrász, éremművész.