Bélavár

	Bélavár
	; Bélavár címere
	; Bélavár címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Barcsi
Jogállás	község
Polgármester	Pápa László (független)
Irányítószám	7589
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	342 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	14,22 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,78 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bélavár Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 010″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 19″, k. h. 17° 13′ 010″
	Bélavár Pozíció Somogy megye térképén
	Bélavár weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bélavár témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Belovár (amelynek egyik régi neve szintén Bélavár).

Bélavár egy község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyatádtól délnyugatra, a Dráva mellett, Vízvár és Tarany közt fekvő település. Vonattal elérhető a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Bélavár nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először egyházas helyként. Itt a Dráva mellett egykor vár is állt, melyet a Dráva három oldalról zárt körül. 1399-ben a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Az 1469-ben és 1498-ban kelt oklevelek szerint már városi kiváltságokat élvezett. A 15. században is a székesfehérvári káptalané volt. 1531-ben az ország rendjei itt értekezletre gyűltek össze. 1536-ban Török Bálint, 1550-ben Tahy Ferencz birtokában volt. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Bélvár alakban fordult elő, ekkor csak 11 házból állt. 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules József Lajos volt a földesura, 1733-tól pedig a Festetics család birtoka volt, a 20. század elején is Festetics Taszilónak volt itt nagyobb birtoka.

1866-ban és 1877-ben a község fele része leégett.

Bélavár vára[szerkesztés]

A vár a Dráva három oldalról körülzárt kanyarulatában állt egykor. A hagyomány szerint 1531-ben e várban tartották értekezletüket az ország rendjei. A vár a török megszállás alatt pusztulhatott el; nevezetesebb hadiesemény színhelye azonban nem volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,8% cigánynak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,2%, református 1,1%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4% (8,1% nem nyilatkozott).^[3]