Szőlősgyörök

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök légifotó.jpg
Szőlősgyörök címere
Szőlősgyörök címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállás község
Polgármester Klotz Péter (független)[1]
Irányítószám 8692
Körzethívószám 85
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 1241 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szőlősgyörök (Magyarország)
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 40′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 40′ 33″
Szőlősgyörök (Somogy megye)
Szőlősgyörök
Szőlősgyörök
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlősgyörök témájú médiaállományokat.

Szőlősgyörök község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balatontól 9–10 km-re található egy völgyben megbújva, a legközelebbi városok: Lengyeltóti, Balatonboglár, Balatonlelle és a járásszékhely Fonyód. A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

Szőlősgyörökről 1327-ből maradt fenn az első okleveles adat, ekkor a helység lelkészét említették. Neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Gereg, Goreg alakokban volt írva. 1465 és 1492 között az Ujlaki család birtokában volt, az 1536. évi adólajstrom szerint pedig már Móré László volt a földesura. Az 1573-1575. évi török kincstári adólajstromban Szilös-Gyög alakban, 10 házzal jegyezték fel. 1563-ban I. Ferdinánd király Tahy Ferencnek adományozta, de mivel a vármegyének ez a része már akkor a török hódoltsághoz tartozott, a beiktatás csak 1564 húsvét hetében, Marcaliban történt meg. Tahy Ferenc Margit nevű leánya Orsich Kristófhoz ment nőül, egy Ilona nevű leánya volt, aki Pribérdi Jankovics György neje lett. E házasságból származott Jankovics János, aki 1642-ben nemességújító címeres nemeslevelet nyert, és ő lett a helység földesura. Fia, Péter, 1676 februárjában itteni jobbágyait Vörös Pál csobáncvári kapitánynak kötötte le.

1701-1703-tól a település Jankovics István birtoka volt. 1715-ben 14 háztartását írták össze. 1767-ben Jankovics Antal özvegye, Fekete Julianna birtoka volt, az 1900-as évek elején pedig gróf Jankovics Tivadar volt a legnagyobb birtokosa, akinek itt szép kastélya is volt. A községbeli templomot is a Jankovics család építtette.

1848 őszén a magyar nemzetőrök és a horvátok között itt kisebb összeütközés volt, mely a magyarok győzelmével végződött.

A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott.

1910-ben 1287 lakosából 1261 magyar volt. Ebből 1236 római katolikus, 18 református, 33 izraelita volt.

A községhez tartoztak: Magyaros- és Tömör-puszták, Kis- és Nagybanyászóhegy, Géri-szőlőhegy.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,2%, református 4,4%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 6,6% (33,7% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szőlősgyörök legnagyobb nevezetessége a klasszicista stílusban épült Jankovics-kúria, amit 1860-ban romantikus stílusban építettek át. A kúriához 21 hektáros fagyűjtemény is tartozik. A szocializmus idejében Latinka Sándorról elnevezve gyermeknevelő intézetként működött.

A község eseményei[szerkesztés]

  • Falunap – július 20-21.
  • Mária-napi búcsú – szeptember 8.
  • Szüreti felvonulás – szeptember vége-október eleje
  • Koncertek a katolikus templomban – tavasszal és ősszel

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Költő László 2009: Kora avar kori lósír Szőlősgyörökről. In: Somogyvári, Á. – V. Székely, Gy. (Ed.): "In terra quondam Avarorum...". Archeologica Cumanica 2. Kecskemét, 133-144.
  1. Szőlősgyörök települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. Szőlősgyörök Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]