Gölle

	Gölle
	Világháborús hősök emlékműve
	; Gölle címere
	; Gölle címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Kovács Ernő (független)
Irányítószám	7272
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	915 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	20,23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	44,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Gölle Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 26′ 24″, k. h. 18° 00′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 24″, k. h. 18° 00′ 43″
	Gölle Pozíció Somogy megye térképén
	Gölle weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gölle témájú médiaállományokat.

Gölle község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A település Somogy és Tolna határán fekszik. Közúton Igalból Büssün, valamint Kisgyalánon keresztül érjük el a falut. A legközelebbi vasútállomás Batéban van.

A falu címere[szerkesztés]

A módos gazdák lakta,^[forrás?] Somogy és Tolna megye határán fekvő település címerében a korona és egy fehér ló látható.

A hagyomány szerint a tatárok elől menekülő IV. Béla király és kísérete ezen a tájon eltévedt és az ott élő jobbágyok és kanászok mutatták meg a Dalmáciába vezető utat. IV. Béla király lovát hívta Göllének. Ezért a település róla kapta a nevét.

Története[szerkesztés]

A községet egy 1550-ből származó oklevél említi először. A török pusztítás után 1618-ban népesült be újra a község. Lakói magyarok és katolikusok voltak. Korabeli birtokosai közt a legjelentősebb a Dersfi család. A 19. században herceg Esterházy és a Pallavicini családnak is voltak itt birtokai. Jelentősebb település volt a századfordulón, lakóinak a száma meghaladta a 2700-at.

Gölle környéke már a régi időktől fogva neves mezőgazdasági vidék volt. Híresek voltak a jó termőföldjei és a jó minőségű haszonállatai. A falubeli gazdák több kiállításon is érmet nyertek állataikkal. A község határában a gazdálkodással összefüggően több kisebb puszta alakult ki, ezek többsége ma már nincs meg, vagy más településhez sodródtak.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,8%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,4% (21,4% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu híres szülöttének, Fekete István írónak a szülőházában emlékmúzeum található, ami 2012. november 29-én lett felújítva. Ugyancsak múzeumot létesítettek a szintén Göllén született Rácz Vali színész- és énekesnő szülőházában. Mindkét híres személy sírja a falu temetőjében található.

Göllén egyetlen műemléki védelem alatt álló épület található: a római katolikus templom. A falutól északra, a település külterületén áll az elhanyagolt, romos Chernel-sírkápolna, mely regisztrált műemléki érték.^[4]

A temetőben egy 112 éve épült kálvária látható, mely 14 stációból, három kőkeresztből és két szoborból áll.^[5] Ugyancsak a temető nevezetessége egy kis kápolnácska, melynek falán egy emléktáblát helyeztek el, rajta egy Fekete István Ballagó idő című verséből vett idézettel.^[6]

A göllei Őri Nándor 2009-ben hozta létre bélyegestégla-gyűjteményét, amely mintegy 500 darabból áll. 2016-ban felvették a somogyi értéktárba is.^[7]

Érdekességek[szerkesztés]

"Elment, mint a göllei bocskor Attalába" - Ezen mondás kapcsolódik Gölle községéhez. A göllei bocskorról kétféle népmonda szól. Innen jön Gölle falusi vendégházának is az elnevezése, mely a "Bocskor Vendégház" nevet viseli.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1900. január 25-én Fekete István író, akinek 2004. augusztus 14-én hamvait is itt temették újra felesége kezdeményezésére, mert – mint fia idézte – „…egyedül Göllén érezte jól magát…”.
Ugyancsak Göllén született 1911. december 25-én Rácz Vali színész- és énekesnő is, Rácz Ferenc göllei kántor-tanító lánya.