Somogybükkösd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Somogybükkösd
Somogybükkösd címere
Somogybükkösd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásCsurgói
Jogállás község
Polgármester Győrfy Miklós (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8858
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 74 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség5,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Somogybükkösd (Magyarország)
Somogybükkösd
Somogybükkösd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 55″, k. h. 16° 59′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 55″, k. h. 16° 59′ 09″
Somogybükkösd (Somogy megye)
Somogybükkösd
Somogybükkösd
Pozíció Somogy megye térképén
Somogybükkösd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogybükkösd témájú médiaállományokat.

Somogybükkösd egy község Somogy megyében, a Csurgói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Somogy megye nyugati részén, Porrogszentpál és Zala megye határán fekszik egy dombos vidéken, a Zalaapáti-hát területén.

Története[szerkesztés]

Első ismert írásos említése 1462-ben történt, amikor az egykori Filke községgel együtt az Apájfi és a Szelczei család elzálogosította a települést Darabos Lászlónak. Ebben az időben nevét Bykes alakban írták. Néhány évtized múlva a berzencei uradalomhoz tartozott, majd 1550-ben Both György, 1538–1539-ben Keczer János, 1626-ban az Istvánffy család, az 1660-as dézsmajegyzék szerint a Zrínyi család, 1701–1703-ban a Spongor család, az 1800-as években pedig a Domaniczky, Hochreiter, illetve a Kálordy és a Perczel családok birtokolták. A 20. század első negyedében már csak gróf Somssich János rendelkezett valamennyi birtokkal a faluban, rajta kívül már többségben voltak az 1–4 holdnyi földet tulajdonló birtokosok.[3]

1769-ben a római katolikusok népiskolát alapítottak, 1772. január 22-én pedig vásárszabadalmat nyert a település. Az 1890-es években hitelszövetkezet alakult, ez 1928-ban szűnt meg. A települést egészen 1907-ig Bükkösdnek hívták, ekkor kapta mai nevét, a Somogybükkösdöt.[3]

Népesség[szerkesztés]

A 18. század elején körülbelül 5–25-en lakták, de a század végére már a háromszázat is megközelítette a népesség száma. 1850-ben 397, 1870-ben 400, a 19. és 20. század fordulóján pedig már 478 lakója volt, sőt, a második világháború előtti években az 500-at is meghaladta a lélekszám. A század második felében azonban a lakosság száma jelentősen lecsökkent, a 21. század elején már a 100-at sem éri el.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 1,1% németnek mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,7%, református 1,1%, evangélikus 9,8%, felekezet nélküli 7,6% (10,9% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A település római katolikus temploma még az Árpád-korban, a 13. században épült, viszont ma már nem eredeti formájában látható, hanem egy 18. századi barokk átépítés után. Szintén ebből a századból származnak fő- és mellékoltárai, valamint a szószék is.[5]

Somogybükkösdön található egy kisebb kastély is,[6] a Perczel-kastély, amelynek 1985 óta védett parkjában atlanti cédrus, kolorádófenyő, kaukázusi jegenyefenyő, tiszafa és madárberkenye is található.[7]

A falu közterein első és második világháborús emlékmű, esőbeállós turistabázispont, egy kiállított szekér és egy régi tűzoltókocsi is található. A hegyháti pincesoron még áll egy régi, vályogból készült, boronás, zsúpfedeles pince.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Somogybükkösd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c d Somogybükkösd történelme, címere és látnivalói. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  4. Somogybükkösd Helységnévtár
  5. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  6. A kastély a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
  7. Perczel-kastély. Csurgó térsége. (Hozzáférés: 2015. december 14.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]