Igal

	Igal
	Gyógyfürdő
; Igal címere	; Igal zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	város
Polgármester	Obbás Gyula (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7275
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	1305 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	36,8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 m
Terület	36,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Igal Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 31′ 51″, k. h. 17° 56′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 51″, k. h. 17° 56′ 19″
	Igal Pozíció Somogy megye térképén
	Igal weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Igal témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Igar.

Igal város Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kaposvárt Szántóddal összekötő út mentén, Kaposvártól 24, a Balatontól 40 km-re helyezkedik el. A települést szántóföldek, szőlők, erdők, dombságok ölelik körül. Északi határán húzódik végig - kelet-nyugati irányban - a Somogy-Tolnai-dombság, amely Igalnál éri el a legmagasabb pontját, a 301 méter magas Csúcsos-dombon.

Története[szerkesztés]

1211-ben egy oklevélben Igal villának nevezték, 1272-ben pedig már faluként szerepelt. 1448-ban már előfordult egy olyan oklevél, amely Igalt oppidumként, vagyis mezővárosként említette. 1462-ben Mátyás királytól kiváltságlevelet kapott és engedélyt arra, hogy évente négy alkalommal országos vásárt rendezzen. 1687-ben Esterházy Pál nádor feljegyzésében az szerepelt, hogy a mezővárost sikerült visszahódítani a törököktől, viszont a település megtorpant a fejlődésben, csökkent a lakossága. 1707 februárjában Rákóczi kuruc serege egyik súlyos vereségét itt szenvedte el. 1856-ban kolerajárvány tizedelte meg a lakosságot.

A napjainkban termálfürdőjének is köszönhetően fejlődő település 2009. július 1. óta város.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,7%-a magyarnak, 4,2% németnek, 6% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,4%, református 4,9%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 10,9% (25,1% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Igali Gyógyfürdő: A fürdő 1964 óta működik, 2001-ben kapta meg a gyógyfürdő, 2016-ban a gyógyhely^[4] minősítést, alkáli-kloridos és hidrogén-karbonátos hévíze jódos víz. Mozgásszervi betegségeket, sérülések után fennmaradt keringési zavarokat, ízületi és nőgyógyászati problémákat, urológiai betegségeket, időskorú potenciazavarokat ápolnak vele.
Baumgartner-ház
Római katolikus templom (Szent Anna)
Kálvária
Igali-tározó, horgásztó és árvízvédelmi tározó

Érdekesség[szerkesztés]

Igal nevét viseli 1991 óta egy 8,83 km átmérőjű becsapódási kráter a Marson (Igal-kráter).^[5]
Magyarország egyik geológiai egységét, a dinári–bükki övet igal–bükki pásztának nevezik.
Igal lakossága a várossá avatás évében 1292 volt, így hazánk egyik legkisebb lélekszámú városa.