Hetes
| Hetes | |||
 | |||
| Légifelvétel Hetesről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Török Tiborné (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7432 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1182 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,25 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 26,63 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Hetes
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 25′ 19″, k. h. 17° 41′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 19″, k. h. 17° 41′ 34″ | |||
Hetes
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Hetes weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hetes témájú médiaállományokat. | |||
Hetes község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Hetes Kaposvártól északnyugatra, 12 kilométerre fekszik. Közúti összeköttetése Kaposvár, Marcali és Somogysárd felé van. 1997-ben kezdték el Hetest Kaposmérővel összekötő 3,6 kilométeres út építését, a beruházás 70 millió forintba került. A megyeszékhely autóbusszal könnyen elérhető, óránként közlekednek a járatok. Hetes a Kaposvár–Fonyód- és a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényesvasútvonalon, a kaposfüredi illetve a kaposmérői állomásoktól egyaránt 7 kilométerre van.
Története[szerkesztés]
Hetes elnevezése a hét számnévből, illetve az azt felvevő 'hetes szolgáltató' nevéből ered. Lakói udvari szolgálatot teljesítettek, szabad gazdák voltak. A települést 1237-ben templomos helyként említi először Jakab somogyi főesperes. 1263-ban IV. Béla I. Osl nembeli Herbordnak adományozta. Az Országház előcsarnokában függő térkép már kettős karikával jelezte Hetest, 1490-ben mezőváros volt. A 15. században Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak adta, akkor kaphatott a falu vásárjogot is.
A hódoltság alatt és utána is szünetelt a vásártartás, egészen 1847-ig. Az 1563. évi török kincstári adóív 40 hetesi házat említ. A pannonhalmi dézsmaváltság jegyzéke szerint 1660-ban Csobánc várához tartozott. A 18. században a Jankovich család birtokolta, tőlük vásárolta meg gróf Somssich Pongrác 1842-ben. A 20. század elején 1100-an laktak a községben. 1944 végén a Kaposvár-Fonyód vasútállomástól keletre fekvő szomszédos községekben telepítették ki a falu lakóit.
1945-ben mintegy 1200 hold szántót osztottak ki a helybelieknek, és 186-an kaptak 800 négyszögöles házhelyet. Az első termelőszövetkezeti csoport 1952-ben alakult, a Vikár Béla Mgtsz 1959 decemberében jött létre. A község 1969-ben Csombárd, Hetes és Juta közös tanácsának székhelye lett. A rendszerváltás után alakult körjegyzőségből 1990-ben vált ki Juta.
Földrajza[szerkesztés]
Kisebb dombok és lankás lejtők határolják a települést. Éghajlata kedvező, talaja termékeny. A 30-40 aranykoronás szántók rendkívül jó minőségűek. A község vízválasztó vonalra esik, északon a Balaton, délen a Kapos irányába folynak a vizek, közülük legnagyobb a Hidasi-árok. Hetes belterülete 163 ha, külterülete: 2500 ha. A község határában a következő helynevek fordulnak elő:
- ÉK-re fekszik a Gyöpimező szántóföld.
- Földhíd: vizenyős rét, mely szántóföldekkel van körülvéve.
- Mogyorós: szántóföld, hajdan puszta.
- Méhesi rét: itt hajdan az uraságnak fákkal beültetett nagy méhese volt.
- Hidasi-mező: most szántóföld, hajdan erdős puszta.
- Nagy kerülő: emelkedett helyű szántóföld, mely berkes réttel van körülvéve.
- Futtató: szántóföld és legelő. Ezen a helyen hajdan a somogyi lótenyésztő egyesület tartott lófuttatásokat, és innen vette a nevét. A községtől ÉNy-ra fekszik. E mellett Csombárd és Mezőcsokonya községek határánál fekszik egy lapos rét: Torkosrekesztő néven, mely dombos szántóföldekkel van körülvéve.
- Nyugatra van a községtől tisztaerdő, szántóföld, hajdan erdőhely: Dióspuszta.
- Kerék-tó erdő: sok lapályos hely van benne, melyek vízzel vannak tele, és innen kapta a nevét.
- Patpuszta: erdejében a községtől DNy-ra ma is látható egy régi épületrom, melyet a szóhagyomány töröktemplomnak nevez. E rom nagykiterjedésű.
- Haamad: emelkedett szántóföld, délről vizenyős rétekkel szegélyezve.
- Patkoma: hegyes szántóföld az előbb említett mező mellett északról vizenyős réttel.
- Alsósűrű: erdő, mely most már ritka, tüskés legelő.
- Laposharaszt: ezen erdő mentén félkört képező szántóföld van.
- Törökirtás: szántóföld az említett erdő mellett. A szóhagyomány azt mondja, hogy a török hódoltság alatt irtatott ki.
- Pócza: az említett erdő mellett. Most szántóföld, hajdan szép erdő.
- Pálhegy: szőlő, melyet egy Pál nevű család plántált először.
- Nagyrét: a község déli részén nagykiterjedésű és jó szénatermő rét.
- Pókamóna: dombos hely, legelő. Elnevezését onnan vette, hogy egy Póka nevezetű molnár itt egy malmot építtetett.
- Szegerdő: most szántó föld, hajdan szép erdő volt, jó szénatermő, lapályyos rétektől van környezve.
- Gárdony: szántóföld és vizenyős rét a jutai határnál.
- Soponyi-rét: lapályos kis emelkedett résszel.
- Kistó: szántóföld, melynek neve ismeretlen.
- Vermes: erdő, százados tölgyfákkal.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (19,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,9%, református 10,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 10,6% (32,5% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Pogányvölgyi-víztározó (halastó) :
Kaposvárról, a megye és az ország több pontjáról is egyre többen keresik fel Hetes horgászparadicsomát. A Pogányvölgyi-víztározó 25 hektáros tava 1961-ben épült, korábban a termelőszövetkezeté volt, most az 1975-ben alakult Vikár Béla Horgászegyesület tulajdona. Az egyesületnek 1656 felnőtt és 30 ifjúsági tagja van. Ők éjjel-nappal horgászhatnak; 70 mázsa ponty, az egytől a nyolcvan kilogrammosig terjedő harcsaállomány, a hatezer süllő, a 15 mázsa kárász, a harmincezer balin és a kétezer csuka ígér gazdag zsákmányt.
- Szőlőhegy: Pál-hegy
Hírességei[szerkesztés]
- Pete Lajos (1866. október 3. – Budapest, 1924. augusztus 2.) jogász, főszolgabíró, aki mint zenész, és főleg mint dalszerző lett neves.
- Vikár Béla (1859. április 1. – Dunavecse, 1945. szeptember 22. ) etnográfus, műfordító.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hetes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Hetes Helységnévtár
