Zselickislak
| Zselickislak | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Járás | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Bene Sándor (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 7400 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 308 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 29,26 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,39 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zselickislak
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 17° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 50″, k. h. 17° 47′ 45″ | |
Zselickislak
Pozíció Somogy megye térképén
| |
| Zselickislak weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zselickislak témájú médiaállományokat. | |
Zselickislak község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A megyeszékhelytől, Kaposvártól mindössze 6 km-re délre található ez a kis zselici falu, amely gyönyörű környezetben, a Zselic-patakba torkolló Pölöske-patak völgyében fekszik. Három „hegy” lankái határolják: a Szuszka, a Deres és az Öreg-hegy. A Kaposvár-Szigetvár közti 67-es főútról nyugati irányba lekanyarodva rövid bekötőút vezet a falu szívébe, kelet felé pedig földutakon közelíthető meg a Kaposvárhoz tartozó Kapos-Zselic kertváros.
Története[szerkesztés]
Zselickislak nevét 1460-ban említette először oklevél, mint a Viszlói Áron család birtokát. Az 1571. évi török kincstári adólajstromban Kis-Lak néven fordult elő, 11 házzal. 1660-ban a szigligeti vár tartozéka volt. 1715-ben 6 háztartást írtak benne össze. Ekkor gróf Esterházy József birtoka volt, de 1726-ban már a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, mely még az 1900-as évek elején is a legnagyobb birtokosa volt. A település római katolikus plébániáját 1901-ben hozták létre.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. 1910-ben 665 magyar, római katolikus lakosa volt.
A községhez tartozott a kislaki erdészlak is.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,3% horvátnak, 1,5% németnek mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,1%, református 3,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 21,4% (12,2% nem nyilatkozott).[3]
Látnivalók[szerkesztés]
- A ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1790-ben épült.[4]
- Szent István-szobor[5]
Természet[szerkesztés]
Erdőségben gazdag terület, ahol a cser és a tölgy mellett elsősorban a Zselic egyik leggyakoribb őshonos fája, az ezüst hárs található, mely napjainkban is hazánk legjobb „méhlegelői” közé tartozik. Rendkívül gazdag a vadállománya, megtalálható itt a szarvas, az őz, a vaddisznó, s ez a vadászatot kedvelőknek igazi kikapcsolódást jelent.
Cross Centrum[szerkesztés]
A 67-es főútról a faluba vezető bekötőút mellett fekvő motokrossz pálya Somogy megye legjobban karbantartott ilyen jellegű létesítménye.
Intézmények[szerkesztés]
2016. december 10-én nyílt meg a településen a 95 férőhellyel rendelkező Zselic Katolikus Idősek Otthona.[6]
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Zselickislak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Zselickislak Helységnévtár
- ↑ A templom. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
- ↑ A zselickislaki Szent István-szobor. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
- ↑ Átadták a Zselic Katolikus Idősek Otthonát. kapos.hu, 2016. december 10. (Hozzáférés: 2016. december 10.)
