Kaposvár–Fonyód-vasútvonal
Kaposvár–Fonyód vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 36 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | Kaposvár–Fonyód | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 54 km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 80 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposvár–Fonyód-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Balaton déli partját a Belső-Somoggyal összekötő Kaposvár–Fonyód vasútvonal a MÁV 36-os számú, egyvágányú, nem villamosított fővonala.
Tartalomjegyzék
Történet[szerkesztés]
A Kaposvárról kiinduló, 54 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1896. július 15-én nyitották meg,[1] az üzletkezelését a MÁV látta el, külön szerződés alapján. A dombvidéki jellegű, többnyire folyóvölgyekben haladó vonal viszonylag kevés földmunkával, 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből épült.[2] Az 1960-as években új 48 kg/fm-es sínekből és vasbeton aljakból teljesen átépült a vonal. Ekkor a teljes vonalon 80 km/h volt a megengedett legnagyobb sebesség. Az átépítés csak a szükséges mértékben érintette a biztosítóberendezést, így ma is a régi készülékek működnek. A forgalmasabb közúti kereszteződésekben önműködő fénysorompókat telepítettek. A vonal teljes hosszán állomástávolságú közlekedés van érvényben. A kitérők váltózárral felszerelt helyszíni állításúak. Az 1990-es évektől az alakjelzőket biztosított és nem biztosított fényjelzőkre cserélték. A vasútvonal a kezdetektől egészen az 1990-es évek végéig jelentős teherforgalmat bonyolított le mind helyi és távolsági minőségben. 2009-ig a kaposvári cukorgyárba érkező répavonatok ezen a vasútvonalon közlekedtek, majd a leromlott pályaállapotok miatt ezeket kerülő útvonalakra irányították. Árufuvarozást napjainkban csak két állomáson vállal a Rail Cargo Hungaria: Somogyjádon és Somogyváron. A balatoni üdülőszezonban a távolsági utasforgalom jelentős. A Pécs és Bátaszék felől érkező távolsági fürdősvonatok mind ezen a vonalon érték el a magyar tengert. Szombathely ill. Tapolca felől szintén fürdősvonatok közlekedtek a Balaton érintésével egészen Kaposvárig, korábban Pécsig is. Hivatásforgalomban közepes forgalmat bonyolít a vasútvonal elsősorban kaposvári úticélokkal.
A vasútvonal jelene[szerkesztés]
Napjainkban a vonal közbenső állomásai közül csak ott van korlátozott jegykiadás, ahol forgalmi szolgálattevő dolgozik. Várda és Somogyjád épületei lakatlanok, a többiben jellemzően vasutasok és családjaik laknak. Vonatkeresztezési lehetőség napjainkban Kaposfüreden, Osztopánban és Lengyeltótiban van. 2009-ben Öreglakon a mellékvágányokat felszedték, a kitérők helyére folyóvágányt építettek be, ezzel párhuzamosan a forgalmi szolgálat is megszűnt az állomáson. Hasonló sorsra jutott később Somogyjád is, viszont egy vágányt rakodásra fenntartanak. Korábban Somogyvárott is volt vonatkeresztezési lehetőség, majd a III. vágányt kizárták a forgalomból és a kereszteket áthelyezték Osztopánba ill. Lengyeltótiba. A mai Feketebézseny helyén kétvágányos állomás volt, melyet az 1990-es években szintén felszámoltak. 2005-ben az M7-es autópálya építésekor a megállóban nyíltvonali rakodóhelyet létesítettek, az építőanyagokat javarészt vasúton szállították a helyszínre. A megállónál új felüljáró is épült az autópálya számára. A kétezres évek elején a 61-es főút Kaposvárt elkerülő szakaszának létesítésekor az útpályát egy bevágásba süllyesztették. A vasút számára Kapostüskevár és Kaposfüred között acélszerkezetű hidat építettek. Napjainkban a vonalon két pár távolsági gyorsvonat közlekedik: az egyik a klasszikus Pécs-Kaposvár-Fonyód-Tapolca fürdősvonat, a másik a Celldömölk-Fonyód-Kaposvári. A távolsági vonatokat a MÁV-Start közlekedteti jellemzően 418 sorozatú (Csörgő) mozdonyokkal, helyi forgalomban 117 sorozatú (Bézé) szerelvények közlekednek. A vonatok átlagos menetideje a két végállomás között másfél óra. 2014-től rendre felmerült a vasútvonal fejlesztésének gondolata. A felújítás a Dél-Balatoni vasútvonal 2016-ban kezdődött, Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy közzött történő átépítéséből visszanyert és még jó állapotú használt anyagokból történik, a munkálatok 2016-ban kezdődtek meg Osztopán és Fonyód között.[3] Az átépítés időszerű, mert a vonal jelentős részén 40 km/h-s sebességkorlátozásokat kellett bevezetni. A vasútvonal Pamuktól északra eső felén a pálya jórészt mocsaras, ártéri területeken vezet, ezért számos helyen súlyos vágánygeometriai hibák keletkeztek. Ezek kijavítása évekig anyagi okok miatt nem történt meg.
2016 szeptemberében a dél-balatoni vasútvonal felújításának harmadik ütemeként elkezdődött a Kaposvár–Fonyód vonal felújítása. A felújítás célja, hogy a vonalon visszaállítsa az eredeti 80 km/h sebességet a vonatközlekedésben, a felépítmények és a vágányzat javításával. A felújítás 2018 őszéig tartott.[4]
Nyomvonalkorrekció[szerkesztés]
Az 1960-as években jelentős nyomvonalkorrekciók történtek. Várda és Somogyjád térségében a jelentős emelkedőket kívánták csökkenteni. A nyomvonalkorrekció során Somogyjád állomását a település központjából félreeső külterületre helyezték át. Az intézkedés akkoriban jelentős közfelháborodást keltett. A munkálatok jelentős földtömeg megmozgatásával jártak, több ponton hosszú bevágásokat, ill. az új somogyjádi állomás közelében ívben fekvő vasúti töltést kellett építeni. Somogyvár Fonyód felé eső végén a korábbi kis sugarú ívet új nyomvonalon nagyobb sugarúval váltották ki. Osztopán állomáson szintén kiváltásra került egy kis sugarú ív a Kaposvár felőli oldalon, így az állomás vágányzatát módosítani kellett. Megfigyelhető, hogy a régi felvételi épület tengelye nem esik egybe a vágányokéval. Napjainkra a régi nyomvonalakat visszahódította a természet, pár helyen lelhetők csak fel beton átereszek, ill. szinte járhatatlan ösvények.
Források[szerkesztés]
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 101. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 259. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Százmilliárdos vágányzár - visszatér a gépóriás a Balatonra (sonline.hu, 2016. szeptember 1.)
- ↑ Szántód-Kőröshegy-Balatonszentgyörgy vasútvonal-szakasz rekonstrukciója és a Kaposvár-Fonyód vasútvonal felújítása (hu-HU nyelven). nif.hu. (Hozzáférés: 2018. január 13.)
