Újvárfalva
| Újvárfalva | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Somogy |
| Járás | Kaposvári |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kiss Péter Pálné (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 7436 |
| Körzethívószám | 82 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 301 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 24,55 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Újvárfalva
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 46° 26′ 01″, k. h. 17° 34′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 01″, k. h. 17° 34′ 25″ | |
Újvárfalva
Pozíció Somogy megye térképén
| |
| Újvárfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újvárfalva témájú médiaállományokat. | |
Újvárfalva község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Marcalitól délkeietre, Somogysárd és Nagybajom közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Az okmányokban 1909-től szerepel Újvárfalva néven, korábban Korotna, Nadalos és Vrácsik településekből állt, ezek ma Újvárfalva részei.
A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.
1910-ben 639 lakosából 567 magyar, 44 német volt. Ebből 616 római katolikus, 12 református, 6 evangélikus volt
Vrácsik[szerkesztés]
1497-ben Warachyk alakban írva említették először az oklevelek, az 1537. és az 1550. évi adólajstromokban Weracsik alakban fordult elő. 1550-ben Zewrényi János birtoka volt. Az 1701-1703 körüli összeírásokban puszta és Vracsek alakban fordult elő, a Thulmon család birtokaként. 1773-1776 között a Berzsenyi család tagjai: Berzsenyi István, János és Benedek birtoka volt, továbbá Bárány Pál özvegye és Takács István is birtokosok voltak itt. A 19. század első felében a Noszlopy, a Kiss, a Bóné, a Fülöp, a Bárány és a Berzsenyi családoké volt, majd az 1900-as évek elején Sárdi Somssich Miklósnak volt a nagyobb birtokosa.
A község határában feküdt Korokna (Koroknya) vára, innen származott a Koroknyay család. A vár nyomai még a 20. század elején is is láthatók voltak. A községhez tartoztak: Koroknya-, Miklós-, Kis- és Nadalos-puszták is.
Koroknya[szerkesztés]
Koroknya-puszta a középkorban a Győr nemzetség birtoka volt. A nemzetség 1346. évi birtokmegosztásakor Dersfi Miklósé lett. A 15. században a Koroknyai (Korotnai, Koroknai) család birtoka volt. 1510-ben a Koroknyaiak vára már fennállt. A várat 1555-ben Tújgon budai basa foglalta el. A jobbágyfalu még 1543-ban megvolt, valószínűleg az 1555. évi ostrom alkalmával pusztult el.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 22,1% cigánynak, 3,2% németnek mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 2,5%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 10% (14,9% nem nyilatkozott).[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A 18. századi Noszlopy-kúria: Itt született Noszlopy Gáspár (1820–1853) honvédőrnagy, kormánybiztos, az 1848–49-es szabadságharcot követő szervezkedések egyik vezetője és vértanúja.
A Noszlopy-kúria
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Újvárfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Újvárfalva Helységnévtár
