Cserénfa

	Cserénfa
	; Cserénfa címere
	; Cserénfa címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Papp Lajos (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7472
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	221 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	11,61 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	17,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Cserénfa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 18′ 39″, k. h. 17° 52′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 39″, k. h. 17° 52′ 59″
	Cserénfa Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Cserénfa témájú médiaállományokat.

Cserénfa község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól 13 km-re délkeletre fekszik a Zselicben, a Surján-patak völgyében, a megszűnt Kaposvár–Szigetvár-vasútvonal mentén. Elérhető a 66-os főútról egy kb. 2 km-es letéréssel.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1536-ból származik, nevét az ekkori adólajstromban Cyerefalva alakban írták. Ekkor Török Bálint birtoka volt, majd a törökök kiűzése után az Esterházy családé lett. 1715-ben mindössze 10 adózó jobbágy lakta, de 1720-ban már 22 család élt itt. 1870-re a lakosság száma elérte a 369-et. A falu első, római katolikus iskolája 1889-ben nyílt meg: az egyetlen tanító ekkor 47 gyermeket oktatott. Az iskola 1979-ig folyamatosan működött (még a háborúk idején is), de a felső tagozat már 1963-ban Szentbalázsra költözött. A kultúrház, ahol könyvtárat és orvosi rendelőt is berendeztek, 1973-ra készült el társadalmi összefogással.^[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% ruszinnak mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 11,7% (6,3% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu déli részén egy helyi védelem alá helyezett harangtorony áll 3 kőkereszttel,^[5] közelében pedig 2000-ben avattak fel egy 3 méter magas, fából készült Szent István-szobrot.^[6]