Darány

	Darány
	; Darány címere
	; Darány címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Barcsi
Jogállás	község
Polgármester	Villányi László (független)
Irányítószám	7988
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	915 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	31,35 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	28,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Darány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 58′ 46″, k. h. 17° 35′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 46″, k. h. 17° 35′ 21″
	Darány Pozíció Somogy megye térképén
	Darány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Darány témájú médiaállományokat.

Darány község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól 10 km-re keletre a 6-os főút, és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal mellett.

Története[szerkesztés]

Darány első írásos emléke 1437-ből származik, amikor az utód nélkül elhalt Alsáni Gergely fia, János, birtokát a Marczaliaknak adományozták, de valószínűleg már korábban is létezett.

A község neve 1455-ben Daron alakban fordult elő, ekkor említik először Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát is.

1495-ben a Báthori család nyerte adományként. 1550-ben Báthori András birtoka volt.

A török időkben az adónyilvántartások (defterek) 30, majd 56 házat említenek. A terület előbb a Nádasdyak, majd a Széchenyiek birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.

1910-ben 1439 lakosából 1416 magyar volt. Ebből 171 római katolikus, 1237 református és 24 izraelita volt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,4%-a magyarnak, 10,5% cigánynak, 7,9% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 22,2%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 13,5% (13,5% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom, épült 1833-ban, országos műemléki nyilvántartásban szerepel.
Darány közelében, de közigazgatásilag Barcs külterületén, a hatos főút, illetve a vasúti átkelő közelében található a híres Patkó Bandi fája. Ez egy 3-400 éves kocsányos tölgy, amelynek törzskerülete mellmagasságban eléri a hét métert. 1942 óta védelem alatt áll. Nevét a legendabeli betyárról kapta. Tőle nem messze található a szintén védett „lant alakú feketefenyő”.
A darányi gólyák néven elhíresült gólyapár.
Itt épült fel az első magyarországi pünkösdi imaház.
Barcs és Darány között található a Barcsi-ősborókás.