Balatonberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonberény
Balatonberény műemlék temploma
Balatonberény műemlék temploma
Balatonberény címere
Balatonberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállás község
Polgármester Horváth László (független)[1]
Irányítószám 8649
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 1081 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonberény (Magyarország)
Balatonberény
Balatonberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 51″, k. h. 17° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 51″, k. h. 17° 19′ 01″
Balatonberény (Somogy megye)
Balatonberény
Balatonberény
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonberény weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonberény témájú médiaállományokat.

Balatonberény egy község Somogy megyében, a Marcali járásban, a Balaton partján.

Fekvése[szerkesztés]

Mintegy 4 km-re a Zala torkolatától, Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr között található. Vonattal elérhatő a Székesfehérvár–Gyékényes- és a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon. A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

A mai település helyén már mintegy 6500 éve élhetnek emberek, ezt újkőkori és bronzkori leletek tanúsítják. A római korból a Balatonban talált téglák és egy kút, valamint a faluban fellelt sírok és pénzérmék maradtak meg, de vannak népvándorláskori temetők is a község területén.[4]

Az első írásos dokumentum, amelyben említik, 1121-ből származik, ekkor nevét Buren alakban írták. (Bár sokáig ismert volt egy 1082-ből eredő oklevél is, de kiderült, hogy az hamisítvány.) Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben Fanch-Beren írásmóddal szerepelt; ez a név az akkori birtokosra, a Gordovai Fáncs családra utal. Egy 1536-os adóösszeírásban Fajsz-Berény néven fordult elő, egy 17. századi feljegyzés szerint pedig a Fáncsok egyik leányági leszármazottja, Zankó Miklós birtokolta a falut. 1727-től a Hunyady családé lett, nekik köszönhető, hogy a 14. századból származó, de majdnem teljesen elpusztult templom romjaira egy új, barokk stílusút építettek. Bél Mátyás 18. századi leírásában megemlíti, hogy a virágzó település lakói főként szőlészetből és halászatból élnek.[4]

Az 1848–1849-es szabadságharcban 14 helyi katona halt hősi halált. 1881-ben készült el a Hunyady-kastély, a Balaton déli partján húzódó vasút megépülésének köszönhetően pedig megkezdődött országosan ismert üdülőtelepüléssé válása. A 20. század elejére már 171 fürdőbódé, nyaralóvillák sora és négy szálloda is felépült. Nevét ekkor már csaknem a mai alakjában, Balaton-Berényként írták. A két világháborúban szintén harcoltak helyiek, rájuk emléktábla emlékezik. A század második felében a község fejlődése lelassult, sőt, önállóságát is elvesztette, csak 1989-től önálló ismét.[4] 1994-ben a Fonyódi kistérségbe került, ahonnan 2007-ben a Marcali kistérségbe helyezték át, 2013 óta pedig a Marcali járáshoz tartozik.

2002. július 1-jén 20 lengyel zarándok vesztette életét itt buszbalesetben. A baleset helyszínén emlékművet emeletek, ami a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 8,2% németnek mondta magát (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,9%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 8,2% (26,2% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

A tájház

Balatonberény legfőbb vonzereje maga a Balaton: 6 km-es partszakaszán működik fizetős és szabadstrand, valamint naturista strand is.[7] Emellett található a faluban tájház is (Múltház néven), a szőlőhegyen több évszázados, nádtetős présházak sorakoznak, a műemléki védelem alatt álló templom pedig azért különleges, mert egyes részei még őrzik 14. századi, gótikus formájukat. A templomkertben egy 226 éves Szent Vendel-szobor áll, de van a faluban Kossuth-szobor és 1956-os emlékmű is. A Balaton utcai parkban álló emlékmű három hajótestet formáz, amelyek a Felvidéket, a Délvidéket és Erdélyt jelképezik, a Szabadság téri parkban pedig millecentenáriumi kopjafa és millenniumi emlékkereszt is látható.[8]

A Balaton déli partján egyedül Balatonberényben található nudista strand és kemping.[9]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. a b c Balatonberény története. A település honlapja. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  5. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o., wysocki.hu
  6. Balatonberény Helységnévtár
  7. Strandok. Balatonberény honlapja. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  8. Balatonberényi látnivalók. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  9. http://ilovebalaton.blog.hu/2013/08/03/a_legjobb_balatoni_nudista_strand_balatonbereny
  10. Testvértelepülés. Balatonberény honlapja. (Hozzáférés: 2015. december 22.)

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]