Kára

	Kára
	; Kára címere
	; Kára címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Hoffmann Ferenc (független)
Irányítószám	7285
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	45 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	8,38 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	5,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kára Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 36′ 56″, k. h. 18° 00′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 56″, k. h. 18° 00′ 44″
	Kára Pozíció Somogy megye térképén
	Kára weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kára témájú médiaállományokat.

Kára község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tabtól délre, Miklósi és Szorosad közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kára nevét már a tatárjárás előtti korszakban említették az oklevelek. Első alkalommal 1138-ban a dömösi prépostság irataiban szerepelt, Villa Kara néven.

1229-től a székesfehérvári káptalan tulajdona, de 1294-ben még a somogyi várnak is voltak itt tartozékai. Neve 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is szerepelt, tehát már ekkor egyházas hely volt. Az 1336 évi adatok szerint a pannonhalmi apátságnak is voltak itt jobbágyai, 1466-ban pedig a pannonhalmi apátság birtoka volt. 1489-ben Szerdahelyi István birtokai között sorolják fel, 1485-ben pedig egy Kiskara nevű falu királyi birtokként szerepelt. Az 1536 évi adólajstrom a pannonhalmi apátság, Dereskei Pál és Ispán András birtokaként említette.

A török hódoltság idején Kára elnéptelenedett, s még 1757-ben is puszta volt. A török kiűzése után a Zichy család birtoka lett a földterület és ekkortól népesült be ismét. A földesúr római katolikus vallású németeket telepített be, akiknek hatévi adókedvezményt ígért.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a 245 lelket számláló lakosság fele németajkú volt.

1858-ban a jobbágyfelszabadítás idején több mint ötven telket különítettek el.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 292 lakosából 139 magyar, 153 német volt. Ebből 271 római katolikus, 12 evangélikus, 5 izraelita volt.

1950-ben Szorosaddal közös tanácsot alakítottak, később a törökkoppányi közösségbe olvadt bele a falu közigazgatása. Önállóságát a rendszerváltáskor kapta vissza, élete azonban szorosan kötődik szomszédjaihoz: közös körjegyzőséget tartanak fenn Törökkoppánnyal és Szorosaddal.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 4,3% németnek mondta magát (2,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 82,6%, református 4,3%, görögkatolikus 2,2%, felekezet nélküli 8,7% (2,2% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

Karai László budai prépost Káráról származott. A 15. század második felében Rómában megismerkedett Hess Andrással, akit 1471 tavaszán elhívott Budára és létrehozta az első magyar nyomdát. Ebben a nyomdában készült el 1473-ban a Chronica Hungarorum (Budai krónika).