Torvaj

	Torvaj
	Evangélikus templom
	; Torvaj címere
	; Torvaj címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Tabi
Jogállás	község
Polgármester	Léner Péter (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	8660
Körzethívószám	84
	Népesség
Teljes népesség	235 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	21,37 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	11,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Torvaj Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 46′ 02″, k. h. 18° 02′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 02″, k. h. 18° 02′ 31″
	Torvaj Pozíció Somogy megye térképén
	Torvaj weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Torvaj témájú médiaállományokat.

Torvaj község Somogy megyében, a Tabi járásban. Kicsiny falu Somogy megye szélén, a Balatontól nem messze.

Fekvése[szerkesztés]

Torvaj Tabtól pár kilométerre északra található.

Története[szerkesztés]

Torvaj Árpád-kori település. Nevét már 1265-ben említették az oklevelek Torwoy néven. Későbbi névváltozatai: 1373-ban Toruee, 1419-ben Torwe alakban fordult elő.

1334-ben Ugron özvegyének és fiának Miklósnak bírtoka volt. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plebániáját is említették. 1336-ban a fehérvári káptalan által Károly Róbert parancsára a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósát megpróbálták beiktatni a Somogy megyei Torweyen (Torvaj) levő öröklött birtokaiba, azonban Ugron (Ugrin) fia Miklós országbíró és testvére Radizlaus tiltakoztak a beiktatás ellen. 1460-ban Ugron Imre, 1536-ban pedig Ugron Bernát és Ispán Mihály voltak a földesurai.

1563-ban a török kincstári adólajstromban csak 3 házzal volt felvéve, 1573-157-ben pedig 9 házát vették fel. 1583-ban Ugron Jánosnak volt itt egy portája.

Az 1671-1687között már csak puszta volt és a tihanyi apátsághoz tartozott. 1726-1733 között a Lengyel és a Mérey családoké. 1767-ben özvegy báró Révay Elekné Felsőbükki Nagy Magdolna, 1773-1776 között báró Révay Miklós, báró Calisius Frigyes és Boronkay József voltak a földesurai, a 19. század első felében pedig a Gotthárd családé volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.

1910-ben 1196 lakosából 1052 magyar, 137 német volt. Ebből 686 római katolikus, 75 református, 430 evangélikus volt.

A községhez tartoztak Lullahegy, Csillag-major (azelőtt Dolenka-puszta), Kishegy és Lulla-puszta is, melyek közül Lulla-puszta a középkorban falu volt. Lulla-puszta mellett feküdt Gyönköd is, mely már az 1536 évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. Az 1536 és az 1557 évi adólajstromokban Lulla faluval együtt írták össze.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,2%-a magyarnak, 2% cigánynak, 2% németnek mondta magát (1,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,3%, református 5,3%, evangélikus 13,8%, felekezeten kívüli 10,5% (12,1% nem nyilatkozott).^[3]