Csombárd
| Csombárd | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sótonyi György (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7432 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 265 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,59 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,99 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csombárd
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 27′ 04″, k. h. 17° 40′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 04″, k. h. 17° 40′ 19″ | |||
Csombárd
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csombárd témájú médiaállományokat. | |||
Csombárd község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvártól északnyugatra, Mezőcsokonya, Bodrog és Somogyjád közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Csombárd nevét 1324-ben említette először oklevél. 1726 előtti birtokosait nem ismertek. 1726-ban Csák Mihály volt a település birtokosa, 1733-ban pedig özvegye, szül. Bakó Erzsébet, 1767-ben és 1776-ban pedig Csák Imre birtoka volt. 1856-tól a báró Pongrácz családé, báró Pongrácz Gusztáv birtoka volt, majd a 20. század elején báró Pongrácz Matildnak és a szentbenedeki prépostságnak volt itt nagyobb birtoka; 1780 körül e család építette az itteni kúriát is.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 432 lakosából 431 magyar volt. Ebből 411 római katolikus, 7 református, 14 izraelita volt.
Csombárdtól délre feküdt Hidas is, amely ugyancsak szerepelt már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,9%-a magyarnak mondta magát (6,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 3,8%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 5% (32,8% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Blaskovits-kúria: A parasztbarokk stílusban épült kúria utolsó tulajdonosa báró klobusiczy Blaskovits Elemér (1912-2000).
- Pongrácz-kúria: 1780 körül épült barokk stílusban, műemléki védelem alatt áll.[4]
- Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület: számos védett növényritkaság élőhelye (megtalálható itt például az agárkosbor, a keskenylevelű gyapjúsás, a bugás sás, a fekete kökörcsin, a hússzínű ujjaskosbor, a mocsári kosbor, a pompás kosbor és a vidrafű is).[5]
Képek[szerkesztés]
A templom
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Csombárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Csombárd Helységnévtár
- ↑ A kúria a muemlekem.hu oldalon. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
- ↑ Csombárdi-rét Természetvédelmi Terület. DDNP. (Hozzáférés: 2014. június 10.)
