Szentbalázs
| Szentbalázs | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Tornyos Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7472 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 315 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 24,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,14 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szentbalázs
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 19′ 09″, k. h. 17° 53′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 09″, k. h. 17° 53′ 45″ | |||
Szentbalázs
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Szentbalázs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentbalázs témájú médiaállományokat. | |||
Szentbalázs egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvártól (14 km) délkeletre, a Zselicben található. Megközelíthető a 66-os főúton.
Története[szerkesztés]
Először 1332-ben említi oklevél, Sanctus Blasius néven, mai névalakjában a 14. századtól szerepel a község az okiratokban. Később a Szerdahelyi, a Derssfy ill. az Eszterházy család földesurainak birtoka volt. A 17. század elején a falu jelenlegi helyétől 1 km-re terült el, s csupán 14 család lakott itt. 1770 környékén indult meg a nagyobb mértékű betelepítés, ugyanekkor épült fel a római katolikus templom is. A 20. század elején Szentbalázsnak 421 lakosa és 70 lakóháza volt. A település évente két országos vásárnak adott színhelyet, létrejött a hitelszövetkezete. Az 1930-as években felépült az orvoslakás és a kultúrház, valamint új iskolával bővült a község. 1940-ben saját fúvószenekara volt a településnek. A második világháború után 187 holdnyi földet osztottak szét a lakosok között, 1946-ban kiépült az elektromos hálózat. 1947-ben földműves szövetkezet alakult, 1952-ben létrejött a termelőszövetkezet is. A lakosság összefogásának köszönhetően az 1960-as években kiépítették a járdát, s új egyemeletes, öt tantermes általános iskola került átadásra, melyhez egy pedagóguslakást is felhúztak. Ez kiegészült egy 40 személyes kollégiummal, amely a környező településekről ideérkező gyermekeket szállásolta el hétköznapokon. Fontos szerepe volt a helyi gazdasági életben a Surján Völgye Termelőszövetkezetnek, melyből részvénytársaság lett a rendszerváltáskor, később pedig kft-ként működött tovább. Az ő munkájuknak köszönhetően épület fel a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilon az 1992-es sevillai világkiállításra. Szentbalázson körjegyzőség működik, iskoláját hét falu tartja fenn. 1994-ben sportcsarnok épült, mely a kikapcsolódást és sportolást szolgálja.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 5,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,8%, református 3,8%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 13,5% (20,7% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- 1770-ben épült római katolikus templom.
- Erdélyből származó lélekharang
- Hat törzsű tölgyfa[4]
- Műemlék lakóház
Testvértelepülések[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szentbalázs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 10. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Szentbalázs Helységnévtár
- ↑ A szentbalázsi hattölgy. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
