Zimány

	Zimány
	; Zimány címere
	; Zimány címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Takács János (független)
Irányítószám	7471
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	560 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	43,25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Zimány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 54′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 26″, k. h. 17° 54′ 26″
	Zimány Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zimány témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Zimány (keresztnév).

Zimány község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvár határától 7 km-re északkeletre, a Kaposvár-Toponártól leágazó bekötőút végén fekvő zsáktelepülés.

A község pecsétjén, amely először 1789-ben fordult elő iraton, három álló gabonaszál, mellette egy sarló található. Ez a motívum, a helyi templom stilizált képe és a felemelt jobbjában kardot tartó oroszlán található jelenleg Zimány község címerében. Az oroszlán a Zimányban az 1770-es évektől a 20. század közepéig birtokos gróf Niczky család címerében szerepelt.

Története[szerkesztés]

A település neve első ízben 1268-ban fordul elő a fennmaradt írásos emlékekben, Terra Zigma alakban. A 15. század közepén Osztopáni Pál volt a földesura. A 16. században csaknem teljesen elpusztult, majd a török uralmat követő újjáépítés után a 18. században a Wlassics, a Gyulai Gaál és a Niczky családok birtokolták. A két világháború között Eszterházy Miklósnak volt itt nagyobb birtoka.

A község határában 1944. március 17-én kilenc bomba hullott az amerikai repülők támadása során. A bombák egy szántóföldre estek, így emberéletben és épületekben nem okoztak kárt.

Mai élete[szerkesztés]

A 197 lakóépület hat utcát alkot. A porták jelentős része az 1970-es évek beépítési szokásaira utal: ebben az időben sok régi ház helyére újat építettek. Rendezettség, szerény módosság jellemzi a község képét. A művelődési otthon és könyvtár mellett egy teleházat is átadnak a közeljövőben. Ezen kívül egy ifjúsági klub is működik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 9,1% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,6%, református 4,8%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,6% (17,9% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Hosszú idő óta hagyományosan visszatérő rendezvény a faluban az augusztus 15-én tartott jókúti búcsú. A község határában lévő, ma már kútfejjel ellátott forrásról azt tartja a néphit, hogy egykor – a történet az idők homályába vész – egy vak embert látóvá tett a vize. Ezen a napon tábori misére gyűlnek össze a kútnál a helybeliek, de sokan eljönnek a környéken lakók közül is.
Templom (19. század vége)
Augusztus első szombatján rendezik a falunapot rengeteg kulturális műsorral, amelyek egész nap folyamatosan zajlanak.