Szentgáloskér
| Szentgáloskér | |||
 | |||
| Kladnigg-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szabó Péter (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7465 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 520 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 18,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 27,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentgáloskér
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 30′ 07″, k. h. 17° 52′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 07″, k. h. 17° 52′ 53″ | |||
Szentgáloskér
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentgáloskér témájú médiaállományokat. | |||
Szentgáloskér község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvártól északkeletre, Ráksi és Mernye közt fekvő település.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 5,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 2% németnek, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek, 0,4% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,9%, református 1,4%, evangélikus 2,3%, felekezeten kívüli 10,6% (34,8% nem nyilatkozott).[3]
Története[szerkesztés]
Szentgáloskér nevét 1321-ben Keer alakban írva említette először oklevél, mint a Bogár és a Máréi Gunyafi család birtokát. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1400-ban Gwnyaker, Gwnyafyaker írásmóddal volt említve. 1421-ben az Atádi Kéri család, 1462-ben a Kéri és a Kéri Kandal családok birtoka volt, de ekkor már Pusztakér volt a neve. 1469-ben a nyúlszigeti apácák azt a részét, amely Szenyesi Tamásnál volt zálogban, zálogul magukhoz váltották. 1481-ben Kéri Mátyás, testvéreivel szemben, igényt tartott a birtok egy részéhez. 1486-ban Atádi Kéri Gergely itteni birtokrészei a nyúlszigeti apáczáknál voltak zálogban, 1487-ben pedig a Berei családnak is voltak itt birtokrészei. Az 1536 évi adólajstromban Kery aliter pusztakér alakban fordult elő, de szerepelt az 1582-1583 évi adólajstromban is, és ekkor még egy portát írtak benne össze, mely a lövöldi karthauziaké volt. A falu a 16. század végén elpusztult. 1767-ben a Vranovics családé, 1776-ban Vajda Zsigmond és Svastics Antal birtoka, a 19. század elején pedig a Bogyay, a Bocsári Svastics, a Kacskovics, a Nedeczei Nedeczky, a Matkovics család, valamint a herczeg Esterházy-féle hitbizomány volt a birtokosa.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 1260 lakosából 1253 magyar, 7 német volt. Ebből 1146 római katolikus, 70 református, 26 evangélikus volt.
A településhez tartozott Lapa-puszta is, amely a középkorban falu volt.
Lapa-puszta[szerkesztés]
Lapa-puszta a Rátót nemzetség úgynevezett nádori ágának ősi birtoka volt, melyet az 1283 évi osztozkodás alkalmával I. Lóránt nádor fiai, Mátyás és Rátót, nyertek. 1337-ben a Rátót nemzetségbeli Olivér mester faluja volt. 1358-ban a zseliczszentjakabi bencés apátság birtoka volt. 1412-1437-ben Dióslápa vagy Lápa alakban fordult elő és ekkor a rátóti prépostságé volt. 1726 óta puszta, és a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.
Rácőrs-puszta[szerkesztés]
Szentgáloskérhez tartozott Rácőrs-puszta is, amely 1229-ben Örs alakban fordult elő a székesfehérvári káptalan birtokai között.
Diós-puszta[szerkesztés]
Diós-puszta is ide tartozott, mely 1856-ban Bogyay Sándor birtoka volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szentgáloskér települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. június 29. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Szentgáloskér Helységnévtár
