Rinyaszentkirály

Rinyaszentkirály
A 177 éves református templom
Rinyaszentkirály címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Molnár József (független)
Irányítószám	7513
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	389 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	12,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	30,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rinyaszentkirály Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 09″, k. h. 17° 23′ 39″46.15253, 17.39421
Rinyaszentkirály Pozíció Somogy megye térképén
Rinyaszentkirály weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rinyaszentkirály témájú médiaállományokat.

Rinyaszentkirály egy község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése

Nagyatádtól délre, Taranytól délkeletre, Bakházától pedig északkeletre fekszik, de közúton csak keleti irányból, Görgeteg felől közelíthető meg.

Története

A település már az államalapításkor lakott hely lehetett, de neve csak az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben fordult elő először írásban, ekkor nevét S. Rege formában írták, 1451-ben pedig már Zenthkyral alakban. A török pusztítás Szentkirályt sem kerülte el: templomát is lerombolták, de a 19. században a település jelentős fejlődésen ment keresztül: 1842-ben új templom épült, 1850-ben pedig már 1799-en lakták a falut.

A Pallas nagy lexikonában a 19. század végén ezt írták róla: „Rinya-Szent-Király (:) kisközség Somogy vármegye nagyatádi j.-ban, (1891) 1183 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.”

A 20. század elején olvasókör és többféle egylet alakult, létrejött egy hitelszövetkezet, valamint a katolikusok és a reformátusok is működtettek népiskolát. A faluban számos szakma képviselői dolgoztak, még fényképész is volt köztük, emellett pedig posta és három vendégfogadó is szolgáltatásokat nyújtott a településen. A Rinyaszentkirály határában található halastórendszer a nagyatádi halgazdaság része, ennek tavait 1919 és 1921 között hadifoglyok létesítették. A második világháborúban a templom tornyát részben szétlőtték, a harangok a földre estek, 1986-ban pedig elrepedt a kis harang, amit újra kellett önteni.

1990-ben létrejött a község önálló önkormányzata, de körjegyzőséget Görgeteggel együtt alkotott. Ettől az időszaktól kezdve egyre több külföldi (főként német) vásárol házat a faluban. Fiókkönyvtár és klubhelyiség létesült, az egészségügyi ellátás és a vezetékes ivóvíz az egész településen elérhető, a sportolni vágyók főként labdarúgással töltik az idejüket.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 19% cigánynak mondta magát (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,1%, református 9,7%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 8,7% (16,2% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Természeti környezet

A településtől északra, a Lábodi-Rinyán kialakított horgásztavak csukáikról országos hírnévre tettek szert, de madárviláguk is igen értékes. Viszonylag kis területű (63 hekrátos), de természetvédelmi szempontból jelentős a Duna–Dráva Nemzeti Park kezelése alá tartozó Rinyaszentkirályi-erdő Természetvédelmi Terület, ahol Somogy egykori összefüggő erdőtömbjének egy részlete áll fokozott védelem alatt. Fészkel itt többek között fokozottan védett rétisas és barna kánya is, többek között ezen fajok háborítatlansága érdekében a terület turisták számára nem látogatható.

Épített értékek

177 éves református temploma 2009 óta műemléki védettség alatt áll. A település első és második világháborús hősi halottainak emlékoszlopa a temetőben áll, itt minden év júniusának első vasárnapján megemlékezést tartanak.