Bárdudvarnok
| Bárdudvarnok | |||
 | |||
| A Bárdudvarnokhoz tartozó Petörke-völgy látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mester Balázs (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 7478 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1098 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 22,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 48,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bárdudvarnok
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 17° 41′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 41″, k. h. 17° 41′ 16″ | |||
Bárdudvarnok
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Bárdudvarnok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bárdudvarnok témájú médiaállományokat. | |||
Bárdudvarnok egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Bárdudvarnok Kaposvártól alig tíz kilométerre délnyugati irányban a belső-somogyi dombok egyik legszebb részén, a Zselici Tájvédelmi Körzetben, illetve annak határán terül el. A település és környéke Somogy egyik legnagyobb közigazgatási területe, hiszen több négyzetkilométeren szétszóródó tizenhat településrész tartozik ide, mely országosan is egyedülálló.
Története[szerkesztés]
Bárdudvarnok Bárd, Lipótfa, Bánya és Szerászló egyesüléséből keletkezett 1851-ben. A Bárdudvarnok elnevezést 1908-tól használják.
Bárd Árpád-kori település. Neve először 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt az emlékiratokban. 1268-ban a királyi udvarnokoknak volt itt földterületük. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt már ekkortájt. A 15. században a Mérey, 1447-ben a Szákosfalvi család tart hozzá jogot, majd 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatták itt be. 1496-ban is a Perneszieké, ekkor Kwsthosbardya alakban fordult elő. 1526-ban II. Lajos király egy részét Perneszi Ferencnek és testvéreinek: Péternek és Balázsnak adta. 1536-ban a székesfehérvári őrkanonok, 1550-ben Dersffy Farkas birtokolta.
Saját körpecsétet az 1910-es évektől használtak az elöljárók.
Szerászló[szerkesztés]
Szerászlót első alkalommal 1411-ben említették iratok, ekkor az Illyemindszenti család tulajdona volt, majd 1421-ben a Tamási Vajdafiak nyerték adományul. Az 1554 évi török kincstári adólajstrom szerint 2, az 1571 évi szerint 9 házból állt. Később önállósult, s községbíró dolgozott itt.
Szentbenedek[szerkesztés]
Szentbenedeket (ma Kaposszentbenedek) 1421-ben adományozta Zsigmond király a Gereczi családnak, 1492-ben az őseik által alapított bencés prépostság kegyúri jogát is megkapták. A községhez tartozik Kaposdada is: a jeruzsálemi Szent János lovagrend itteni rendházáról 1244-ből vannak oklevelek.
A 19. század közepétől Goszthony Mihály és családja volt a legnagyobb birtokos, bárdibükki uradalmi központtal. Az államosítás után birtokaikból alakult a Bárdibükki Állami Gazdaság, ami az 1993 évi felszámolásig működött. Jelenleg egy osztrák Kft. a tulajdonosa a maradék területnek, amit már nem művel, hanem bérbe ad.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2% németnek, 3,9% cigánynak, 0,4% románnak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,5%, református 12,8%, evangélikus 1,1%, izraelita 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 14,8% (18,9% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
A kaposdadai településrészen található a Jeruzsálemi Szent János lovagrend emlékére állított máltai kereszt, valamint a Kaposszentbenedekhez tartozó Baráthegy lábánál Szent Benedek tölgyfaszobra, amit a millenniumi év emlékére a bárdudvarnoki önkormányzat állított.
Kaposszentbenedeken találjuk a falu egyetlen műemlék épületét, a református templomot, a helyi védettségű katolikus templomot és a Szent Benedek-rendi monostort, melyet 1994-ben szenteltek fel. A Baráthegyen azonban állt egy régi, premontrei monostor is: az 1252-ben alapított prépostsághoz tartozó építmény romjait a 21. században tárták fel részletesen.[4]
A Szenna felé vezető átkötő út mellett terül el a Petörke-völgy, ahol tavat és üdülőövezetet alakítottak ki.
Kadarkút felé van Bárdibükk, ahol idegenforgalmi látványosság a Goszthony-kastély és impozáns parkja. Vele szemben a Goszthony-kúria, a Nemzetközi Üveg Alkotótelep, ahol 1991 óta Nemzetközi Üveg Szimpozionokat rendeznek az augusztus 20-i héten. Itt látható Goszthony Mária festő- és keramikusművész (1893-1989) emlékkiállítása és az üvegszimpozionok kiállítása. 2008 óta az alkotótelep kapuin kilépve, a szimpozion programjait kibővítve kerül megrendezésre a Bárdudvarnoki Kulturális Hét a falu több településrészén. A kúria utcai homlokzatán 2005-ben lett felavatva Goszthony Mária stílusában és az általa alkalmazott majolika technikával készült „Goszthony Kúria” kerámia falkép. Beiczer Judit kerámikusművész alkotása a községben az egyetlen Képző- és Iparművészeti Lektorátus által zsűrizett köztéri műalkotás. A felállítás fő célja volt, hogy a kúriát az államra illetve a megyei önkormányzatra hagyó Goszthony Mária kívánsága szerint „a bárdibükki kerámiaművészet hagyományai tovább ápoltassanak” Goszthony Mária hamvai az általa 1923-24-ben építtetett bárdibükki kápolnában nyugszanak, ahol augusztus első vasárnapján tartják a Porcinkulai Búcsút.
A terület vonzerejét növeli az egykori Kaposvár–Barcs-vasútvonal nyomvonalán kialakított jelenlegi kerékpárút mellett a, Csákberekben kialakított íjászpálya és a kaposdadai dombokon elterülő arborétum, különleges fenyőfajtákkal és délszaki növényritkaságokkal.
A bárdi településrészről az egykori vasútvonal mentén, a mai kerékpárúton, illetve a főúttal párhuzamos belső úton Kadarkút irányában továbbhaladva hamarosan elhaladunk Olajhegy közelében, majd elérjük Zsippót (ahol egy madárpark tekinthető meg), ezután Lipótfát és Bányát, ahol egy üdülőfalu épült.
Bárdudvarnok térségének domborzatára a szelíd dombok és lankás völgyek váltakozása jellemző. Erdőségben gazdag a terület. A gyönyörű táj, a természetes és mesterséges tavak, tiszta vizű patakok ideális környezeti adottságokkal bírnak a felüdülésre vágyóknak. A turisták Olajhegy településrészen vendégfogadásra alkalmas apartmanokat találhatnak.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született Kovács Kálmán (Kaposszentbenedek, 1930. május 6. – Debrecen, 1983. január 21.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa.
Testvértelepülés[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bárdudvarnok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Bárdudvarnok Helységnévtár
- ↑ M. Aradi Csilla, Molnár István: Premontrei monostor feltárása Bárdudvarnokon (PDF). archeologia.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
