Libickozma

	Libickozma
	; Libickozma címere
	; Libickozma címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Marcali
Jogállás	község
Polgármester	Horváth Gábor (független)
Irányítószám	8707
Körzethívószám	85
	Népesség
Teljes népesség	28 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	1,22 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Libickozma Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 31′ 24″, k. h. 17° 31′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 24″, k. h. 17° 31′ 57″
	Libickozma Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Libickozma témájú médiaállományokat.

Libickozma község Somogy megyében, a Marcali járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu Belső-Somogy északi részén található a Marcalit Kaposvárral összekötő vonalon, az egykori "legrövidebb" út mentén, mintegy 20 kilométerre a Balaton déli partjától. Ma egyetlen aszfalt bekötőúton lehet elérni Somogyfajszról, de a környező erdőkön számos járható földút vezet keresztül, melyeken Pusztakovácsiból, Marcaliból (Boronka), Mesztegnyőről és Nagybajomból is meg lehet közelíteni.

Története[szerkesztés]

Libickozma Lybycz és Kozma egyesüléséből jött létre, mindkét falu létezett már a 14. században. A földbirtokosok gyakran váltották egymást, mivel a terület homokos talaja nem kedvezett, s ma sem kedvez a földművelésnek, a határban eredő Koroknai-vízfolyás és az Aranyos-patak azonban alkalmas volt malmok működtetésére (a címer is utal erre), melyeket bukógáttal felgyorsított víz hajtott. A molnárairól híres község lakosait ezért „bukógátiaknak” hívták egykor, s hívják elvétve még ma is.

A 18-19. században erdőségei miatt a környék betyárok kedvelt búvóhelyéül szolgált. A rengetegben álló csárda horvát gazdája, Pirók Márton (Marcin) maga is üzletelt a betyárokkal: mint mondják, még Sobri Jóskával is.

Az 1930-as évekre a falu népessége – a hozzátartozó kisebb falvakkal és tanyákkal együtt (Szőkepuszta, Kopárpuszta, Háromház, Feketeberek) – elérte maximumát, az 1055 főt.

A lakosok létszámának jelentős növekedését az is elősegítette, hogy 1920-ban gyülekezetplántáló baptisták költöztek Szőkepusztára Soltvakertről, Kiskunhalasról, Gyomáról, Szadáról. A Bonyhádi Bank a jelzáloggal terhelt nagybirtokot fölparcellázta és eladta. A betelepülők földeket vettek, házakat építettek. Kezdetben az uradalmi birtok egyik épületében - amelyet a vadkerti Menyhárt Béla vásárolt meg - tartották az istentiszteleteket, majd 1931-ben felépítették azt a kéttornyú kápolnát, amelyet Marosi Béla fiatal baptista építész tervezett. A bemerítéseket a közeli Aranyos-patakban végezték. A gyülekezet jelentős gyarapodásnak indult, olykor egyszerre 20 fehérruhást is bemerítettek. Jelentős volt a vasárnapiiskolai, a zenei és az énekkari munka is. Első lelkipásztoruk Soós Simon volt. A templomépítést 1931. április 16-án kezdték és abban az évben szeptember 8-án megnyitották. A második világháborúban istállónak használták, a templom használhatatlanná vált. A felújítást 1945 nyarán kezdték és 1946 őszén másodszor avatták fel. A környező lakóházak is romos állapotba kerültek. A téeszesítéskor az imaházat gabonaraktárnak használták, a kisteremben permetszereket tároltak. A művelésiág megváltoztatása után lebontását tervezték. Jóföldi Gábor lelkipásztor javasolta Rékasi Csaba fiatal építésznek, hogy vásárolja meg, mivel erre nem volt mód, bérbe vette és később a Kaposvári Baptista Gyülekezet tulajdonába került. 2006-ban a Baptista Egyház a Napsugár Gyermekmentő Alapítványnak adományozta. Az Alapítvány restaurálta, így került sor a " Zarándok Kápolna " harmadik felavatására 2007. július 29-én. Az avatáskor Horváth Gábor polgármester és dr Almási Mihály lelkipásztor vágta át a nemzeti színű szalagot.

A század közepétől a lakosságszám villámgyorsan kezdett csökkenni úgy, hogy mára a falu mindössze 45 állandó lakost számlál, ezzel megszerezve Somogy megye legkisebb lélekszámú községének címét. Az elnéptelenedés oka, ahogy más dunántúli ún. aprófalvak esetében is, a kedvezőtlen mezőgazdasági feltételek, s azoknak még kedvezőtlenebb kezelése (TSZ-esítés). Ellenhatásként jelentkezik ugyanakkor, hogy az 1980-as évektől egyre több külföldi (főleg német), illetve városbeli vásárol telket Libickozmán a nyugalom és a gyönyörű természeti környezet miatt, és beruházásaikkal javítják az infrastruktúrát. 10 éve van már a faluban teniszpálya, az utóbbi években pedig – a falusi turizmust elősegítendő – halastavat alakítottak ki a kertek alján, és egy erdei panzió is épült.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,4%, református 3,7%, felekezet nélküli 7,4% (18,5% nem nyilatkozott).^[3]

Közélete[szerkesztés]

Bővebben: Önkormányzati választások Libickozmán

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg Horváth Gábor, 2006 óta
1998 és 2006 között Samu Ferenc
1992 és 1998 között Horváth László
1990 és 1992 között Czuring József

1990-1994		1994-1998	1998-2002	2002-2006	2006-2010	2010-2014	2014-
'90-'92	'92-'94	1994-1998	1998-2002	2002-2006	2006-2010	2010-2014	2014-
Czuring József	Horváth László		Samu Ferenc		Horváth Gábor
–	–		–		–

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu egyetlen utcájában számos régi vályogház látható, jellegzetes az aszfaltút és a házsor között húzódó széles fűsáv. Az utca végén lévő kápolnát 1920 körül építették, rajta a második világháborúban elhunyt hősök emléktáblája áll (az erdőben húzódott 1944-ben a front). Ugyancsak a '20-as évekből származik a szőkepusztai kápolna, mely évente néhányszor baptista istentiszteletnek ad helyet. A Kopárpuszta felé vezető úton áll a „Képes fa”, melynek odvába egykor hálából Szűz Mária-képet tett az erdész, mivel alatta ápolták, mikor rosszul lett. A fát azóta nagy becsben tartják a helyiek, s gyakran imádkoznak alatta.

A fentebb említett szőkepusztai kápolna ma már 2007. július 29-től felújított állapotban megtekinthető. Az egykor itt élt baptisták és leszármazottjaik minden év július utolsó vasárnapján megemlékező istentiszteletet tartanak.

2008. július 27-én dr Almási Mihály a Pesterzsébeti Baptista Gyülekezet lelkipásztora és Horváth Gábor polgármester felavatta a Napsugár Gyermekmentő Alapítvány gyermektáborát.^[4]

Természeti környezet[szerkesztés]

A falut nagy kiterjedésű erdőség fogja közre. A község címerében is látható erdei ciklámen nagy tömegben fordul itt elő, akárcsak tavasszal a hóvirág és a tőzike, valamint számos gombaféle (pl.: őzláb, vargánya és szegfűgomba avagy „csibegomba”). Az erdő fáit többnyire tölgy, éger és akác alkotja, de van jó pár telepített fenyves is. Mivel a terület mélyen, a Balaton egykori árterén helyezkedik el, a vidék természetes tavakban, mocsarakban és lápokban gazdag, ám a földeket elárasztva a falut is gyakran sújtja a belvíz. Az erdő számos madárfajnak, kis- és nagyvadnak ad otthont, vadászni lehet őzre, gímszarvasra és vaddisznóra is. A Libickozma körüli erdő területén számottevő a (védett) vidra állománya. A falutól pár kilométerre húzódik a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet, melyet kirándulókat szállító erdei vasút szel át (Mesztegnyőről indul).

Források[szerkesztés]

Jó Pásztor 2006.szeptember-október 3. évf. 9-10. sz..
Jó Pásztor 2007.július-augusztus 4. évf. 7-8. sz.
Jó Pásztor 2008.szeptember-október 5. évf. 9-10. sz.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Libickozma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Libickozma Helységnévtár
↑ Az ünnepélyes megnyitó eseményei teljes terjedelemben, az első táborozás történetével együtt olvashatók a JÓ PÁSZTOR ALAPÍTVÁNY LAPJA 5.ÉVFOLYAM 9-10. SZÁM 2008. SZEPTEMBER-OKTÓBER havi internetes oldalakon.