Hosszúvíz

	Hosszúvíz
	; Hosszúvíz címere
	; Hosszúvíz címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Máté-Botos Ivett (független)
Irányítószám	8716
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	48 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	6,48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	7,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hosszúvíz Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 30′ 16″, k. h. 17° 28′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 16″, k. h. 17° 28′ 01″
	Hosszúvíz Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúvíz témájú médiaállományokat.

Hosszúvíz község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

Hosszúvíz Somogy megye egyik legkisebb, még önkormányzattal rendelkező községe. Létrejötte Mária Terézia uralkodásának idejére tehető. 1760 körül született a falu, amikor többnyire Csehországból idetelepült németek népesítették be. A község első neve Hidas lett a sok ér, patak miatt, később ezt már csúfnévnek tartották. Az úttest egykor jellegzetesen nadrágszíj-telkei közepén haladt. A (nem középkori család) Hunyady-birtokon települők először dohánytermesztéssel foglalkoztak. A falu Fő utcájának keleti oldalán két festett neogót ízlésű, elfogadható állapotú, nem restaurált, kőkereszt áll feszülettel és Mária Magdolnával. A résztelepülésként kelet felé idetartozó Cserfekvés 20. század eleji település. A harmincas években 325 lakosa, 64 háza volt. 1959-ben Termelőszövetkezet alakult, s 1963-ban egyesült a mesztegnyőivel. Ekkor egyesült a tanács is. Hosszúvíz társközség lett. Ez idő tájt indul meg az elvándorlás (Hosszúvíznek ekkor 180 lakosa, volt most 74 fő, Cserfekvésnek ekkor 200 fő lakosa, most 12 fő). A II. világháború után a környezeti adottságokra épülő libatenyésztés volt a fő jövedelem forrás, ez a körzetesítések után kezdett hanyatlani, majd megszűnt. A község egyetlen utcájának nyugati oldala végig beépített, a keleti oldalnak alig fele. 37 lakóházból 5 faház néhai Urr Béla polgármester idejéről budapestiek „nyaralója”, másik pedig külföldiek (olasz vadászok -eladó, Németországból visszatért német származásúak) vásároltak meg. A község legalább öt háza eladó. Parasztházai inkább kisméretűek, egyesek ízlésesek, sokan romosak. Gazdasági épületeik közül már csak két istálló áll, kapuval, két vörös szemöldökös ablakkal. A keleti, parcellázatlan részen kapott helyet a park és az új, 1996-ban épült tégla harangláb. A 37 sz. Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonal vonatai helyett 2009. december 13-tól autóbuszjáratok közlekednek. (A Hosszúvízről Mesztegnyő állomáson nem vehető igénybe a korábbi Brmot vagy Bzmot jelzetű motorvonat, amely nem jár.) Épületeinél ápoltabb temetője van a Mesztegnyő felé vezető úton. A másik irány, a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet védett erdejébe vezet. Hosszúvíz községhez tartozik a földúton megközelíthető Cserfekvés és Virágos-puszta. 2005-ben már mobilposta-szolgálat jár a településre és Cserfekvésre is. A még a szocializmus idején épült kis kultúrháza ad otthont az Önkormányzati Irodának és az orvosi rendelőnek. A lakosság ellátását az önkormányzat pályázati pénzből, falugondnoki szolgálata oldja meg egy kisbusszal. Klímája igen nedves. Bár homokbuckán fekszik, levegője rendkívül tiszta. Olykor amatőr csillagászok végeznek megfigyeléseket éjszakai egén, amely élményszerűen gazdag csillagképekben.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,8%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 4,4% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60%, református 4,4%, evangélikus 6,7%, felekezet nélküli 22,2% (4,4% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Hosszúvíz községben két kiemelten védett környezetvédelmi terület is van, amely a kipusztulástól is veszélyeztetett állat- és növényritkaságok otthona.

Az egyik az egykori homokbánya, ahová parti fecskék és gyurgyalagok települtek. Ezeknek a madaraknak egyik legnépesebb populációját éppen itt lehet megfigyelni. Egy madárról kapta a nevét a település határában található védett legelő is. A Gólyás-réten gyakran látni az Európa-szerte ritkaságnak számító fekete gólyát. A rét azonban nemcsak ezért érdekes, hanem azért is, mert számos szigorúan védett növényritkaságnak is otthont ad. A tőzikétől egészen a késő őszig nyílik valamilyen vadvirág. Nagy számban vannak itt kosborok, tárnicsok és különféle nárciszok, a legkülönlegesebb védett virág pedig a kockás liliom. Legtöbbet hóvirágból és tőzikéből találni. Kora tavasszal egész rétnyi területek borulnak fehérbe, szinte szőnyegszerűen virágzik a tavasz első két vadvirága.

A világháború idején Hosszúvíz határában egy erdőrészt teljesen elaknásítottak. Azon a területen sokáig nem lehetett fát kivágni, s ezért igazi faritkaságok: több száz éves tölgyek és kőrisek maradtak a kényszerből megvédett erdőben.

A Hosszúvízhez tartozó, Cserfekvés nevű, egykor virágzó faluban ma is áll egy elhagyatott, pusztuló templom.^[4]