Patalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Patalom
Patalom címere
Patalom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Keszler Ferenc József (független)[1]
Irányítószám 7463
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 327 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Patalom (Magyarország)
Patalom
Patalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 26′ 52″, k. h. 17° 55′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 52″, k. h. 17° 55′ 21″
Patalom (Somogy megye)
Patalom
Patalom
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Patalom témájú médiaállományokat.

Patalom község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Patalom Somogy megyében található kisközség, a somogyi megyeszékhelytől Kaposvártól 20 kilométerre északkeleti irányban helyezkedik el. A falu a Külső-Somogyi dombság egyik szép völgyében található, s mint ilyen a környék nagyon gazdag erdőkben.[3]

Története[szerkesztés]

A falu neve 1275-ben fordult elő először hivatalos dokumentumban, mégpedig Pothlon alakban írva. A falu és környéke a Rátót nemzetség birtoka volt, de a török megszállás alatt az egész vidék teljesen elnéptelenedett, elpusztult. Újratelepülése csak később történt meg, az iratok szerint a 18. századtól a Kacskovics, a Bosnyák és a Gyulai Gaál családok tulajdonában volt a határ többsége.

A 19. század végén 200, 1910-ben pedig 304 lakosa volt. A 20. század első évtizedéből fennmaradt dokumentumok szerint mintegy harmincan vándoroltak ki a patalomi lakosok közül Amerikába. Az 1930-as években már római katolikus iskola, kocsma és bolt is működött. Legnépesebb időszakát 1980-ban élte a község: az idő tájt 400 fölé emelkedett a lakók száma.
A falu a rendszerváltásig közös tanácshoz tartozott két közeli településsel Magyaratáddal és Igallal. 1993-tól saját jegyzőséggel működött, majd az ezredforduló küszöbén ismét Magyaratáddal közösen működtettek körjegyzőséget. Az óvodás korú gyermekeket és a tanköteleseket szintén Magyaratád oktatási intézményei fogadják, mint ahogy az ottani háziorvos látja el az egészségügyi teendőket is.[4]

A lakosság[szerkesztés]

A lakosság az 1950-es évekig kizárólag mezőgazdasággal foglalkozott. A háború után viszonylag gyorsan talpra álltak a gazdák. Az első téesz 1950-ben alakult, elsősorban a földhöz juttatott egykori cselédekből, s csaknem két évtizeden keresztül gazdálkodott. 1969-ben egyesült a magyaratádi Barátság Mgtsz-szel, melynek ma is részét képezi. A gazdaság továbbra is az egyik legfontosabb munkaadó a községben.

Szociális otthon[szerkesztés]

A helybéliek foglalkoztatásában jelentős szerepe van az egykori Gyulai Gaál-kastélyban kialakított Park Szociális Otthonnak. Az intézményben 138 fokozott gondozást igénylő, idős beteg szakosított ellátása folyik. A gondozottakat 2-4, illetve 4-7 ágyas szobákban helyezik el. Az elmúlt években a tetőtérben garzonlakásokat is kialakítottak, illetve a park területén felújítottak egy házat is, amely most szintén fogad öregeket. Az intézménynek határozatlan idejű működési engedélye van, ami azt jelenti, hogy maradéktalanul megfelel a törvényi előírásoknak, működéséhez minden személyi és tárgyi feltétel adott. Emellett a megye egyik leghumánusabb és legmagasabb szakmai színvonalon működő intézménye. A 68 dolgozót foglalkoztató intézményt, amely 1997-ben ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját, Somogy Megye Közgyűlése tartja fenn. A Park Otthon megyei módszertani központként is működik.[5]

Kultúra, sport[szerkesztés]

A kulturális igényeket a művelődési otthon, a könyvtár és egy helytörténeti emlékszoba igyekszik kielégíteni. Az önkormányzat sportpályát tart fent, a helyi futballcsapat a megyei II. osztályú bajnokságban játszik. Hagyományteremtő rendezvény a Ráksi, Kazsok, Patalom községek által évenként más időpontban megszervezett falunap. Patalom augusztus 20-án - amikor a falunapot is megrendezik - látja vendégül a két szomszédos település népes küldöttségét.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,6% horvátnak, 0,3% románnak, 0,6% ukránnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,7%, református 8,5%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezet nélküli 14,6% (10% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Patalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Placemarks.de - Patalom Google Earth - Patalom Koordinaten - Placemark Patalom[halott link]
  4. Patalom község hivatalos honlapja
  5. Patalom Szociális Otthon. [2008. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
  6. Patalom Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]