Alsóbogát

	Alsóbogát
	; Alsóbogát címere
	; Alsóbogát címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Süle Tibor (független)
Irányítószám	7443
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	239 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	19,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Alsóbogát Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 39″, k. h. 17° 44′ 59″
	Alsóbogát Pozíció Somogy megye térképén
	Alsóbogát weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóbogát témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Alsóbogáta.

Alsóbogát község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kapos – Koppány menti dombvidéken fekszik, Kaposvártól (légvonalban) 17 km-re. Somogy megyében, Kaposvártól, a megyeszékhelytől 23 kilométerre északra fekvő zsáktelepülés. A Kaposvár–Fonyód útvonalon közelíthető meg, Somogyjádról egy 4 km-es bekötőúton. Somogygesztivel csak egy 2,8 km-es földút köti össze, ha ez burkolatot kapna, a 67-es főútról is elérhető lenne Mernyén keresztül. Vasúti összeköttetése 6 km-re Somogyjádon van.

Környező települések: kelet: Somogygeszti (39,6 km, földút: 2,8 km); északnyugat: Edde (9,3 km, földút: 2,4 km); délnyugat: Somogyjád (4,2 km); dél: Várda (10,4 km, földút: 5,3 km) és Magyaregres (22,8 km, földút: 11,2 km);

Története[szerkesztés]

Korábban Edde része volt, 1994-től önálló község.

Alsóbogát (Bogát) Árpád-kori település volt, neve először Szent László királynak, a szentmártoni benedekrendi apátság részére 1083-1095 években kiállított összeírólevélben fordult elő. 1229-ben Bagat alakban a székesfehérvári káptalan birtokaként említették, melyet 1239-ben a káptalan a szentmártoni apátságnak engedett át. Az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben Vugath és Bugat alakban említette, tehát ekkor már egyháza is volt. 1472-től a káptalan és a szentmártoni apátság birtoka volt. Az 1580 évi török kincstári adójegyzék a koppányi náhijébe sorozta. 1660-ban a dézsmaváltságjegyzék szerint már a szigligeti vár tartozéka volt. 1726-ban a Lengyel és a Mérey családoké, 1733-ban pedig csak a Lengyel családé volt.

Később a puszta két részre szakadt: Alsóbogát a Boronkay családé, majd gróf Festetics Miklósé lett, aki itt 1830 körül kastélyt építtetett, mely a 20. század elején Pallini Inkey László birtoka volt. Felsőbogát pedig a Lengyel család után Vrancsics tábornok birtokába került, aki itt kastélyt építtetett. Később báró Puteány Sándor, majd a Gludovácz és Inkey családok birtokába került. 1856-ban gróf Zichy Károlyé volt.

A község határában római korból származó leletek kerültek felszínre.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,2%-a magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,8% görögnek, 0,4% horvátnak, 0,4% szlováknak mondta magát (3,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,2%, református 2,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,8%, felekezet nélküli 13,6% (7,2% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Festetics-Inkey-kastély (nagykastély, klasszicista stílusú, 19. század közepe)
Zichy–kastély (kiskastély, 18. század)
Halastavak
Nepomuki Szent János-szobor (műemlék)

Képek[szerkesztés]

A felújítás alatt álló Festetics-kastély 2015-ben
Kiskastély
Nepomuki Szent János-szobor

Híres bogátiak[szerkesztés]

Joáchimstadt Szilárd lelkész (1803. május 13. Devecser - 1871. április 20. Alsóbogát)
Kalmár László matematikus (1905. március 27. Alsóbogát - 1976. augusztus 2. Mátraháza)