Somogyfajsz
| Somogyfajsz | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Sall István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8708 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 555 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,68 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Somogyfajsz
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 30′ 05″, k. h. 17° 34′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 05″, k. h. 17° 34′ 16″ | |||
Somogyfajsz
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyfajsz témájú médiaállományokat. | |||
Somogyfajsz (németül: Füssen) község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A falu a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet határán fekszik, a Marcalit Kaposvárral összekötő úton. Változatos növény- és állatvilága, a biodiverzitás magas foka teszi különlegessé Fajszot, amely már a honfoglalás korában is lakott volt (Fajsz fejedelem). Ezt bizonyítja a falu határában föltárt őskohó, mely 1996-tól múzeum.
Közélet[szerkesztés]
Önkormányzat[szerkesztés]
1969 és 1990 között Somogyfajsz és Pusztakovácsi közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Pusztakovácsiban volt.
A két falu szétválásra 1990. árprilis 15-én került sor. Ekkor Somogyfajsz tanácselnöke Zsámbok István lett.[3] Fél évvel később az önkormányzati voksoláson ugyanőt választották meg polgármesterré.[4]
- Polgármesterek
- Jelenleg Sall István, 1999 óta
- 1990 és 1999 között Zsámbok István (MSZP, 1990 áprilisa és októbere között tanácselnökként)
| 1990-1994 | 1994-1998 | 1998-2002 | 2002-2006 | 2006-2010 | 2010-2014 | 2014- | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| '98- '99 |
'99-'02 | ||||||
| Zsámbok István | Sall István | ||||||
| MSZP | – | Somogyért | – | ||||
Választások[szerkesztés]
| Önkormányzati választási alapadatok (1994-2014)[5] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Lakók[6] | Polgármesteri tisztség | Képviselő-testület[7] | |||
| száma | +/– | jelöltek száma |
a hivatalban lévő indult? |
testület létszáma |
jelöltek száma | |
| 1994 | 523 | +31 
|
3 | ✓ | 5 | 18 |
| 1998 | 521 | –2 
|
2 | ✓ | 5 | 14 |
| 1999[8] | n.a. | n.a. | 2 | ✗ | – | – |
| 2002 | 534 | +13
|
3 | ✓ | 5 | 22 |
| 2006 | 552 | +18
|
1 | ✓ | 5 | 14 |
| 2010 | 543 | –9
|
2 | ✓ | 4 | 11 |
| 2014 | 574 | +31
|
2 | ✓ | 4 | 9 |
| Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2014)[5][9] | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Év | Választó- jogosult |
Szavazó | Érvényes szavazat |
Érvény- telen | ||
| fő | % | |||||
| 1994 | 384 | 293 | 76,3% | 291 | 0,7% | |
| 1998 | 389 | 258 | 66,3% | 253 | 1,9% | |
| 1999[8] | 410 | 232 | 56,6% | 225 | 3,0% | |
| 2002 | 395 | 307 | 77,7% | 303 | 1,3% | |
| 2006 | 418 | 242 | 57,9% | 219 | 9,5% | |
| 2010 | 415 | 318 | 76,6% | 312 | 1,9% | |
| 2014 | 418 | 318 | 76,1% | 310 | 2,5% | |
| Év | Megválasztott polgármester | Szavazat | Előny a 2. előtt (%p) | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| név | szervezet | db | jogosultak arányában |
szavazók arányában |
érvényes szavazatok arányában | ||
| 1994 | Zsámbok István | MSZP | 135 | 35,2% | 46,1% | 46,4% | 1,7 |
| 1998 | Zsámbok István | MSZP | 191 | 49,1% | 74,0% | 75,5% | 51,0 |
| 1999[8] | Sall István | független | 157 | 38,3% | 67,7% | 69,8% | 39,6 |
| 2002 | Sall István | független | 246 | 62,3% | 80,1% | 81,2% | 77,6 |
| 2006 | Sall István | Somogyért | 219 | 52,4% | 90,5% | 100,0% | - |
| 2010 | Sall István | független | 175 | 42,2% | 55,0% | 56,1% | 12,2 |
| 2014 | Sall István | független | 218 | 52,2% | 68,6% | 70,3% | 40,6 |
Története[szerkesztés]
Somogyfajsz Árpád-kori település. Már a tatárjárás előtti korszakban létezett. Dénes nádor 1239 táján kelt ítéletlevele szerint a szentmártoni apátságnak itt 5 háza volt, amit Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240 körül kelt összeírása is említett. 1536-ban Fajszi Ferencz és Török Bálint voltak a földesurai. Ezután a falu elpusztult, és 1726-ban pusztaként a Lengyel és a Mérey családoké lett. 1733-ban Csák Mihály özvegye, Bakó Erzsébet birtoka volt, 1757-ben báró Révay Elek, majd 1767-1776-ban Jankovics Antal özvegye, szül. Fekete Juliánna volt Somogyfajsz földesura. 1835-ben a gróf Draskovich család birtokolta, 1856-ban pedig Kund Vincze. Később Kund Gusztávnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya, melyet Kund Vincze 1872-ben építtetett.
1910-ben a falu 915 lakosából 902 magyar volt. Ebből 885 római katolikus, 7 református, 7 evangélikus, 15 izraelita volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Marczali járásához tartozott.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 12,5% cigánynak, 0,9% görögnek, 0,4% horvátnak, 2,6% németnek, 0,7% románnak mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 3,7%, evangélikus 1,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 14,9% (14,3% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kund-kastély és parkja (helyi védettség alatt): a kastély 1872-ben készült el a középnemesi Kund család rezidenciájaként. Ma a Somogy Természetvédelmi Szervezet központja. Hozzá tartozik még a család temetkezési helyéül épült Szent Vendel-kápolna.
- Római katolikus templom – 1926-ban épült Lamping József tervei alapján.[11] Hatalmas ablakait Róth Miksa tervezte. A templom különlegessége még faragott szószéke, szobrai és a falakon elhelyezett kálvária-képek.
- Őskohó múzeum. A 9. századból származó kohókban állítólag a honfoglalás kori hadsereg (Fajsz fejedelem) fegyverei készültek. Az erdőben található látványos múzeumépületet a 20. században építették.
- Az egyik Somogyfajsz melletti tó valóságos madárparadicsom: belföldi és külföldi természetfotósok egyaránt szívesen felkeresik a madárlesekkel is ellátott, szinte érintetlen területet, ahol közel száz madárfaj él, köztük ritka és különleges példányok is.[12]
- A falutól nyugatra található a híres badányi kőris, amely az ország egyik legvastagabb törzsű kőrise. Nevezetessége onnan ered, hogy szerepel Fekete István Hajnal Badányban című, 19. században játszódó regényében; a hatalmas faodút a szereplő fiatalok egyfajta „postaládaként” használják, üzeneteket hagyva benne egymásnak.[13]
Az Őskohó Múzeum
A badányi kőris 2017-ben
Itt éltek[szerkesztés]
- Fekete István (1900-1970), író, aki itt írta több könyvét
- Ihász-Kovács Éva, (1930-2013.) népművelő Fekete István-díjas költő, a Magyar Kultúra Lovagja
- Bornemisza Attila Salvatore Quasimodo-díjas költő, főszerkesztő, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend Málta főparancsnoka. 2016 őszétől a Romai Sas Lovagrend Quaestora, 1971-1978 között Jákói Attila néven a helyi ifjúsági klub vezetője volt.
- Orbán Nándor öttusa bajnok, az olimpiai keret tagja, katonatiszt, városparancsnok
- Itt forgatták az Első szerelem című amerikai filmet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Somogyfajsz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ „Új tanácsok. Somogyfajsz újra önálló.”, Somogyi Néplap, 1990. április 21., 3. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.)
- ↑ „Somogyi polgármesterek”, Somogyi Hírlap, 1990. október 4., 2. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.)
- ↑ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014
- ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
- ↑ A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
- ↑ a b c 1999 nyarán lemondott az akkor már egy évtizede a falu élén álló Zsámbok István. „Fajszi fordulatok”, Somogyi Hírlap, 1999. július 2., 2. oldal (Hozzáférés ideje: 2016. december 6.) . December 4-én tartották meg az időközi választást. Végleges adatok Somogyfajsz polgármester választás eredményéről. Nemzeti Választási Iroda, 1999. december 4. (Hozzáférés: 2018. június 1.)
- ↑ A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a válaszójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
- ↑ Somogyfajsz Helységnévtár
- ↑ Lamping József élete. MVKKvár. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
- ↑ Somogyban van az ország első madárparadicsoma. kapos.hu, 2014. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
- ↑ Balogh Béla: Badányi kőris. Geocaching.hu, 2014. augusztus 7. (Hozzáférés: 2017. szeptember 2.)
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
Ez a Somogy megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
