Kisasszond
| Kisasszond | |||
 | |||
| A Sárközy-kúria | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csontos Szabolcs (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Horváth Zsolt | ||
| Irányítószám | 7523 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 162 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,05 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 182 m | ||
| Terület | 7,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kisasszond
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 19′ 51″, k. h. 17° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 51″, k. h. 17° 38′ 29″ | |||
Kisasszond
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisasszond témájú médiaállományokat. | |||
Kisasszond község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Somogyi-dombságban, a Zselic határán fekszik. A legközelebbi város, Kaposvár 11 km-re északkeletre van.
Története[szerkesztés]
Első írásos említése 1324-ből való, ekkor Kusazwnd alakban írták. 1363-1456 között a Kanizsai család birtokolta. Az 1671. évi török kincstári adólistán Kisasszonyfalva néven szerepelt. A 18-19. században Sárközy család birtoka volt. 1798 őszén hosszabb ideig náluk vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály. Itt kell megemlíteni a Somogyi kázus című verséből kiolvasható történetet, amely tulajdonképpen a környező falvakban történő vendégeskedésének leírása, Répay Lajos tollából. És itt olvasható.
Ma egyre inkább üdülőfaluvá kezd válni.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 11% cigánynak, 0,6% horvátnak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,3%, református 17,7%, felekezet nélküli 13,3% (28,7% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Sárközy-kúria – klasszicista stílusú, 19. század elejéről, ma Róna Péter közgazdász lakóháza.
- Rézkori és bronzkori lelőhely
- Árpád-kori templomjának romja ma még feltáratlan, de feltárása és turisztikai célú hasznosítása tervben van.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kisasszond települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kisasszond Helységnévtár
- ↑ Erdő burjánzik az Árpád-kori templomromon. Sonline, 2017. augusztus 23. (Hozzáférés: 2017. augusztus 23.)
