Magyaregres
| Magyaregres | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bodor Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7441 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 600 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Magyaregres
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 27′ 30″, k. h. 17° 46′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 30″, k. h. 17° 46′ 25″ | |||
Magyaregres
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaregres témájú médiaállományokat. | |||
Magyaregres község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Magyaregres a Dunántúli-dombság területén, Somogy megyében fekszik, a Balatontól délre, Budapesttől délnyugati irányban. Kaposvártól 10 kilométere északra található, Kaposfüred mellett egy völgyben.
Története[szerkesztés]
A falut először II. Endre (András) 1229-ben kiadott birtokrendezési oklevele említi Egis néven.[3] Az 1327-32. évi pápai tizedjegyzék szerint a községnek ezekben az években már szervezett egyháza volt. Magyaregres 1443-ban a Kaposújvári vár tartozékai közt van említve. A Szerdahelyi rokonság birtoka volt, s az ő leszármazottaik, a Dersfiek és az Imrefiek a 16. és a 17. századokban is bírták. 1600-ban a szigligeti vár tartozéka volt. A török uralom utáni birtokrendezések kapcsán jutott a herceg Eszterházy család birtokába. Közel 200 évig tartozott a család birtokához.
1939-ben a falu területe 2445 katasztrális hold, lakosainak száma 790 fő, akik közül 789 magyar anyanyelvű, 1 német nemzetiségű. 398 római katolikus, 383 református, 9 ágostai evangélikus vallású. Lakóházainak száma: 186. Községi elemi népiskola és továbbképző található a településen.[4]
2008. szeptember 12-én átadták az új kerékpárutat amely, a Petőfi Sándor utca végétől egészen az arborétum bejáratáig vehető használatba.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 1,1% németnek, 0,5% románnak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 12,3%, evangélikus 1,4%, felekezet nélküli 19,3% (18% nem nyilatkozott).[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
A község nem rendelkezik komoly hírnevet birtokló nevezetességgel, de számos említésre méltó látványosság található a faluban és környékén egyaránt. Ezek közül a legkiemelkedőbb 1652-ben emelt, majd 1761-ben újjáépített református templom, melyet védelmébe vett az Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Ugyanez elmondható az önkormányzatról, a református templom mellett álló épületről mely az egykori papok lakhelyéül szolgált, valamint a ma már nem működő iskola épületéről is.
A település közelében található a Desedai Arborétum, mely nevét a szomszédságában található tóról kapta. A környékbeli horgászok által kedvelt tavat, a Desedát 1975-ben mesterségesen hozták létre, az azonos nevet viselő patak völgyzárógáttal való elzárásával. Ez a duzzasztott tó büszkeségre adhat okot a közelben élők számára, ugyanis Magyarország egyik leghosszabb mesterségesen kialakított tava, a maga nyolc kilométerével.
Források[szerkesztés]
- Dunántúli vármegyék (1939)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ In villa Egis sociorum Bagat XII mansiones preter paruulos et iuvenes, terram quasi ad VI aratra, fenetum quasi XXX iugera, silvam quasi XL jugera.
- ↑ Dunántúli vármegyék (1939)
- ↑ Magyaregres Helységnévtár
