Várda
| Várda | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Járás | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Varga András Géza (független)[1] |
| Irányítószám | 7442 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 466 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 43,44 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,36 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Várda
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 27′ 38″, k. h. 17° 44′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 38″, k. h. 17° 44′ 19″ | |
Várda
Pozíció Somogy megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várda témájú médiaállományokat. | |
Várda egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Kaposvártól észak-északnyugatra fekszik, a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal mellett. A legközelebbi települések: Somogyjád, Juta és (földúton) Magyaregres.
Története[szerkesztés]
Várda nevét 1284-ben említette először oklevél, mint pusztai birtokot. Neve szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is; ekkor már plebániája is volt, majd 1481-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát is említették, ekkor a szerdahelyi pálosok kaptak itt birtokrészeket Várdai Mihálytól. 1536-ban Wárday Tamás és Simon özvegye voltak a földesurai. 1575-ben a török kincstári adólajstrom szerint csak 5, 1580-ban pedig csak 4 házból állt. 1583-ban Lengyel Lőrinc birtoka volt, 1660-ban pedig már több köznemes bírta. 1701-1703 körül már a Pulay családé volt. 1715-ben is csak öt háztartását írták össze. 1726-1733 között Pulay Ferencz, 1776-ban Záborszky László, Rosty Terézia, Ferencz és Jusztina voltak birtokosai, 1830-1848 között pedig Záborszky Ambrus, Imre, Miklós és Alajos, Tallián Gábor, Simon Károly és Fonyó Lajos, 1856-ban gróf Somssich Pongrác birtoka volt. A 20. század elején Matolay József és gróf Somssich Imre volt itt a nagyobb birtokos. Ekkor Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. A római katolikus templom 1830 táján épült.
1910-ben 517 lakosából 515 magyar volt. Ebből 376 római katolikus, 133 református, 6 evangélikus volt.
2015-ben kezdte meg működését a falu határában levő biogázüzem.[3]
Várdához tartozott Kisalbert puszta is.
Kisalbert puszta[szerkesztés]
Kisalbert puszta a középkorban Alsó- és Felső-Alberti néven két falu volt. 1456-ban mindkét helység részeit az Osztopáni Pernesziek nyerték adományul. 1472-ben az oklevelek a tihanyi apátság itteni birtokait említették. Az 1720-ban végzett összeírás szerint még önálló jobbágyfalu volt. 1726-1733-ban a Pernesziek, 1776-ban a Nagy család volt a birtokosa.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 0,4% németnek mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,4%, református 9,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 11,4% (17,6% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Somssich-kastély
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt lakott Szász Endre képzőművész.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Szennyvízből termelnek energiát. kapos.hu, 2015. augusztus 29. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)
- ↑ Várda Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
Ez a Somogy megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
