Hedrehely

	Hedrehely
	; Hedrehely címere
	; Hedrehely címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Farkas László (független)
Irányítószám	7533
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	389 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	14,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,51 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Hedrehely Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 11′ 47″, k. h. 17° 39′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 47″, k. h. 17° 39′ 04″
	Hedrehely Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hedrehely témájú médiaállományokat.

Hedrehely község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Zselic délnyugati lankáin, Kaposvártól 33 kilométerre, délnyugatra fekszik. Közúton megközelíteni csak Hencse felől lehet, a Kaposvárt Barccsal összekötő főútról, valamint a zsákfalu Visnye irányából. A legközelebbi város, Kadarkút 6 kilométerre található.

Története[szerkesztés]

A település környéke már a római korban lakott volt, nevét viszont csak az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben említik először írásban, Hedruch alakban. 1403-ban itt ültek össze a Zsigmond uralmával elégedetlen urak, hogy az ország lakosságához kiáltványt intézzenek. 1443-ban Héderváry Lőrinc nádor birtokába került a település, amely ekkorra városi rangot kapott. A középkorban a ferencesek kolostora állt itt, az itt élő Atyai Péter prior kezdte írni az első magyarországi latin-magyar szótárt. A törökök kiűzése után a község rohamos fejlődésnek indult: a 18. század végén már 728 lakosa és tanítója is volt. Az 1900-as évek elejére lakosainak száma 1 200-ra emelkedett. Említésre méltó, hogy a lakosság egy része a településen kialakult iparágakban dolgozott - agyagos és fazekas mesterként, gabona-, baromfi- és terménykereskedőként. A beszolgáltatás évei sok szenvedést hoztak a lakóknak. A nagy múltú mezőváros hanyatlása ekkor indult meg, a földtulajdonosokat szövetkezetekbe kényszerítették, majd azokat egyesítették a visnyeivel és a kőkútival. 1973-ban a felső tagozatos iskola Kadarkútra került, 1977-ben pedig az önálló tanács is megszűnt, ekkor a lakosság száma rohamosan csökkenni kezdett. A rendszerváltás után az önkormányzat nagy erőfeszítéseket tett a község újjáélesztéséért. Felújították és bővítették az iskolát, valamint visszahozták a felső tagozatot. A fontosabb utakat szilárd burkolattal látták el, rendezték a faluközpontot és restaurálták a templomot. Az itt álló világháborús emlékműveket felújították.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% szlovénnek mondta magát (17,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,1%, református 22,4%, felekezet nélküli 14,2% (27,9% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Hedrehelyen két templom áll: egy római katolikus és egy református,^[4] az utóbbi épületét önkormányzati rendelet védi, csakúgy, mint a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolát, számos régi lakóházat, Csokonai Vitéz Mihály szobrát és a világháborús emlékművet.^[5] A falu egyetlen műemléke egy ferences kolostorrom, de ez az iskolaudvar egy elhanyagolt, bozótos területén áll és nem sok látható belőle.^[6]

Az egykori Böcörpuszta beerdősült területén a régi temetőben még látható néhány sírkő, a közeli dombtetőn pedig egy új építésű kápolna helyezkedik el. A domb oldalában egy rendkívül vastag törzsű tölgyfa is áll.