Visz
 |
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el a sablont! |
| Visz | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Somogy | ||
| Járás | Fonyódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szücs Attila Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8681 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 202 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 35,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 6,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Visz
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 43′ 34″, k. h. 17° 46′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 34″, k. h. 17° 46′ 58″ | |||
Visz
Pozíció Somogy megye térképén
| |||
| Visz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Visz témájú médiaállományokat. | |||
Visz község Somogy megyében, a Fonyódi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Balatonlellén és Látrányon keresztül a régi 67-es úton letérve Viszre lehet eljutni (10 km), illetve az M7-es autópályáról az új 67-es gyorsforgalmi úton Kaposvár irányában lehet elérni a települést (9 km).
Erdős dombok, szőlő- és gyümölcsültetvények veszik körül. A Balatonra érkező turisták szívesen kirándulnak a Balatonlellétől mintegy 10 kilométerre délre fekvő településre, amely a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]
Története[szerkesztés]
A község neve először 1229-ben Wysch alakban fordult elő, a székesfehérvári káptalan birtokaként. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék szerint plébániája is volt. 1348-ban a Gordovai Fancs család birtokolta, 1536-ban újra a székesfehérvári káptalan birtokjegyzékében található, de az itteni plébános és Fánchy Ferenc is birtokosként szerepel. A török megszállás idején a település elnéptelenedett. Az eredeti falutól délebbre, a mai helyén építették újjá. 1726-ban a Rendesi Bárány családé. 1773-tól a család ezek örökösei és Jankovich Antal özvegye a tulajdonos. A 19. század első felében a Palocsay és a Szalay családnak is volt itt birtoka. A visziek állattenyésztéssel, földműveléssel foglalkoztak, de jellemző volt a fazekasság is, több egykori égetőkemence nyomaira bukkantak a földmunkák során.
A két világháború áldozatainak névsorát márványtábla örökíti meg a haranglábon. A település 1945 után gyors fejlődésnek indult. A falu lakóinak többsége a környékben alakult állami gazdaságokban talált munkát. Az 1955-ben létrejött termelőszövetkezet 624 katasztrális holdon gazdálkodott. 1971-ben egyesült a látrányi szövetkezettel. 1972-ig általános iskola is volt a faluban, ám azóta iskolabusz viszi az iskolásokat és az óvodásokat Látrányba. A buszközlekedés jó, napi 16 járat van Karád, Balatonlelle és Kaposvár felé.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 5,6%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 4,6% (21,8% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Viszi csárda
- Visz-Csacsifarm
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Visz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
- ↑ Visz Helységnévtár
