Lábod

	Lábod
	A falu tájháza
	; Lábod címere
	; Lábod címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Lassu István (független)
Irányítószám	7551
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	1935 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	28,78 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	66,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Lábod Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 12′ 05″, k. h. 17° 27′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 05″, k. h. 17° 27′ 25″
	Lábod Pozíció Somogy megye térképén
	Lábod weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lábod témájú médiaállományokat.

Lábod község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Lábod Somogy megye déli részének szép természeti környezetben fekvő települése. A községet a 68-as számú főútvonal szeli ketté. A legközelebbi város a 8 km-re fekvő Nagyatád.

A Lábod környéki erdőség csodálatos természeti környezetet alkot, értékes növényvilága és szép kirándulóhelyei miatt szívesen keresik fel a turisták. Gazdag a vadállomány: a vadászok körében különösen híres a gímszarvas, épp ezért érthető, ha a vadászati szezonban jelentősen megnő a Lábod környékére látogatók száma.

Története[szerkesztés]

Lábod a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, mely az 1231. évi birtokmegosztáskor I. Bodor három ifjabb fiáé: Tamásé, II. Bodoré és Tiboldé lett. Az 1231. évi osztálylevél szerint ekkor már hatalmas uradalom középpontja volt majd 1327-ben a segösdi uradalomhoz tartozott. Ez évben, mikor Károly Róbert király eljegyezte fiának János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Lábodot is lekötötte. 1395-ben két ilyen nevű helység is volt egymás mellett s ekkor, mint az örökös nélkül maradt Prodaviczi Mikcs bán fia István fia Ákos fia: Mikcs birtokaként, Marczali Dénes nyerte a királytól.

1416-ban már városi kiváltságokat élvezett. 1418-ban pedig már említették az oklevelekben Szent Lukács evangelista tiszteletére szentelt templomát is. 1474-ben, a Marczaliak és a Báthoriak kötötti örökösödési szerződés értelmében, Báthori Istvánt és testvéreit beiktatták a helység birtokába. 1495-ben a Báthoriak kapták II. Ulászló királytól adományként. 1536-ban és 1550-ben Báthori András, 1598-99-ben Nádasdy Ferenc birtoka volt.

Az 1554. évi adólajstromban a helység az egyes városrészek szerint a következőleg van feltüntetve: Kápolnás-utcai városrész: áll 10 házból; a Soksár-utcai városrész: 5 házból; a Petne-utcai városrész: 5 házból és a Hír-utcai városrész szintén 5 házból. 1565-66-ban 60, - 1571-ben 96 házát írták össze a török kincstári adószedők. Az 1660. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegyzék szerint pedig Szent-György várához tartozott. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek kapta adományul. 1715-1733-tól a Széchenyi család a földesura, a 20. század elején gróf Széchenyi Emil volt a nagyobb birtokosa, akinek kastélyát gróf Széchenyi Pál építtette.

A régi város a községtől éjszakkeletre fekvő dombon feküdt.

Lábodhoz tartoztak: Felsőerzsébet-, Vadas-, Homok-, Kis- és Nagysallér-, Pille- és Szarvas-puszták is.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.^[3]

Felsőerzsébet-puszta[szerkesztés]

Környékén a középkorban erődített hely állt, erről 1406-ból van először adatunk, ekkor a Pécz nemzetségbeli Berzenczei Lóránt fia, György, nyerte adományul. 1463-ban György fiai, Sandrin és László, egyezkednek fölötte. 1468-ban Forster Györgynek idegenítették el.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 20,5% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 13,3%, felekezet nélküli 6,9% (13,3% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1809-ben épült, de 1878-ban kibővítették.
Református templomát 1822-ben építették.
Petesmalmi Vidrapark
Tájház
Középkori temetőkápolna
Vadászati és vadászattörténeti kiállítás^[5]
Az első és második világháború hősi halottainak emlékművét, az úgynevezett kettéhasított láng szobrát 1990-ben készítette Rajki László.^[5]

Képek[szerkesztés]

A falu egyik temploma
Világháborús hősök emlékműve
Középkori temetőkápolna

Források[szerkesztés]

Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Lábod települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
↑ Lábod Helységnévtár
↑ ^a ^b Lábod nevezetességei. Nagyatád–Rinyamente Turisztikai Egyesület. (Hozzáférés: 2017. március 27.)