Szőlősgyörök

Szőlősgyörök
Szőlősgyörök címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Fonyódi
Jogállás	község
Polgármester	Klotz Péter (független)
Irányítószám	8692
Körzethívószám	85
Testvértelepülései	Lista Modautal
Népesség
Teljes népesség	1241 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	65,92 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szőlősgyörök Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 27″, k. h. 17° 40′ 33″46.707430555556, 17.6758
Szőlősgyörök Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlősgyörök témájú médiaállományokat.

Szőlősgyörök község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése

A Balatontól 9–10 km-re található egy völgyben megbújva, a legközelebbi városok: Lengyeltóti, Balatonboglár, Balatonlelle és a járásszékhely Fonyód. A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.

Története

Szőlősgyörökről 1327-ből maradt fenn az első okleveles adat, ekkor a helység lelkészét említették. Neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Gereg, Goreg alakokban volt írva. 1465 és 1492 között az Ujlaki család birtokában volt, az 1536. évi adólajstrom szerint pedig már Móré László volt a földesura. Az 1573-1575. évi török kincstári adólajstromban Szilös-Gyög alakban, 10 házzal jegyezték fel. 1563-ban I. Ferdinánd király Tahy Ferencnek adományozta, de mivel a vármegyének ez a része már akkor a török hódoltsághoz tartozott, a beiktatás csak 1564 húsvét hetében, Marcaliban történt meg. Tahy Ferenc Margit nevű leánya Orsich Kristófhoz ment nőül, egy Ilona nevű leánya volt, aki Pribérdi Jankovics György neje lett. E házasságból származott Jankovics János, aki 1642-ben nemességújító címeres nemeslevelet nyert, és ő lett a helység földesura. Fia, Péter, 1676 februárjában itteni jobbágyait Vörös Pál csobáncvári kapitánynak kötötte le.

1701-1703-tól a település Jankovics István birtoka volt. 1715-ben 14 háztartását írták össze. 1767-ben Jankovics Antal özvegye, Fekete Julianna birtoka volt, az 1900-as évek elején pedig gróf Jankovics Tivadar volt a legnagyobb birtokosa, akinek itt szép kastélya is volt. A községbeli templomot is a Jankovics család építtette.

1848 őszén a magyar nemzetőrök és a horvátok között itt kisebb összeütközés volt, mely a magyarok győzelmével végződött.

A 20. század elején Somogy vármegye Lengyeltóti járásához tartozott.

1910-ben 1287 lakosából 1261 magyar volt. Ebből 1236 római katolikus, 18 református, 33 izraelita volt.

A községhez tartoztak: Magyaros- és Tömör-puszták, Kis- és Nagybanyászóhegy, Géri-szőlőhegy.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 1,7% németnek mondta magát (21,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,2%, református 4,4%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 6,6% (33,7% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

Szőlősgyörök legnagyobb nevezetessége a klasszicista stílusban épült Jankovics-kúria, amit 1860-ban romantikus stílusban építettek át. A kúriához 21 hektáros fagyűjtemény is tartozik. A szocializmus idejében Latinka Sándorról elnevezve gyermeknevelő intézetként működött.

A község eseményei

• Falunap – július 20-21.
• Mária-napi búcsú – szeptember 8.
• Szüreti felvonulás – szeptember vége-október eleje
• Koncertek a katolikus templomban – tavasszal és ősszel

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek

• Költő László 2009: Kora avar kori lósír Szőlősgyörökről. In: Somogyvári, Á. – V. Székely, Gy. (Ed.): "In terra quondam Avarorum...". Archeologica Cumanica 2. Kecskemét, 133-144.

További információk

• Szőlősgyörök az utazom.com honlapján
• Európai borutak portál
• Légifotók Szőlősgyörökről
• http://www.poganyvolgy.hu/