Csoma

	Csoma
	Csoma a Kapos völgye felől nézve
	; Csoma címere
	; Csoma címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Szüts András Ervin (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	7253
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	424 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	49,94 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	8,43 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Csoma Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 03′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 22″, k. h. 18° 03′ 11″
	Csoma Pozíció Somogy megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csoma témájú médiaállományokat.

A keresztnevet lásd a Csoma (keresztnév) szócikkben.

Csoma község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kapos völgyében, Kaposvártól 22 km-re keletre a 61-es főúton. Szomszéd települések: Attala, Szabadi; a legközelebbi város Dombóvár 7 km. Vonattal elérhető a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalon, ahol Szabadival közös vasútállomása van.

Bár nincs túl közel a Balaton déli partjához, a település mégis a Balatonboglári borvidék részét képezi.^[3]

Története[szerkesztés]

Csoma és környéke már ősidők óta lakott hely, amit a határában feltárt rézkori település és temető is bizonyít.

A mai település már az Árpád-korban fennállt. Nevét az oklevelek már 1138-ban említették Cuma alakban írva, mint a dömösi prépostság birtoka. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott. Az 1542. évi adólajstrom szerint pedig már a pécsi püspökség birtokai közé tartozott. Az 1573-1574. évi török kincstári adójegyzék szerint 9, 1580-ban pedig 8 házból állt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzékben Zankó Miklós birtokaként szerepelt, 1703 körül pedig egy összeírás szerint Zankó Miklós és Boldizsár voltak a földesurai. 1715-ben 6 háztartását írták össze. 1726-ban gróf Harrer volt a birtokosa, 1733-tól pedig a Hunyady család, az 1900-as évek elején pedig ifj. gróf Hunyady Ferenc birtoka volt.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 538 lakosából 534 magyar, 4 német volt. Ebből 529 római katolikus 3 református volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% lengyelnek, 0,5% románnak, 0,2% horvátnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 4,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,4% (21,2% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Csoma mellett egy horgásztó található, valamint a Kapos völgyében, a folyótól délre, a Jókút-forrásnál egy korábbi kápolna helyén 1946-ban felépítették a Jókút-kápolnát, mellette pedig 2009-ben egy kis kálváriát létesítettek, melynek különlegessége, hogy a balesetben elhunyt motorosok emlékére a kálváriakeresztet motoralkatrészek díszítik.