Kisbajom

	Kisbajom
	Népi lakóház a falumúzeumban
	; Kisbajom címere
	; Kisbajom címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Szelidné Gerencsér Angyalka
Irányítószám	7542
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	402 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	28,82 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	13,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kisbajom Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 18′ 20″, k. h. 17° 29′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 20″, k. h. 17° 29′ 28″
	Kisbajom Pozíció Somogy megye térképén
	Kisbajom weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbajom témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Nagybajom.

Kisbajom község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az utcák, közterek szépsége miatt a Rinyamente ékszerdobozának is nevezett Kisbajom Somogy megye középső részén fekszik Kutas, Szabás és Csököly között, de szilárd burkolatú úton csak nyugati irányból közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A település említésével az 1397-ből származó oklevélben találkozhatunk először, nevét akkor így írták le: Kysbayon. 1440-ben Zagorhida Tárnok Demeter adománybirtoka volt, 1536-ban Wárday Tamásé. Az 1554. évi török kincstári adójegyzékben Kisbája néven fordul elő, 6 adóköteles házzal. 1598-'99-ben Horváth Ferenc a földesura, 1926-'27-ben Koroknay Mihály, 1660-tól a Koroknay és Topos családok birtoka a község. 1703-ban és 1715-ben a Koroknayaké és ekkor 19 háztartást írtak össze. Az 1720-as össznépesség 200-300 fő között volt. 1726-ban Sárközy Jánosé, 1733-ban újra a Koroknay családé vola a község. 1767-ben farkas János, Csányi Imre, Paiss Boldizsár, Szentmiklóssy Pál és Kovács István voltak a földesurak Kisbajomban. 1784/85. évi népszámláláskor 545 fő lakott a településen. A 19. század elején a Bogyai család, gróf Somssich Imre, gróf Festetics Lajos és Antal voltak a földesurak.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 32,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 28,1%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 10,3% (5,8% nem nyilatkozott).^[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

A településnek két műemléki védelem alatt álló épülete van: a 172 éves református templom^[3] és az egykori református lelkészlak.^[4] Ez utóbbi épület két évvel a templom után, 1849-ben épült, ma népi hagyományőrző és erdei iskolaként várja vendégeit.^[5]

Kisbajom virágos utcáin rengeteg régi falusi ház található, a templomtól délre pedig egy kis múzeumot (skanzent) is kialakítottak.^[6] A faluközpont 2018-ban megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető elismerést is.^[7]